Írott és elektronikus média régen és ma

 Hogyan értékelhetjük a 2023.évet?Szerintem nem tartozott az emberiség történetének legszebb esztendei közé. 10 pontból 5 pontot adnék rá.  Nem sikerült lezárni az orosz-ukrán háborút,ősszel pedig újabb háború robbant ki a Közel-Keleten. A klímaváltozás ellen sikerült tenni valamit,valamelyest javult az egészségügy globális  helyzete is. Az északi félteke országainak GDP-je nőtt,az Egyenlítőtől délre fekvő államok viszont szegényebbek lettek. Szóval,eléggé vegyes volt a 2023.esztendő. Reméljük,a következő év már jobb lesz!

1997-ben megkezdődött az űrkutatás valaha volt legnagyobb méretű projektje:a Cassini-Huygens program a Szaturnuszt vizsgálta meg, addig elképzelhetetlen közeli távolságból. a National Geographic folyóirat 2018.decemberi száma részletesen foglalkozik a kozmikus expedíció történetével.( Eva van den Berg:Élő Szaturnusz?). Gyönyörű fényképek tanúskodnak ennek a gigantikus tudományos ( ma már tudománytörténeti jelentőségű) vállalkozásnak sikeréről, a lefényképezett holdakról ( mint kiderült, a Szaturnusznak legalább 53 holdja van, de még kilencet feltételeznek a kutatók). Megtudjuk, milyen nehézségeket kellett legyőzni a program elindítóinak. Megdöbbentő,hogy ezen az óriásbolygón ( mérete 734-szerese a Föld méretének) minden óriási: egyszer lefényképeztek egy 8 ezer kilométer átmérőjű hurrikánt. Ez kb. elsöpörné a Földet.  akit részletesebben érdekel a Cassini-Huygens program története, annak tehát ajánlom a National Geographic 2018.áprilisi számát!  

 A magyar televíziózás történetében mindig neuralgikus pont a Szenteste,azaz december 24-e estéje. Az elmúlt években a nezőkért való versengés egyetlenegy kérdésre fókuszált:Kevin vagy nem Kevin?Az a tévétársaság ugyanis,aki megszerezte a Reszkessetek,betörők!sugárzási jogát,tarolt. 2023-ban sem volt ez másképp. A Kevin-filmet bemutató Tv2 a 18-49 éves korosztály 37,8 százalékának figyelmét meg tudta szerezni. Ez hatalmas szám,414 000 néző. A konkurrens televíziók ennek közelébe sem jutottak,az RTL Klub például 5,8 százalékos nézettséget tudott felmutatni.  Úgy tűnik,Magyarországon még jó darabig Kevin és a Reszkesssetek,betörők! lesz a legyőzhetetlen karácsonyi tévésztár. Szerintem méltán. Jó ezt a kis történetet nézni. Győz az igazság,ráadásul a legkisebb fiú jóvoltából. Mint egy magyar népmese,olyan ez. 

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

 A körforgásos gazdaság-a kifejezést a környezetvédők ismertették meg a világgal-lényege,hogy az egyszer már felhasznált nyersanyagból új nyersanyagot és végül új készterméket nyerünk. Angol rövidítéssel ezt 10R-nek is hívják.  Akit részletesen érdekel a téma,az remek bevezetést talál a Népszava 2021.december 20-i számának 16.oldalán. Marnitz István cikkének címe:Kifogytunk a nyersanyagokból. Alcím:Pazarlás.A kimerülő erőforrásokkal szemben a "körforgásos gazdaságnak"nevezett újrahasznosítási elv érdemi megoldást kínál. Marnitz egy táblázatban sorolja fel a 10R-t,azaz a körforgásos gazdaság lépéseit. Ezek a következők: Elutasítás-Csökkentés-Megújítás-Újrahasználat-Javítás-Felújítás-Újragyártás-Továbbhasznosítás-Újrahasznosítás-Visszanyerés. A Népszava kitűnő cikke  inkább azoknak szól,akik úgymond belekóstolnak a témába,frissen találkoznak vele. Akik részletesebben kívánnak tájékozódni,számtalan információs forrást találnak a neten illetve a kónyvtárakban.

 A Földgömb folyóirat 2021.november-decemberi számában olvashatjuk Nagy Éva Johanna:Lanzarote. tüzes, szeles, emberi című, gazdagon és igényesen illusztrált írását a népszerű és egzotikus nyaralóhelyről ( Lanzarote a Kanári-szigetek egyike, Spanyolországhoz tartozik).  Nekem, mint röghöz kötött közép-európainak, két dolog volt furcsa. Egyik a meglehetősen furcsa holdbélinek is nevezhető természeti formák, másik dolog pedig a szőlőművelés.  Mifelénk a szőlőt nagy, hosszú tőkesorokban nevelik. Lanzarote szigetén pedig minden tőke egymagában áll, körülvéve egy körkörösen elrendezett talajjal. Ott úgy nevelik a szőlőt, mint nálunk a gyümölcsfákat. Nyilván közrejátszik ebben a tengerszint feletti magasság, valamint a vulkanikus talaj. Nagyon érdekes, szép. Lehet, hogy jövőre elutazom oda. 

 Johann Wolfgang Goethét az európai irodalom talán legnagyobb alakjának tartjuk ( Shakespreare és Szophoklész mellett), mégis, valahogy nehezen sikerül őt igazán "vegészben" értelmezni. Egyesek parókás udvari lakájnak mutatják be, aki verseivel,drámáival folyton csak hatalmasokat szolgált, mások nőbolond értelmiségi lovagocskának ábrázolják. Valahogy az emberi arcát eddig sehogysem kapta meg az utókortól.  Az Alföld irodalmi folyóirat 2000/3. számában olvasom Tábor Ádám: A goethenyár című versét. Ebben a költő egy teljesen újfajta Goethe-értelmezést kínál nekünk, Olvasóknak. Goethe ebben a beállításban panteista romantikus. És ezt a romantikus, természetszerető lelkületet a költő, Tábor Ádám is átveszi. Ez az ő sajátos, egyedi és megismételhetetlen Goethe-élménye. Akik érdeklődnek a német irodalom, vagy a 18-19. századi európi irodalom iránt, azoknak feltétlen ajánljuk olvasásra a verset, akik pedig más irodalmi érdeklődéssel bírnak, azoknak meg azért, mert a vers jó.  Amúgy

 A legtöbb mai ember nem érti a balettet. Az iskolai zenei nevelés is kevés súlyt fektet rá, amúgy meg kevés a társulat.  Ezen a meg nem értésen old- sikeresen- a Velekei Lászlóval, a Győri Balett igazgatójával készült interjú, mely a Hangoló című folyóirat ( a Budafoki Dohnányi Zenekar időszaki magazinja) 2023. őszi számában jelnt meg. Az interjút készítette Petró Margit, és a 46-50. oldalán olvasható. Megtudhatjuk többek között: -miként éretelmezheti a közönség a balett sajátos nyelvrendszerét? - mi a különbség a történetmesélős és a szimfonikus balett között? - Veleki László melyiket szereti jobban a kettő közül? - mozdulattá formáljuk-e minden érzelmünket, s ha igen, akkor ebből mi következik a balettre nézve? - miért mondhatjuk, hogy a táncművészetben nincs két egyforma előadás? - hogyan választ zenét, hogyan választ darabot a rendező? És még számtalan más titoknak birtoksai lehetünk, ha elolvassuk a Hangoló folyóirat cikkét! 

Azon gondolkodtam valamelyik nap, a mai,21.századi világban, ismerjük-e még személyesen a szellemi embereinket: íróinkat, művészeinket, tudósainkat? Megismerjük-e egy író arcát, ha elmegy mellettünk az utcán? Vagy annyira lefoglal bennünket saját dolgunk, hogy észre sem veszünk senkit, csak megyünk előre?  A Nők Lapja hetilap 2022.augusztus 3-i számában olvashatjuk Dobray Sarolta publicisztikáját Keresem címmel. A műfaj egyik gyöngye. Arról szól, hogy az írónő egy " rajongója" ( és ezt a szót most én, a recenzens teszem idézőjelbe), jobban ismeri az írónő munkásságát, mint ő maga. Gyűjti az idézeteket, egy noteszba gyöngybetűkkel jegyzeteli is.  Igen, akad ilyen még a 21.század rohanó világában is.  Azt gondolom, ez az elismerés minden díjnál és honoráriumnál többet ér. Hogy akad valaki, aki egy írónő leírt szavait noteszba másolja. Odafigyel rá.  Érdemes lenne ezt a publicisztikát elolvasni minden Írónak és Olvasónak...

 Kína lakossága a 20.század folyamán folyamatosan növekedett. A National Geographic folyóirat 2018. áprilisi számában olvashatunk egy cikket, melyben a Szerző (Tracie McMillan) annak járt utána, hogyan tudják ezt az irdatlan mennyiségű, több, mint 1 milliárd 300 millió embert élelmezni. Nagyon átfogó, a problémákat több oldalról megközelítő tudmányos ismeretterjesztő  cikk lett belőle, mindenkinek ajánlom olvasásra, akit érdekelek Ázsia és globális világ problémái. Megtudjuk, milyen ellentmondásokkal jár a nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés- kevés a technikai eszköz,vannak, ahol még bivalyokkal szántják az óriási földeket. A lakosság élelmezése szempontjából további korlát, hogy leginkább nagyüzemekre volna szükség, a búza viszont a közepes nagyságú, 2-7 hektáros termőterületeken hozza a legjobb termésátlagot. George Stinmetz fotóinak öszönhetően bepillantunk egy vendéglátós szakképző iskola konyhájára- az iskolában évente több, mint 5500 szakács végez, és kell is ennyi, mert a kína

 Bevallom,nem vagyok nagy autós,ám szemet szúrt valami a Metropol hírújság 2023.december 1-i számában. A cikk arról szól,hogy Karácsony Gergely Budapesten új fizetős parkolási zónákat létesített(megjegyzem,nem vagyok biztos abban,hogy kizárólag a főpolgármester akaratán és döntésén múlik az ilyesmi,de nem vagyok szakértője a témának,ha tévedek,kérem,nézzék el nekem!).  A cikk szerint 4 új körzetben(ezek Zuglóban,Ferencvárosban és Újbudán találhatók) 300 forint lesz egy óra parkolás,a Hegyvidék körzetben található ingatlannál pedig 600 forint. Jómagam egy kelet-magyarországi városban,Debrecenben élek. Itt a parkolás 400 forint/óra,ha nem kiemelt körzetben pihen a személygépkocsi. Akkor most Debrecenben drágább a parkolás,mint Budapesten? Akinek van megalapozott véleménye vagy információja a témáról,írja meg!

 Kondor Béla neve ma már legendának számít, mint az irodalomtörténetben, mind a nemzetközi képzőművészeti életben. Sajátos világát sokan kedvelik.  Nagyon furcsa dolognak tartották ám akkor ( Kondor Béla 1931-1972, között élt), hogy valaki több művészeti ágban is tehetséges. De volt valami, ami összekötötte egymással Kondor grafikáit és verseit. Ez pedig a látás.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban jelent meg( 2000/3. szám, 74.oldaltól)  Varga Emőke :Látás és látvány. Kondor Béla verseinek és képeinek komparatív megközelítése című tanulmánya. Aki figyelmesen végigolvassa ezt a tanulmányt, megérti, miért tartotta Kondor ( és még sok korabeli francia filozófus) a látást afféle értelem nélküli dolognak, amikor is az agy sajátos munkát végez. A látás, a nézés Kondor szerint már önagában is gondolkodtató, rendszerező tevékenység. Aki lát, néz, figyel, az valamiféle struktúrát hoz létre pusztán azáltal, hogy néz. Nincs szüksége másodlagos, elemző intellektusra. Van a magy

 Az általam nagyon tisztelt Both Miklóssal,zenésszel és néprajzkutatóval, készített interjút olvashatunk a HVG 2023.március 30-i számának 82.oldalán. Az interjút Puszta Dóra készítette. Megtudjuk,milyen hangszereken tanult meg először,hogyan lett a kedvence Jimi Hendrix után Bartók Béla. Olvashatunk a népzenegyűjtés nehézségeiről és örömeiről,választ kapunk arra a kérdésre,hol lehet még Magyarországon autentikus népzenét gyűjteni. Both Miklós részletesen beszél a kelet-ukrajnai népzenegyűjtő projektjéről is.  Nagyon rokonszenves,munkája és feladata iránt alázatos ember képe rajzolódik ki az interjúból. Amelynek elolvasása után azon is elgondolkodhatunk,milyen sokoldalú és emberformáló dolog a zene. 

 Mi sem jelzi jobban a 20.századi magyar történelem tűnékény változékonyságát, mint Károlyi Mihály (1875-1955) alakjának, politikájának interpretálása. Úgy változott a Károlyi Mihály- interpretáció, ahogyan történelmünk. Az első világháború után pár hónapig ünnepelték őt,ő volt az " őszirózsás forradalom" vezető politikusa, arca, ahogy ma mondanánk. Azt hitte a közvélemény- a konzervatívok is-,hogy ő lesz az, aki megoldja a vesztes oldalon helyet foglaló Magyarország gazdasági-társadalmi problémáit. 1919 és a Tanácskoztársaság bukása után Károlyi lett minden rossznak atyja. A Budapesti Hírlap ( konzervatív napilap Rákosi Jenő vezetésével) olyan 1919.október 7-i számának vezércikke olyan jelzőket aggat rá, mint "szégyenteljes alakja korunknak és históriánknak", " bűnkrónika rovott alakja", korcs mágnásivadék", " sikkasztó". 1945 után Károlyi Mihály újra hős lett, afféle proto-baloldali, aki már az 1910-es években felismerte, hogy a magyar tár

 Egy szenzációs cikket találtam a vg.hu internetes oldalon.Szerzője Fogarasi Norbert, címe:Így segít jobb döntéseket hozni a sakk az üzletben,a karrierben és a mindennapokban. Megtekintve 2023.12.06., 10 óra 42 perc.  Szerző három kulcsterületet emel ki,ahol a sakkjáték segíthet az üzleti életben: - időbeosztás. Sok ember egyszerűen képtelen megfelelően beosztani az idejét, egyik feladat csúszik a másikra. A sakk megtanítja, hogyan építsünk fel egy játszmát egyenletes időbeosztással.  - döntési (kényszer)helyzet kezelése - elfogadása annak, hogy döntéseinknek következményei lesznek A kitűnő véleménycikkhez azért hozzátennék néhány mondatot ( mint sakk-rajongó, egykori játékos). Magát a számítási készség fejlesztését. A PISA- tesztek is tanúsítják, hogy a magar diákok mennyire gyengék matekból- az adatok ismeretében úgy néz ki, hosszútávú trendről van szó, nem pedig átmeneti visszaesésről.. Ha a sakkot bevonnák a matematika-tananyagba ( kísérleti jelleggel ez már korábban megtörtént, az

 1905-ben nagyon súlyos politikai válság volt Magyarországon, talán a 19. század történelmének legsúlyosabb belpolitikai válsága.Nem szeretnék belemenni a nem éppen szívderítő részletekbe, pl.abba, miként került hatalomra az ún. darabontkormány- ez majd egy másik bejegyzés tárgya lesz- inkább azt tartanám fontosnak kiemelni, hogyan is reagált erre az egész felfordulásra a vidéki sajtó, hogyan kommunikálta az olvasók felé az eseményeket..Vegyünk egy példát, pl. Balatonvidék ( Keszthelyen megjelenő vasárnapi hetilap), 1905.július 2. Szerkesztőségi vezércikk ( fél oldalas) tárgyalja a témát. Három dolgot emel ki: - az ellenállás az egész nemzet ügye - szigorúan törvényes mederben kell tartani - tilos a pártoskodás Hogy ebből mennyi vált valóra a fővárosi nagypolitikai boszorkánykonyhában, arról lehet vitázni. A lényeg, hogy vidéken maradjon meg a béke. Megmaradt. Többé-kevésbé.

A Népsport 1970.május 1-i számának 3. oldalán Borbély Pál írása próbálta magyarázni, miért is nem jutott ki a magyar labdarúgó- válogatott az 1970-es labdarúgó VB-re. Szerinte azért, mert fiatal csapatunk még nem érett meg rá...Erre mai, 21.századi fejjel csak annyit tudok mondani:hm...Ha innen nézzük, így igaz, ha onnan nézzük, onnan sem igaz. Nem ezzel szeretnék ebben a bejegyzésben foglalkozni.Azt azért elmondanám, hogy akkoriban 16 csapatos volt a VB. Meg azért azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy akkoriban olyan nagy egyéniségek futballoztak Magyarországon, mint Albert, Bene, Dunai II, Mészöly és társaik.  Van a cikkben egy érdekes bekezdés. A válogatott edzőmeccset játszott Szentendrén, és valahogy nagyon nem alakultak jól a dolgok ( anno az ötvenes években Puskásék tízet rúgtak ilyen csapatoknak). Szóval, az egyik szurkoló a sokadik rossz lövés, elrontott csel után kiakadt, és azt mondta:-Nem érdemes ezekre szót vesztegetni.  Borbély Pál, valami erkölcsi felsőbbrendűségt

 Aki városba születik,az kétféleképpen végezheti: - Vagy nagyon megszereti azt a várost, és minden utcából, minden hídról és járdáról lesz szép emléke, és örökké ragaszkodni fog ahhoz a városhoz - Vagy pedig elege lesz a városból, a betontengerből, az égre meredő magas házakból, és minkább vidékre költözik, ahol jó a levegő, lehet kertészkedni, a gyerekek- unokák a magas fűben szaladgálnak, a hátsó kertben pedig terem a paprika, paradicsom,időnként pedig meghívjuk a haverokat egy kis bográcsozásra.  Rába György költő, író és esztéta az előbbi sorsa ítéltetett. Legalábbis meegyőzően tanúsítja ezt Otthonos utcatáblák című, az Alföld irodalmi és kritikai folyóiratban megjelent verse ( 2000/3. szám,45. oldal). Szó esik a versben a sokszor idegenül, de mégis kedvesen hangzó utcatáblákról, a betonfalakról, a nyüzsgő piacról, az építkezésekről. Rába György számára- a vers utolsó soraiból ez derül ki- mindez szzakrális élmény, mely közelebb visz a Teremtőhöz (" naprendszeri/ gazdámhoz&quo

 Az utóbbi hónapokban, a munkaerőhiányt enyhítendő, külföldi vendégmunkások jelentek meg Magyarországon, elég nagy vitákat kavarva a hazai közvéleményben. De mennyit keresnek ezek a vendégmunkások?  A vg.hu internetes oldalon olvashatjuk Járdi Roland:Lerántjuk a leplet: így élnek Magyarországon a Fülöp-szigeteki vendégmunkások című cikke ( megtekintve 2023.november 14.9 óra 32 perc). Megtudhatjuk, mennyit keres gyári munkásként dolgozó vendégmunkás, hogyan osztja be ezt a pénzt, mennyit tud félretenni, mely költségeit állja a munkáltató és melyeket nem, s arról is képet kapunk, hogyan töltik ezek az emberek a szabadidejüket.  Remek cikk, hiánypótló, informatív. 

 Az origo. hu internetes oldalon jelent meg cikk ( feltöltve 2023.11.26, 12.34, a szerzőt nem jelölték) a budpesti Katona József Színházban kirobbant botrányról.  Az történt ugyanis, hogy az állami-önkormányzati fenntartású színházban olcsóbban kaptak jegyet azok, akik a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai.  Véleményem szerint egy állami-önkormányzati fenntartású - azaz közpénzből működtetett- színház nem tehet különbséget néző és néző között. Nem számíthatja olcsóbban a jegyet valakinek csak azért, mert az illető a DK tagja. Máté Gábor igazgatónak (akit jómagam egyébként kitűnő színésznek és rendezőnek tartok) ugyancsak nehéz lesz megmagyaráznia ezt az esetet. A politikai korrektség megköveteli, hogy egy kulturáliis intézmény ne tegyen különbséget pártszimpátia alapján a nézők között. 

 Csepregi Éva a Neoton Família együttes énekese volt, az 1980-as években számtalan slágerrel ( Nyár van, Kétszázúhsz felett,Ha elmúlik karácsony, Santa Maria,Szép nyári nap és még sorolhatnám) a magyar könnyűzene élvonalbeli csapatai közé tartoztak. Megnyerték a Yamaha-fesztivált, és felkerültek az amerikai slágerlista 3. helyére ( ezt a bravúrt szerintem soha nem fogja megismételni magyar együttes vagy előadó, bár ne legyen igazam).  A Nők Lapja hetilap 2022.08.03-i számában szenzációs interjút olvashatunk Évával. Koronczay Lilla készítette, a címe: " jövőre átadom a stafétabotot". Ebben az írásban nem a zenéről, a Neoton-dalokról vagy a Neotonról olvashatunk- bár természetesen ez a téma is előkerül-, hanem az énekesnő magánéletéről. Intelligensen, okosan- lám, így is lehet magánéletről írni. Megtudjuk, hogyan alakult Éva viszonya skót férjéhez, miért nem ment ki Skóciába, hogyan került közel az apjához Heatlie Dávid, az énekesnő fia. Nagyon gondolatébresztő, mélyen emberi b

 Az ISKA által 2023.november 19-én rendezett brit nyílt küzdősport-bajnokságon Haraszi Mia,Ferenczi Kinga,Kertész Sándor és Orosz Gyula 4 aranyat és egy ezüstérmet gyűjtött be.Mindannyian a debreceni Gewiss Training versenyzői,különböző küzdősportokat képviselnek:K-1,muay thay. Gratulálunk a debreceni versenyzőknek,s további szép eredményeket kívánunk nekik!

 Szóval, 1954-ben a magyar labdarúgásnak még volt annyi tehetséges magyar játékosa, hogy C válgoatottat is ki tudott állítani.  Ma, 2023-ban, van kb. 30 olyan játékos, akikből Marco Rossi válogathat. 1954-ben Magyarország C válogatottját meghívták, hogy Kínában túrázzon, azaz tartson bemutató meccseket. A Népsport 1954.március 10-i száma tudósított egy mérkőzésről. Magyarország C- Augusztus 1 ( igen, ez volt a kínai csapat neve) ) 9-2.  A magyar C válogatott összeállítása:Pesti Gy-Bagoly, Henni II, Kovács János-Pesti Z., Vadász,Kincses Csányi,Szusza, Várnai, Babolcsay ( Pásztor).  Igen, jól olvasták: Szusza Ferenc a magyar C válogatottban! Nem semmi... Hát ilyen világ volt akkor. 

 Ezen a mérkőzésen, a második félidőben a magyar labdarúgó-válogatott megmutatta, mit tud. EB-selejtezőn Magyarország-Montenegró 3-1, Szoboszlai Dominik 2 gólt lőtt, Nagy Ádám egyet, Dibusz Dénes pedig elképesztő formában védett. A mérkőzés rendkívül magas színvonalú volt. Nagyon örüök ennek az eredménynek, pláne azért, mert 2023-ban Magyarország futball-válogatottja veretlenül zárt. Ez legutóbb 1976-ban fordult elő, akkor a Baróti-féle, Nyilasi és Törőcsik nevével fémjelzet csapat zárta vereség nélkül a naptári évet. Egyelőre örüljünk annak, hogy Magyarország biztos résztvevője a 2024-es németországi EB-nek. De azért érdemes lenne- a nagyobb eredményesség érdekében- figyelni a kövektező jelekre - Nagyon sok esetben egyféidős csapat voltunk, a litvánok és a montenegróiak ellen az első félidőt gyakorlatilag elengedtük.Jobban kellene harapni, már az elejétől. - Néhány játékos teljesítménye minden alkalommal közepes volt. Ez nem lesz elég az EB-re. Csúcsformába kell kerülni.   Ezekre oda

 Jómagam a Világosság című materialista tudományos folyóirat 1960.november-decemberi számában, egy szerkesztői bevezetőben találkoztam a heliotropizmus kifejezéssel. Elkezdtem utánanézni, mit is jelent- azt már tudtam, hogy a " helio" napot, napfényt jelent.  Nos, a heliotropizmusnak alapvetően kétféle jelentése van: 1. Fizikai:növények, állatok, emberek ösztönösen a fény felé fordulnak. Ha pl. ülsz egy sötét szobában, és belép valaki egy világító zseblámpával, azonnal a fény felé irányul a tekinteted. Szerintem ez egyszerű, érthető, mindenki tapasztalt már hasonlót, 2. Filozófiai jelentés. Az ember lelke-lelkiismerete- szelleme, ki hogy nevezi, időnként olyan állapotba kerülhet, hogy keresi a fényt, a megvilágosodást, a bölcsességet. Ezt is nevezhetjük heliotropizmusnak.  Helytelen a szó használata akkor, ha valamiféle ősi napkultuszt értünk alatta. Az ilyesmit más idegen eredetű szóval jelölik. 

 Hát, megvolt a különös körülmények között lebonyolított, a magyar sajtó által sorsdöntőek aposztrofált futballmecss. Szófiában, labdarúgó EB-selejtezőn Bulgária-Magyarország 2-2, a 97. percben egy öngól döntötte el, hogy Magyarország ismét résztvevője az EB-nek.  Gratulálok a fiúknak és örülök. Tíz éve még elékpzelhetetlen volt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott két egymást követő EB-re is kijut.  De azért hozzá kell tennem:Litvánia és Bulgária ellen a magyar csapat nem játszott jól, túl sokat hibázott, nem bírta el a feszültséget.Ádám Martin 10.percben lőtt gólja után túlságosan megnyugodtunk. Így nem lehet játszani a 2024-es EB-n. Javulni kell, mentálisan, taktikailag erősödni, fizikailag pedig csúcsaformába kerülni.  Úgy érzem, ez a csapat- annak ellenére, hogy van egy Szoboszlai Dominikunk- most gyengébb, mint az előző EB-n, vagy a Nemzetek Ligájában szereplő gárda. Kicsit fel kell jönnünk.  Már Montenegró ellen is bizonyíthatunk. 

Tulajdonképpen mi is volt a problémája a bolgár szövetségnek? Hogy a meccs alatt -valószínűleg- a szurkolók egy része tüntetni fog ellenük? Most őszintén:igazán sajnálom a bolgár labdarúgó-szövetség vezetését, de ezért miért a magyar válogatott bűnhődik? Nem kellett volna a bolgároknak nyeretlenül végigkínlódni az EB-selejtező eddigi meccseit, és akkor most nem lenne ilyen gond. Nem tudom magamtól elhessegetni a gyanút, hogy ez az egész hercehurca csak arra volt jó, hogy a magyar labdarúgó-válogatottat pszichológiailag megzavarja. A bolgárok játékerőben most gyengébbek, hát bevetették a jó öreg sportdiplomáciát. Marco Rossiéknak nincs más választásuk: nyerni kell, vagy legalább 1 pontot szerezni és kint vagyunk az EB-n. Mi ebben a helyzetben csak ennyit tehetünk. Legyen jó futball,nyerjük meg a meccset!

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

 Tragikus baleset (?) érte Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök helyettesét- derül ki az origo.hu internetes portál cikkéből (Kitört a háború Zelinszkij és a saját hadserege között:melyikük nyer? Megtekintve 2023.november 9,10 óra 57). Ez utalhat arra is, hogy valamiféle belviszály robbant ki Ukrajnában Zelinszkij elnök és az ukrán hadsereg vezetése között. Ez instabillá teheti Ukrajna amúgy sem túlzottan szilártd nemzetközi helyzetét, és kiszámíthatatlanná teheti az orosz-ukrán háború menetét.  Nem lenne jó. 

 A második világháború végső szakaszában ( 1944-1945) a németek reménykedtek abban, hogy a korabeli sajtóban, filmhíradókban csak "csodafegyverként" aposztrofált V1 és V2 rakéták megfordítják a küzdelem állását, visszaszorítják az egyre inkább Németország felé győzedelmesen előrenyomuló amerikai, brit és szovjet szövetségeseket. Igen ám, de a rakátékat valahol tesztelni kellett, ami nem volt kis dolog, hiszen addig ismeretlen, nagy hatótávolságú rakétákról volt szó.  A Hadi Krónika című folyóirat 50. számában olvashatunk cikket erről a tesztelési folyamatról. Az írás címe: Az utolsó esély. A teszteket ( a V2 esetében)  1944.április 20-május 20. között végezték.Megtudhatjuk a cikkből, hogy a tesztek katasztrofálisan sikerültek, ugyanis a rakétákból folyton leszakadt egy-egy darab, mely a közeli erdőkben, illetve az amúgy is meglehetősen rosszkedvű lengyel gazdák földjén landolt. Volt olyan leszakadt rakátadarab, melyet lengyel partizánok találtak meg. A kb. fél tonnás roncsot,

 Hogyan lehetséges az, hogy az egyik ember természete olyan, hogy átgázol a másikon, a másik ember pedig képes akár a teljes önfeláldozásra? Mi határozza meg az emberi viselkedést, mi dönti el, hogy valaki macchiavellista lesz, vagy altruistaként éli életét és segít az embertársain? Vajon velünk született hajlamok alapján leszünk önzők vagy segítőkészek, vagy pedig a környezeti hatások eredményeképpen válunk ilyenné vagy olyanná? Ezekről a nagyon fontos kérdésekről, a hétköznapi pszichológia világot meghatározó problémáiról olvashatunk interjút a National Geographic folyóirat 2018.áprilisi számában Bereczkei Tamás pszichológussal, egyetemi tanárral. Az interjút Egyed László készítette, fényképezte Sóki Tamás. Mindannyiunk számára hasznos lehet ennek a kitűnő cikknek az olvasása, még akkor is, ha nem kifejezetten a pszichológia az érdeklődési területünk. Hiszen mindannyan kapcsolatba kerülünk más emberekkel, s mi magunk is sokszor bizonytalanok vagyunk saját természetünket illetően. Szó

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

 A HVG hetilap 2023.augusztus 10-i számának 58-59. oldalán olvashatjuk Keresztes Imre cikkét. A kitűnő írás egy olyan témában igazít el bennünket, amiról sokat tudunk ugyan elméletben, de konkrét információval bizony kevesen rendelkezünk erről a témáról.  A ritka fémek- pl. gallium, germánium és társai- kitermeléséről, kereskedelméről van szó. Legtöbben azt sem tudjuk, mit lehet kezdeni ezekkel a fémekkel. Legfeljebb a periódusos rendszerből emlékszünk rájuk, a régi kémiaórákről. A cikkből kiderül,hogy Kína napjainkban egyeduralkodó a piacon, a versenytársak ezt a monopóliumot szeretnék megtörni. Hogy hogyan, miképp, milyen alternatív források és finomítási lehetőségek vannak- egyáltalán: mely országok érdekeltek ezeknek a különös fémeknek a kitermeléséban, kereskedelmében- azt megtudhatjuk a HVG kiváló cikkéből.

Hogyan is szerepelt 2023-ban a magyarországi építőipar? Nem éppen jól. Egy eléggé szomorú, de igen színvonalas cikket találtam a vg.hu internetes portálon (Sándor Tünde:Lakásépítések: még kevesebb lakás építését tervezik, mint az első félvében. Megtekintve 2023.11.06. 10 óra 17 perctől).  A cikk szerint 43 százalékkal kevesebb új lakást  építenek idén, mint 2022-ben. Képzeljék csak el, hogy egy iparág vagy szolgáltatás iránt hirtelen közel 50 százalékkal csökken a kereslet. Mondjuk, egy boltba 50 százalékkal kevesebb vevő megy. Nem éppen szívderítő helyzet. Nem 2023 volt a hazai építőipar aranykora.  Nem tudunk mást tenni, reménykedünk, hogy 2024-ben javulni fog a magyarországi építőipar helyzete, ez az iparág ugyanis az egész gazdaságra kihatással van. Ennél csak jobb év jöhet! 

 A második világháború ( 1939-1945) lezárásában, egyáltalán: az egész világtörténelemben, kulcsszerepe volt az atombombának, melyeket 1945. augusztusában Hirosima és Nagaszaki városokra dobtak le. De hogyan született meg az atombomba? Mit tartalmazott a Manhattan-terv? Közreműködött-e a kor két kiemelkedő fizikusa,Szilárd Leó és Albert Einstein, az atombomba előállításában? Miért pont Robert Oppenheimer lett a projekt vezetője? Mi történt 1945.július 16-án Alamogordóban? Németország és Japán valóban akart-e atombombát előállítani, s ha igen, milyen sikerrel tette ezt? Ezekre a kérdésekre kaphat választ minden történelem iránt érdeklődő, tanár és diák, a Hadi Krónika című folyóirat 60.számában olvasható Az atombomba születése című cikkben ( szerzőt, sajnos, nem jelöl a folyóirat). Azt is megtudjuk, hogy 1939.áprilisában Fréderic Joliot-Curie francia fizikus egy cikkében leírta, hogy "lehetséges atomhasadáson alapuló fegyvert előállítani.". Lehet, hogy innen indult minden?

 2004-ben, Budapesten,a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti múzeum rendezésében került sor A toriin túl című kiállításra, melyen kortárs japán képzőművészek mutatták be műveiket a magyar közönségnek. A tárlatról részletesen ír az Új Művészet című folyóirat (Muladi Brigitta:A toriin túl- ahol japán művészek lelke lakozik). A torii a buddhista templomok kapuja. Elnézve a rendkívül eredeti alkotásokat így, közel húsz év múltán, rájön az ember, hogy voltaképpen rólunk, 21. századiakról szólnak. A gyengülő biztonságban, egyre nagyobb elidegenedésben, mindent eluraló fogyasztói kultúrában élő emberekről. Mindenkinek, aki valamilyen szinten foglalkozik képzőművészettel, szívébe ajánlom ezt a cikket. Engem az illusztrációk annyira mellbe csaptak- különösen Ikeda Bak alkotását. A japánok, szinte prófétikus módon, megelőztek bennünket húsz évvel. Kiáltásaikra kevesen figyeltek.

 Olvasom a HVG című gazdasági és közéleti hetilap 2023.augusztus 31-i számának 11. oldalán az Előjáték az olimpiához című cikket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután lement a sikeres atlétikai VB, célzott arra, hogy Magyarországnak a közeljövőben olimpiát kell rendeznie.  Vajon alkalmas-e Budapest arra, hogy olimpiát rendezzen- gondolkodhatunk ismét, hiszen a nyári olimpiákat mindig városok és nem országok rendezik. Véleményem szerint csak úgy lehetséges ez, hogy bevonják a vidéki városokat is. 2-3 sportág versenyszámait kell rendezni Debrecenben, Győrben,Miskolcon,Nyíregyházán,Pécsett,Szegeden,Székesfehérváron és még számtalan helyszínen. Magyarország csak így tud olimpiát rendezni valamikor. Véleményem szerint. 

 Napjainkban divatos szó lett a biodiverzitás. A biológiai sokféleséget jelenti, azt, hogy egy adott területen hány őshonos faj él, hány pusztult ki, milyen invazív ( betelepülő) fajok élnek stb. Biodiverzitás tehát nem más, mint a fajok sokfélesége. Minél több faj él egy területen, az a terület annál közelebb jut az ökológiai egyensúly állapotához.  De vajon mérhető a biodiverzitás, van olyan statisztikai módszer, amelynek segítségével nyomon tudunk követni akár több száz állat- és növényfajt egy viszonylag nagyobb térségben, vagy akár az egész Földön? A Nature tudományos folyóirat 2001.július 5-i számában olvashatjuk Michel Loreau és Andy Hector tanulmányát, melynek címe:Partitioning selection and commplementariy in biodiversity experiments, és a 72-76. oldalon olvasható. A két kutató olyan matematikai statisztikai módszert fejlesztett ki, melynek segítségével változatos flórával és faunával rendelkező nagyobb térségek biodiverzitása is nyomon követhető. A cikkben foglaltak megértésé

 Kambodzsáról mostanában keveset hallunk az írott sajtóban és az elektronikus médiában. Mióta a Vörös Khmerek megbuktak, a távolabbi tájakon élők kevesebbet figyelnek erre a gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező ázsiai országra.Talán hiánypótló az a bő hír, amit a HVG 2023.augusztus 10-i számában olvashatunk.  Hun Szen kormányfő 38 évi uralkodás után lemondott pozíciójáról, amit a fia vett át- így rendelkezett Norodom Sihamoni király. Rendeztek választást is, ahol az ellenzék nem vehetett részt, így aztán a Kambodzsai Néppárt a 125 mandátumból 120-at megszerzett.  Mi jut eszembe, miközben olvasom ezt hírt? Tulajdonképpen semmi.Csak annyi hogy a nepotizmus voltaképpen ősi emberi reflex:segítek a családomnak. S ha ebben törvény nem korlátoz, akkor családi hűbérbirtokká tehetek egy országot. Ilyen a világ. 

 Ördögh Szilveszter a magyar irodalmi élet egyik legeredetibb alakja volt. Nemcsak regényíróként,de szerkesztőként is letette névjegyét. A rendszerváltás után politikai szerepet is vállalt.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában a fiatal és tehetséges íróval Görömbei András,az akkor fiatal és tehetséges irodalomtörténész beszélget.Az írás címe:"...nemzedékünk eddig még nem próbáltatott ki". Az interjú legmaradandóbb és a 21.századra is érvényes gondolatai a következők:egy kortárs irodalmi műnek úgy kell feltűnnie,mint a buzgár,azaz át kell szivárogni a gátakon. Ördögh azt is vizionálja,hogy hamarosan (1977-ben járunk) jön egy nemzedéki robbanás a magyar irodalomban. És jött hamarosan Esterházy és Nádas. Az is örökérvényű gondolat,hogy egy nemzedék csak úgy találhatja meg önmaga hangját,ha megbecsüli az előző nemzedékeket. Ez így is van.  Megszívlelendő gondolatok,irodalomtörténet és társadalmi kitekintés. Kitűnő interjú. 

 Akik elmúltak már negyven évesek, és kommunista országban nőttek fel, tudják, hogy anno 1990 előtt minden mozifilm előtt vetítettek híradót. Ezt a propagandafilmet a jobb sorsra érdemes nézősereg általában végigunatkozta, ásítozta és miegyéb,viszont annál jobban esett a pillanat, amikor végre elkezdték az igazi filmet.  Az 1982/48. híradóban (igen, ezeket számozták, nehogy valaki elfelejtse valamelyiket megnézni, haha...) egy érdekes kísérlet szomorú végeredményét láthatjuk.Tesztelték a magyar lakosságnak a környezetvédelemre vaó affnitását. A filmesek kihelyeztek néhány ásót meg néhány fát egy vidéki lakótelepre, kíváncsiak voltak ,a járókelők közül hányan veszik maguknak a bátorságot, hogy szívből eredő spontaneitással nekikezdjenek fát ültetni. A végeredmény egészen elképesztő volt.  Egyetlen fa sem vert gyökeret a szorgos állampolgárok munkája által. Viszont ellopták az összes ásót.  na, ez is jellemző az emberekre...

 Veres Péter a huszadik századi magyar történelem jellegzetes alakja volt. Baloldali meggyőződésű íróként bírálta a Horthy-rendszert, sürgette a meglehetősen szegény magyar parasztság földhözjuttatását. A háború után a Parasztpárt vezetője volt, a koalíciós egyeztetéseket követően a hadügyi tárca jutott neki, a sajtóban ekkor rosszízű viccek céltáblája lett.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában Kányádi Sándor, a fiatal erdélyi költő három verssel üdvözli az  Veres Pétert. Az Akik a képből mindig című szonett azokról szól, akik kiválóságuk folytán nem férnek bele semmilyen sablonba, előre kialakítoott képbe. Az Ahogy az aratók című vers Veres Péternek a földművesekhez közeli életét idillizálja. . Az Eső című alkotás pedig a földről ,mint transzcendens létezőről szól.  Szerintem bármelyik alkotó büszke lehetne arra, ha ilyen emlékverseket, tisztelgő műalkotásokat kaphatna az utókortól.

 Nagyon fontos szerepet játszott a második világháború befejezésében az 1945-ben az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A szörnyű pusztítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Japán letette a fegyvert.  De milyen nemzetközi visszhangja volt az atombomba ledobásának? Hogyan reagált a tömegpusztító fegyver bevetésére Sztálin, Hirohito, az amerikai közvélemény,az európai országok vezetői?Erről már kevesebbet tudunk. Éppen ezért hiánypótló a Hadi Krónika című folyóirat 60. százában megjelent cikk, melynek címe:Az atombomba visszhangja. Két történelmi tényt emel ki a Szerző: - Sztálint nagyon meglepte, hogy hogy az USA ilyen hamar be merte vetni a bombát- ne feledjük,a Szovjetunió teljhatalmú vezetőjének elég alapos információi voltak az amerikai atomprogramról.  - a japánok teljesen sokkos állapotba kerültek. Hirosima után azt hitték, hogy az amerikaiaknak csak egy bombájuk van. Nagasaki után nem lehettek biztosak abban, hogy nincs harmadik, negyedik. - Winston Churchill, N

 Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1.számában jelent meg Páskándi Géza:Az összhang hiánya című írása,mely része volt egy,a modern magyar drámáról és színházról szóló,az 1976.évi Debreceni Irodalmi Napokon lezajlott disputának. Néhány fő gondolat Páskándi írásából-egy részük,sajnos,még manapság,a 21.században is aktuális:A kritikusok az abszurd filozófián alapuló dráma hiányát kérik számon a drámaírókon.Nem lehet a magyar drámát összehasonlítani a nyugat-európaival,mert más talajból táplálkoznak. A történelmi dráma a történelem megismerésének eszköze,nem pedig történelem ürügyén előadott mindenféle gondolatok halmaza. A magyar drámaírásban igenis jelen van a groteszk,pl. Örkény,Csurka,Szakonyi műveiben,sőt,ez a vonulat már Csokonai,Vörösmarty óta ott van a magyar drámában. A színházak le vannak maradva a Szerzők mögött,történelmi tablókat adnak elő századeleji deklamáló-szavaló stílusban.  Legfontosabb feladat a szerzők és színházak közötti összhang újbóli megteremtése len

 Mostanában ( 2023-at írunk) az európai médiában egyre gyakrabban kerül elő az uniós források és pénzügyi eszközök témája. Mind a konzervatív, mind a liberális orientációjú sajtó- és médiatermékek gyakran foglalkoznak a témával, főleg akkor, ha választási kampány van egy adott országban... Azt tanácsolom, hogy mindig autentikus forrásból, webhelyről tájékozódjunk. A commision.europa.eu oldalon részletes információkat találunk a magánszemélyek, civil szervezetek, vállalkozások és államok számára elérhető pénzügyi forrásokról.  Több, mint 42 nagyobb kategóriát találunk itt, ezen belül pedig számtalan kisebb-nagyobb alpontot találhatunk. A magyar sajtóban sokat emlegetett kohéziós alap csak egy negyvenkettőből. Mielőtt valaki tájékozódni szeretne a témában, legelőször is ezt a weboldat nézze át, részben van magyar nyelvű verzió is! 

 Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/32. számában olvashatjuk Reichardt Richárd nagyszerű cikkét, melynek címe:Hogyan tájékozódnak a denevérek? Érdemes azoknak is elolvasni, akik nem kifejezetten biológiával foglalkoznak, hiszen a téma mindannyiunk számára érdekes.  A cikk lényegét összefoglalva, néhány mondatban: nem elég az, hogy a denevér ultrahangot ad ki, ezt sok állat megteszi. Képessé kell válnia az agynak arra, hogy ún. kognitív térképeket hozzon léte, azaz az emlékekből, és tapasztalatok nyomán egy belső térképet hozzon létre. Ez azért fontos, mert az állat csak akkor képes két pont (pl. a szálláshely és a élelemforrás) között új útvonalat tervezni, ha van ilyen kognitív térképe. A Reichardt által írt cikkben szó esik nílusi repülőkutyákon és nyomkövetővel ellátott denevérekkel folytatott kutatásokról. Olvassák el, izgalmas, sok újat tanulhatunk belőle! 

 A Magyar Konyha gasztronómiai folyóirat 2014.márciusi száma közel 10 oldalon keresztül foglalkozik Szlovákia gasztronómiájával,vendéglőivel. Meg kell mondanunk,a szlovák gasztronómia,vendéglátás kitűnő. Van itt liptói túró,kassai sonka,káposztaleves kolbásszal,káposztaleves gombával,juhtúrós krumplisgaluska,juhtúróval töltött pirog és még sokmindenféle,a tradicionális konyhához ezerszállal köthető étel:káposztás sztrapacska,paprikás sertésmáj hagymával,szóval,rengeteg mindenféle étel-és italspecialitás,nagyjából jól elkészítve. Ha Szlovákiában járunk,érdemes megkóstolni a tradicionális ízeket. Különleges,Európa más részein egyáltalán nem megszokott ízvilággal találkozhatunk.

 A huszadik században sajátos irodalmi műfajjá nőtte ki magát a kutyás történet, s ez a tendecia folytatódik a 21.században is. Az emerek szívesen olvasnak kutyákról, macskákról. ilyen a természetünk.  A Ligt irodalmi és ökológiai folyóirat 1997/6. számában olvashatunk egy kitűnő kutyás történetet Vidor Miklós tollából, címe:Titus- változó perspektívából. Voltaképpen megismerjük azt a történetet, ahogyan a gazdi és kutya egymásra talált. Van itt bujkálás a gyomok között, autó általi gázolás, meg minden, amit a kutyás gazdik átélnek.  Jó kis novella ez ( pontosabban, a folyóirat meghatározsa szerint: képaláírás). engem leginkább az antropomorfizálás zavar. Vior úgy beszél a kutyáról, mint egy emberről. Pedig nem, ezt nem szabad. A kutya állat, az ember legjobb barátja. De nem több. Amúgy a novella kitűnő, rendkívül személyes. 

 Szenzációs cikket találtam az economx.hu gazdasági portálon ( Vadiúj Ford Sierrák és Escortok szomorkodnak egy elhagyott szalonban..Szerző Hegedűs Szabolcs,megtekintve 2023.10.20). Németország egyik városában egy autószalon, örökösödédsi okok miatt 35 éve üresen áll. Bizony, benne vannak az autók is! Eredeti Ford modellek, az 1980-as évek aranykorából!!  Hihetetlen! És nem lopták el, nem tették tönkre. Ez sokat elmond az ottani közerkölcsökről.  Aki nem hiszi, az eredeti cikkhez nagyon jó - és egyúttal kicsit szomorú hangulatú-videó is kapcsolódik. 

 Nagyon fontos szerepet játszottak a második világháború történetében az ellenállási mozgalmak. A történeti kutatás mára jórészt felderítette ezen mozgalmak történtét, ismerjük a főbb szereplőket, a társadalmi-politikai hátteret, az ellenállás által elért fontosabb katonai sikereket.  A történettudomány ezen eredményeit összegzi a Hadi Krónika című folyóirat 51.számában olvasható A szabadság védelmezői című, nyolcoldalas, remekül illusztrált cikk. Sajnos, a Szerző nevét nem közölték, pedig érdemes volna. A cikkben olvashatunk a francia, a norvég, a dán,a belga, a holland ellenállási mozgalmakról, illetve a lapszám további cikkeiben részletesen elemzik a német és a szovjet ellenállási mozgalmat ( megjegyzem: Magyarországon is volt ellenállás, erről egy szó sem esik).  Ajánlom a cikket és a teljes lapszámot középiskolában tanító történelemtanárok figyelmébe. Pl.egy-egy ország ellenállási mozgalmáról szóló anyagot ( nem hosszú) ki lehet adni a diákoknak önálló feldolgozásra. Nagyon érdeke

 Már csak Liechtensteinnel kellene játszanunk... A magyar válogatott, miután oda-vissza legyőzte Szerbiát, az EB-selejtező csport favoritját, nem bírta megtenni az utolsó lépést. A 2023.10.17-én lejátszott meccsen a nálunk jóval gyengébben jegyzett Litvániát  kellett volna megverni, s akkor biztos a továbbjutás. Nem sikerült, harmatgyenge első félidő után a végeredmény 2-2 lett, ennek a döntetlennek a litvánok örülnek, mi meg nem. Évtizedek óta visszatérő tendencia, hogy a magyar futballválogatott nem tud legyőzni olyan csapatokat, melyek a ranglistán nálunk jóval gyengébb pozícióban vannak. Kaptunk már ki az elmúlt években Luxemburgtól, Andorrától, Máltától, Albániától, és még sok mástól.Meg kellene tanulni, hogy kell gyengébb csapatokat legyőzni. Ez egy külön szakma a sporton belül,mely jelentős fizikai-pszichikai rákészülést igényel.  Ajánlom a magyar labdarúgó-válogatott figyelmébe egy teljesen más sportágból bizonyos Portisch Lajos munkásságát. A kitűnő sakknagymester 260 partit j

 Érdemes lenne alaposabban megvizsgálni a 20.század második felének európai filmtermését:vajon hogyan hatnak ránk,21.századi nézőkre ezek a filmek?A Panelkapcsolat,Tarr Béla 1982-ben bemutatott filmje,még manapság,a 21.század húszas éveiben is maradéktalanul aktuális. A férj(Koltai Róbert) még szárnyalna,hajtja a szakmai ambíció,karriert,külföldi munkát szeretne,mindeközben elhanyagolja feleségét és gyermekét. A feleség(Pogány Judit)viszont túlságosan szűklátókörű:kizárólag az otthon és a család körül forognak gondolatai. A két ember,kik egykor szerették egymást,rájönnek:nem illenek össze.A házasság persze megromlik,de egybenmarad:már nem tudnák az életüket egymás nélkül elképzelni. Bizonyára mindenkinek akad a környezetében egy-két ilyen család.  A film,túl örök aktualitásán,remek. Koltaiban ott a fiatal tehetségek lendülete. Viszi a filmet. Érdemes megnézni,különösen ajánlom családalapítás előtt álló fiataloknak. 

 1982-ben mutatták be Erdőss Pál rendező első filmjét, amelynek címe: Adj,király, katonát! Nem az akkoriban népszerű gyermekjáték feldolgozását láthattuk a vásznon, hanem egy szókimondó,kőkemény, kortárs 20.század végi történetet,olyan rendkívül tehetséges szereplőkkel, mint Ozsda Erika, Szendrei Andrea,Nyakó Júlia és mások, Mindannyian ambíciózus, fiatal színésznők voltak, mindent beleadtak az alakításba. A film remekül sikerült.  A történet három fiatal lányról szól, akik feljönnek Pestre, hogy valóra váltsa álmaikatt. A Lőrinci Fonóban kezdenek dolgozni, és-mivel a pesti albérlet már akkor is drága volt- munkásszálláson laknak. A lányok egismerkednek a kőkemény nagyvárosi élettel: a monoton munkával, a rossz főnökökkel, és persze a pasikkal, a bulikkal, a korabeli presszókkal, diszkókkal. Zsuzsa meglehetősen könnyelmű, sorra váltogatja az udvarlóit, Jutka sokkal nehezebb helyzetben van, egy gyermekkori trauma miatt: állami gondozásba adták. Szeretné felkutatni édesanyját- azt most,

 Az Alföld irodalmi,műveszeti és kritikai folyóirat 2003/4.számában jelent meg Kovács András Ferenc:Hommage ā Eaton Darr című verse.Több,mint húsz éve született a vets,de a 2020-as évek embere számára is bőven van mondanivalója. Kovács András Ferenc költeménye groteszk hangulatú világértelmezés,ha egy mondatban szeretném összefoglalni lényegét.A világot szerinte torz,abszurd jelenségek uralják. A költő szerint az erkölcs kiveszett a világból,minden elüzletiesedett. A családi kapcsolatok értéke is megkopott. A politikában megjelentek a populista erők,a valódi felemelkedésen munkálkodóknak esélye sincs. A látszatvilág ural mindent,a belső értékek nehezen jutnak felszínre.És nem is nagyon látszik,hol lehetne kiút ebből az állapotból. A pesszimista világlátást ellensúlyozza Kovács András Ferenc humora,ironikus-groteszk,odamondogatós nyelvezete. Kitűnő vers.

Elképesztő benzinárak vannak a világon- ez igaz minden értelemben, felfelé és lefelé is. A vg.hu gazdasági portál kiváló cikke (Címe: Benzinkörkép a világban... szerző S.V., megtekintve 2023.10.16.10 óra 11 perc) országonként sorra veszi, hol,mennyiért lehet tankolni. Az abszolút rekordot az az ország tartja ( amelynek nevét nem árulom el, tessék szépen megtekinteni az eredeti cikket!), ahol már 10 forintért lehet egy liter benzint tankolni a benzinkutakon.  Ez dollárba átszámolva kevesebb, mint 1 cent. Húsz liter benzint tehát kevesebb, mint egy dollárért lehet vételezni.  Vannak aztán olyan országok ( Hollandia, Monaco, Izland), ahol átszámolva 800 forint fölött van az üzemanyag kiskereskdelemi ára. Igaz, itt az emberek fizetése is magas, van kereslet a benzinre.Hongkongban pedig az üzemanyagár eléri az 1100 forintot is. Szerintem ez már ottani keresetekhez viszonyítva is nagyon sok. Magyarország tehát a középmezőnyben van.   Jó kis cikk, érdemes elolvasni. 

 A turizmus,idegenforgalom története ma már a gazdaságtörténet szerves része. Egy figyelemreméltó forrást szeretnék ajánlani a témával kapcsolatban. 2004.december 26-án egy 9,1-es erősségű földrengést követően cunami,azaz szökőár pusztított Kelet-Ázsiában. Többszázezer ember meghalt,óriási anyagi kár érte az érintett országokat. A The Economist gazdasági és közéleti hetilap 2007.június 30-július 6-i számában megjelent cikkhez kapcsolódó keretes írás(78.o.)arról tájékoztat,hogyan érinti a szökőár az országok turizmusát-mintegy 2,5 évvel a katasztrófa után. Három ország példáján keresztül mutatja be a cikk,milyen problémák is jelentkeztek az idegenforgalom területén. Ezek:Maldív-szigetek,Srí Lanka,Thaiföld (Phuket szigete).  Amikor csökken a vendégek száma,tér nyílik az innovatív ötletek megvalósítására. Az egyik szállodában pl. cunami-showt rendeztek. Bemutattak valamit abból a borzalmas napból.  A cunami után néhány évvel visszatértek a turisták. Hiszen Ázsia gyönyörű...

A magyar irodalom iránt érdeklődőknek mindenképpen rdemes elolvasni az Alföld folyóirat 2003/4. számában a tragikus sorsú Borbély Szilárd esszéjét, melynek címe: Hét elfogult fejezet a magyar líráról.  2003 volt az az év, mikor is megszületett Magyarország első irodalmi Nobel-díja, mégpedig Kerrtész Imre volt a díjazott. Nagyon nagy politikai-és tegyük hozzá: emberi, szakmai- vitákat váltott ki a díj odaítélése. Borbély Szilárd nem ezekkel a vitákkal foglalkozik, hanem azzal, hogy a magyar irodalom alapvetően líra-középpontú irodalomként határozza meg önmagát, míg Európában inkább a magyar próza alkotásaira figyelnek. Azt gondolom, ez húsz évvel a tanulmány megjelenése után is igaz. Ha fel kellene sorolni 19.századi alkotókat, a legtöbb ember költőket sorolna. Ugyanez a helyzet a 20.századdal.  A huszadik század végén- mutat rá Borbély- megszülettek újabb műfajok, pl. a slam-poetry, illetve az interneten is terjedni kezdett az irodalom.  Ma,2023-ben vajon líra-centrikus a magyar iroda

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima

 Tandori Dezsőt (1938-2019) általában költőként tartja számon az irodalomtudomány. Pedig esszéistaként is jelentőset alkotott. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2003/4. számában jelent meg A " geometria".Felvettem egy rendszert című esszéje.  Tandori arról gondolkodik, létezhet-e ( platóni értelemben, de ezt nem mondja ki) ideális pont, kör, vonal. Arra a következetetésre jut, hogy mivel minden egy pontból indul ki, nem létezhet. A geometriai alakzatok pusztán fakticitásukban léteznek, nincs ideájuk. De ez csak a végkövetkeztetés, vagy pedig az sem. A lényege ennek a prózai műnek a Tandori-féle szellemesség, a mindenféle metafora, a főnevesített szavak, a játék a nyelvvel. Amely ( valamilyen oknál fogva) itt nem jelöl. Hiszen nincs távolság.  akkor meg minek jelöljön bármit is. 

 A sporttörténelem mára a történettudomány önálló ága lett. A Századok történettudományi folyóirat 2023/4. számában egy rnedkívül érdekes és izgalmas tanulmányt olvashatunk Kiss László és Mitrovits Miklós tollából. A címe:A sport és a szakszervezetek-a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában.  Megtudjuk a tanulmányból, mit is jelentett a szovjetek által uralt országok sportéletében meghonosodó szovjet modell, megismerkedünk kelet-közép-európai történetekkel, megtudjuk, hogy alakultak át a nagy egyesületek Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és a térség többi államában. Szinte időutazást teszünk az 1940-es-50-es évekbe, amikor az MTK-ból Bástya lett, a Fradiból Kinizsi, az UTE-ból pedig Újpesti Dózsa. Látjuk azt is, hogy az átalakulás bizony eléggé antidemokratikus módon, a kommunista elveknek és gyakorlatnak megfelelően ment végbe.  Ez utóbbi nagy baj. De, hogy egy kis véleményt is hadd fűzzek a taulmányhoz:nem helyeslem, ahogy a dolgok végbementek,

 A Képes Újság című,egykor igen népszerű hetilap 1994.február 19-i számának 19.oldalán olvashatjuk Kovács M. kitűnő cikkét Matterhorn,a csúcsok csúcsa címmel. A cikkben a Szerző bemutatja az akkor 93 éves Ulrich Inderbinent. Az öregúr még aktív hegyi vezetőként dolgozott az Alpokban. Ő maga 350 alkalommal mászta meg az Alpok egyik legnehezebb csúcsát,a Matterhornt. Inderbinen úr tökéletes testi és szellemi frissésségnek örvendett. Panaszkodott a túlzottan óvatlan turistákra,és figyelmeztetett arra,hogy legyünk tekintettel a veszélyekre. Jómagam azon gondolkoztam,hogy is van ez a dolog a nyugdíjkorhatárral...

 Bevallom,puszta véletlenségből került kezembe a NézőPont folyóirat 2022.tavaszi száma. Átlapozom,gondoltam.A 82.oldaltól kezdődően olvashatjuk Vitéz Ferenc Kétperceseit. Elsőrangú irodalmi élmények.  Nem Örkény-utánérzések,teljesen egyedi látásmód sugárzik a művekből. A főhős bizonyos J.Károly,aki teng-leng az élet árnyékosabbik oldalán,de ez őt annyira nem zavarja. Pénzt nyer sorsjegyen,erre lejár a sorsjegy. Gondolja,olvas egyet,erre bezárják a könyvtárba,mert a könyvtárosnőn az olvasószemúvege van. Ezek a kétpercesek a mai magyar valóságról szólnak,örömről-bánatról. Javaslom mindenkinek olvasgatásra. Lesznek,akik magukra ismernek. 

 Nem tudom, mikor fordult elő utoljára, de 2023-ban még veretlen a magyar futballlválogatott, pedig már október van...Íme, az eddigi, 2023-ban játszott mérkőzések eredménylistája: Magyarország-Észtország 1-0 Magyarország-Bulgária 3-0 Montenegró- Magyarország 0-0 Magyarország-Litvánia 2-0 Szerbia-Magyarország 1-2 Magyarország-Csehország 1-1 Amúgy, ha szigorúan vesszü, tavaly november óta vagyunk veretlenek.(2022.november 20: Magyarország-Görögország 2-1).  Szerintem ezt a remek mérleget a világ bármelyik válogatottja elfogadná. Idén még 4 meccse van a fiúknak, kívánom, őrizzék meg ezt a veretlenséget! Hajrá, Marco Rossi, hajra, Szoboszlai, hajrá, fiúk! Érdekes azért, hogy a magyar média csak igen kevéssé méltatja ezt a nagyszerű eredmnéysort!!

 A pszichológia egyik legismertebb és legnépszerűbb ága a fejlődéslélektan. A tudományág egyik nagy kérdése az,hogy az ember egyes életkori szakaszainak van-e mindenkire érvényes,kötelező feladata. E.H.Erikson szerint van. Erről a Közösség folyóirat 2018/4. számában olvashatunk(Dr.Kálmánchey Márta:Fejlődési feladataink). Az óvodáskorban felszabadult játékosság a jellemző,a serdülőkorra az önazonosság-keresés,a felnőttkorra a gondoskodás stb. Tehát minden egyes életszakaszra jut valami általánosan kötelező feladat. Erikson ezen elméletének kritikusai -s erről már nem szól a cikk-inkább az egyéni élethelyzetek fontosságát hangsúlyozzák. Pl. vannak emberek,akiknek felnőtt korban kell önazonosságot keresniük,pl. ha új országban kezdenek új életet. Vannak idősek,akiknek gondoskodniuk kell,pl. akkor,ha házastársuk lebetegszik. Szóval,az elmélet kritikusai szerint Erikson egy sémát vázolt fel,amelytől mindenféle irányban lehetnek eltérések. 

 A 168 Óra liberális közéleti hetilap 2002/14.száma interjút közöl Kántor Lajos irodalomtörténésszel, a Korunk folyóirat főszerkesztőjével. Berg Judit készítette az interjút, címe: Erdélyben nagyobb szükség van rám. A neves irodalomtörténész mai napig aktuális gondolatai a megbékélésről, az árkok betemetésének szükségességéről szólnak.  Kántos Lajos és a hozzá hasonló gondolkodású értelmiségiek szavai süket fülekre találtak Magyarországon. Amikor ezt a bejegyzést írom, 2023-ban,minden korábbinál nagyobb a magyarországi elitréteg megosztottsága, élesek az ideológiai-politikai-gazdasági törésvonalak.  Jó volna visszatérni a Kántor Lajos javasolta párbeszédhez. Nincs más út.  Csak jusson ember a tárgyalóasztal mindkét oldalára...

 Nagyon szeretem a libahúst is,a céklát is. Gyermekkoromban nagyon sokat ettem ezeket az ételeket. Talán ezért ragadott meg a Magyar Konyha folyóirat 2016.novemberi számának 42.oldalán található recept. Az étel neve:Füstölt libamell.  A füstölt libamellen kívül kétfajta céklát,kanadai sütőtököt,gránátalmát,diót és sokminden más egyebet tartalmaz ez a csodálatos étel. A magyaros gasztronómia igazi remekműve,már ránézni is élvezet,természetesen az ételfotó is remekül sikerült. Talán nem érdektelen megjegyezni,hogy az ínycsiklandozó étel egy Márton-napi fesztiválra készült. 

 Mindig élvezettel olvastam az olyan beszámolókat, melyekben régészek, paleontológusok írják le, hogyan sikerült egy-egy értékes leletet felfedezni, az utókor számára megmenteni. Az efféle cikkek nemcsak az adott tudományterület szakemberei számára lehetnek érdekesek: ha netán egy pályaválasztás előtt álló ifjú pásztázza végig a sorokat, esetleg kedvet kaphat ahhoz, hogy a szóban forgó szakterületet válassza hivatásául. Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/32. száában olvashatjuk Katona Lajos Tamás cikkét A baróti őselefánt címmel. Nagyon érdekes, egészséges izgalmakat keltő olvasmány. Arról szól, hogy 2008-ban, egy bányában, megtalálták és megmentették egy őselefánt ( masztodon) lábcsontjait. Remek stílusban íródott beszámoló, szinte ott érezzük magunkat, amikor a markológép " valami különöset" tesz hozzáférhetővé, vagy, amikor Szerző éppen preparálja a csontokat. Érdemes lenne a cikket középiskolákban, biológiaórákon ismertetni. Eleven, ugyanakkor bevezetést

 A sztereotípia- kutatás a modern pszichológia egyik legkurensebb ága. Azt vizsgálják a kutatók, hogy hogyan befolyásolják döntéseinket, életminőségünket a társadalomban meghonsodott különféle sztereotípiák. Magyarban a kifejezést " előítélet"-nek fordítjuk, azt gondolom, ez túl erős,érdemes lenne inkább " meghonosodott tévhit"-ekről beszélni. Az Élet és Tudomány folyóirat ( melynek, nem szégyellem, igen nagy kedvelője vagyok), 2020/32. számában Olvashatjuk Mannhardt András:Fájdalmas sztereotípiák című írását. Ez a cikk egy német kutatócsoport fájdalommal kapcsolatos kutatásait vizsgálta. Eléggé meghonosodott ugyanis az nézet, hogy a férfiak jobban bírják a fájdalmat, mint a nők. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez igaz-e. Arra jutottak, hogy nem lehet megállapítani, hogy melyik nem képviselői tűrik jobban a fájdalmat. Ám volt a kísérletnek egy második fázisa is. Az alanyok egy részének azt mondták, az evolúció sajátosságai miatt a férfiak bírják jobban a fájd

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé

 Érdemes lenne nagy zenészeink, zeneszerzőink emlékezetéről külön kötetet kiadni, összegyűjteni a róla szóló emlékezéseket, kritikákat. Szakcsi Lakatos Béla 2022-ben hagyott itt bennünket, emléke elevenen él, hiánya igencsak érezhető. Mindez úgy juott eszembe, hogy elolvastam a Gramofon zenei szaklap 2004.őszi számában Zipernovsky Kornél igencsak értő kritikáját Szakcsi Lakatos Béla Na Dara! ( magyar jelentése: Ne félj!) című albumáról. Zipernovsky kiemeli az album játékosságát, Szakcsi Lakatos " igazi hazatérésé"-nek nevezi a lemezt. Szól arról, mennyi eredetiség van a bőgő és dob játékában. Kiemeli Rostás Mónika és Rostás Csaba énekét. Összességében: egy nagyon pozitív lemezkritikát olvashatunk. Ezeket kellene könyvben kiadni, ezzel is ápolva egyik legnagyobb muzsikusunk zongoristánk emlékét.

 Erle Stanley Gardner nevét elsősorban Perry Mason- regényeiről ismerjük, ahol is a csaavaros eszű ügyvéd mindig bebizonyítja, hogy ügyfele ártatlan.  Kevésbé ismert, hogy Erle Stanley Gardner remek novellista is volt. AZ IPM ( mely tudományos- ismeretterjesztő magazin létére rendszeresen közölt krimi és sci-fi novellákat, erről a gyakorlatról a korban igencsak parázs viták folytak, volt ismerősöm, aki emiatt mondta le az előfizetést) 1978/2. számában olvashatjuk a neves amerikai krimiszerző Fenyeget a múlt című krimijét.  A fiktív történetnek voltaképpen három szereplője van. George Ollie valamikor balhés fiú volt, több bűncselekményt is elkövetett, de ezekért leülte a büntetést, és jó útra tért: egy teljesen korrekt motelt vezet. CSakhogy egykori társa, Larry kiszabadul, megjelenik a motelban, és bántani kezdi George-t. Tulajdonostárs akar lenni, zárás után megjelenik, elrabolja a bevételt, stb. George nagyon fél Larrytől, mert a börtönből szabadult férfi csak az erő nyelvén ért. Ste

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2016/11.számában jelent meg Izsó Zita:A menekülők éhségsztrájkja című csodálatos verse. Szól igazságról és hazugságról,titkokról és valami dolgoknak eltitkolásáról,a hazugságról és a lázadásról,lelkiállapotokról,testről és lélekről. Van a versben valami egészen egyedi módon spirituális,engem ez fogott meg. De gondolatok és képek egész kincsesháza ez a szabadvers,érdemes elolvasni.

 1993-ban Magyarországon még nem volt kereskedelmi televíziózás, összesen három országos sugárzású TV-csatorna működött, a köztévé 1. műsora, a 2. műsor, és az akkoriban helyét kereső ATV. Utóbbit még nem annyira ismerték a tévénézők, mindenki az ' egyest" vagy a " kettest" nézte. Nézzük, 1993.december 20-án milyen programokkal várta a Kedves Nézőket a köztelevízió ( ahogy akkor hívták, Magyar Televízió) 1. műsora! 6.05: Falutévé 6.25: Határtól határig 6.35: Üzlet 6.45: Híradó 7.00: Nap-Kelte 9.00: Napközi 12.07: Déli üzlet 12.27:Napközi 16.00: Híradó 16.10: Szórakaténusz 16.25: Hatalom és szenvedély (szappanopera-a szerk.) 17.15: Hagyomány 17.55: Jelképtár 18.00: Kapcsolj be! 18.35: Szerencsekerék 19.07.Esti mese 19.17: A hitről gyerekeknek 19.30: Híradó 20.05: Columbo 21.20: Létkérdések 22.15:Színházi napló 22.55:(H)arcképek 23.35: Híradó 23.40: BBC-Híradó Megállapíthatjuk, hogy túlnyomórészt a mai m5 csatorna kínálatának felel meg az akkori köztévé műsorkínálata.

 Gyászol a magyar és nemzetközi tudományos élet. 2023.szeptember 12-én, életének 86. évében elhunyt Daróczy Zoltán matematikus. Nemzetközi hírű tudós volt, aki leginkább a függvényegyenletek- és egyenlőtlenségek témájában alkotott maradandót,de tájékozott volt tudománya valamennyi ágában. Daróczy Zoltánt gyászolja családja, a matematikusok közössége, a Debreceni Egyetem, és az MTA.  Bővebben: mta.hu

 A HVG hetilap 2023.május 18-i számában olvashatjuk Nagy Gábor:A múltat végképp című,kiváló írását. A cikk Japán és Dél-Korea viszonyát,ezen viszony jelenlegi állását mutatja be. Szó esik Jun Szuk Jeol dél-koreai és Kisida Fumio japán miniszterelnökök találkozójáról,megtudjuk,milyen étel az omurice. Részletes képet kapunk arról,milyen hatása volt a két ország kapcsolatára a dél-koreai legfelsőbb bíróság 2018-as döntésének,illetve,hogy miért vette le Japán a megbízható kereskedelmi partnerek listájáról  Dél-Koreát ( nem akarom megfosztani az  Olvasót az újdonság varázsától,annyit  elárulok:itt bizony történelemről,mégpedig a  második világháborúról van szó...). Azt is megtudjuk,milyen szerepet játszik a japán-dél- koreai politikai kapcsolatok alakulásában az USA. Nagy Gábor cikke kitűnő. Objektív,elfogulatlan. Tartalmazza a fontos tényeket,ugyanakkor nem szakértő olvasó számára is érdekes. Ez a cikk mérce lehet minden újságíró számára. Feltétlenül ajánlom minden,Ázsiával bármilyen szint

 A Kádár-kocka egy lakóháztípus,melyet az 1960-as évek Magyarországán kezdtek el építeni. Kockaház,egyszerű kivitelben,két-három szoba,hozzá kiskert. Mai falvainkban több százezret látni belőlük.Voltaképpen a korszak ittmaradt,élő jelképei ők.Meglehetősen furcsa,de jó ötlet képzőművészeti tárlaton bemutatni ezeket a sajátosan kelet-közép-európai épületeket. A Magyar Narancs hetilap 2022.december 1-i száma számol be egy kiállításról(Dékei Kriszta:Nosztalgia nélkül),melyet az Art Department galériában mutattak be,2022.decemberében. Rajk László építész és Birkás Ákos festőművész mint művészeti alapmotívumokra, tekintett ezekre az épületekre,és erre készített különböző variációkat. Rajk pl. felforgatta,feje tetejére állította a falusi kockaházat-mintegy a korban gyakran használatos "felforgató elem" utólagos megtestesüléseként. Remek kiállítás lehetett,Dékei Kriszta cikke is remek. 

 Az Erdélyi Gyopár turisztikai folyóirat 2005/6. számában kitűnő túrabeszámolót olvashatunk arról, hogyan jutott fel az Alpok egyik legismertebb és legnehezebb csúcsára, a Matterhornra egy háromszékiekből álló csapat. ( Bedő Zoltán:Háromszékiek a Matterhornon). Szó esik arról, hogy Nyugat-Európában mennyivel inkább adnak a tisztaságra, mint az akkori Keleten ( azóta azért a kelet-Európai térség is fejlődött ezen a téren...). Megtudjuk, hogyan érte el a csapat a Furka-hágón ( ösvény korlátok nélkül, alpesi területen- már ehhez is kell bátorság). Nagyon plasztikusan látjuk magunk előtt, amikor a kis csapatot elkapta egy téli hóvihar a sötétben( "Minket nem zavart"- írja a Szerző. Örülök.).Egy érdekes jelenségről is ír a Szerző: a hegyivezetős partikról. Turisták mindenáron fel akarnak jutni a csúcsra, fotókat készíteni, a vezetők azonban tisztában vannak a realitásokkal, ebből néha konfliktus támad. Szóval, nagyon érdekes cikk,őszinte és realista, az Olvasó úgy érzi magát, min

 Tegnapelőtt(2023.szeptember 7-én este) játszották a Szerbia-Magyarország labdarúgó-mérkőzést. A selejtezőcsoport két legjobbja mérkőzött egymással,Magyarország idegenben nyert 2-1-re. Ezzel 4 mérkőzés után vezeti csoportját 10 ponttal Szerbia,Montenegró,Litvánia és Bulgária előtt. Mikor fordult elő utoljára,hogy a magyar futball-válogatott féltávnál vezesse csoportját,mindössze 1 kapott és 10 rúgott góllal?Eléggé régen lehetett. Úgyhogy  gratulálunk Marco Rossi csapatának,s kívánom,hogy a következő mérkőzés is sikerüljön ilyen jól.  Az öltözőben való hangos zenehallgatásról pedig (a szerb média ezt alaposan kivesézte),hát,arról meg-különösképpen nem tudok mit mondani.

 Szerintem nem. Még nem született olyan ember a Föld bolygón,akinek jót tesz az,ha a média folyton dícséri,folyton vele foglalkozik. Félreértés ne essék:Szoboszlai Dominik a legnagyobbakhoz (itt nem szeretnék konkrét neveket említeni) mérhető klasszisfutballista,nagyon szeretem nézni a játékát. De most nagy feladatot kell megoldania:a világ egyik legjobb futballcsapatába,a Liverpool FC-be kell  beilleszkednie. Eddig remekül csinálja. Azt kérném a hazai és külföldi sajtótól,médiától,hogy ne rontsa el. Hagyják békén a srácot,hadd végezze a dolgát. Mindannyiunk örömére.

 A Magyar Narancs hetilap 2021.január 21-i számában jelent meg egy szenzációsan jó színikritika Puskás Panni tollából. Címe:A történelem mellékszereplői. Az írás Radu Afrim rendező Grand Hotel Retromadár illetve az előadás előzményeként felfogható Retromadár blokknak csapódik és a forró aszfaltra zuhan című produkcióját értékelte. Méghozzá nagyon jól,feltéve ugyanazt a kérdést,amit a rendező:mi,egyszerű emberek,a történelem mellékszereplői,mikor számolunk le a diktatorikus politikai rendszer emlékével,a huszadik századi múlttal?Nehezebb megszabadulni egy tapétától,mint tudomásul venni,hogy az ország vezetőjét mostantól nem XY-nak,hanem NZ-nek hívják. Érzelmileg manipulált társadalomban élünk,az elengedés pszichológia attitűdje még nem alakult ki. Mint egy búvópatak,időről időre visszatérnek a már-már elfeledett múlt bizonyos elemei.Nem tudunk csak úgy szakítani a múlttal. Miután elolvastam a Magyar Narancsban megjelent kitűnő kritikát,megnéztem az előadást online,a Tompa Miklós társula

 Dobrudzsa Románia területén található, a Duna és a Fekete-tenger által határolt terület. Van ugyan szomorú történelmi múltja, de itt most nem erről szeretnék beszélni, hanem ennek az Európában egyedülálló vidéknek elképesztő természeti szépségeiről. Az Erdélyi Gyopár című turisztikai folyóirat 2005/6. számában jelent meg egy nagyon jó cikk, Madarak az őszi Dobrudzsában címmel, szerzője Szabó D. Zoltán illetve a fotós Jakob Augustin. Remekül megfigyelhetők Dobrudzsában a madarak élőhelyei, táplálkozásuk, viselkedésük. Nagyon fajgazdag vidék ez, a cikk az alábbi madárfajokról tesz említést: - vörösfarkú egerészölyv - békászó sas - kígyászölyv, - fekete és fehér gólya - héja - kékes rétihéja - búbos vöcsök - kuvik - búbos pacsirta - rózsás gödésny - füstifecske - ugartyúk - borzas gödény - fenyérfutó - havasi partfutó Nem akármilyen biodiverzitás. Ajánlom a cikket mindenkinek, aki valamilyen formában madarakkal foglalkozik. Feltétlenül el kell ide látogatnia! A cikk pedig, még egyszer mo

 Elton John az 1970-es években vált nemzetközileg ismert zenei ikonná. Az IPM 1978/3. számának 57.oldalán olvashatunk róla érdekes cikket. Megtudhatjuk,mi  Elton John eredeti neve. Kiderül,miért szereti az extravagáns ruhákat,kiegészítőket,színes keretes szemüvegeket. Érdekes dologra derül fény,amikor megtudjuk,hogyan is került sor arra a bizonyos első turnéra,amely a világhírt hozta meg a művésznek. Magánéletébe is bepillantást nyerünk:elgondolhatjuk;milyen lehet Greta Garbo egykori villájában lakni. Választ kapunk arra a kérdésre, szokott-e golfozni az ifjú popsztár.  Rövid,de érdekes és jó cikk.

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

 A Metagalaktika 4.kötetében,mely 1983-ban jelent meg,olvasható Damon Knight:Anachron című sci-fi novellája,mely az emberiség által egyik legnagyobb kíváncsisággal övezett problémát,az időutazás kérdését tárgyalja. A fikciós történetben két testvér lakik egy lerobbant,patkányoktól hemzsegő nápolyi kastélyban. Peter gazdag ember,gyakorlatias,materialista gondolkodású. Igazi ragadozó természetű műgyűjtő,aki nem specializálja magát,gyűjt mindent. Harold kísérletező kedvű tudós,akit nem érdekel sem a gyűjtés,sem a pénz. Egyszer buborékfelhőt hoz létre,melyen át közlekedhetünk az időben. Peter szeretné gyakorlatban hasznosítani az új találmányt. A dolognak az lesz a vége,hogy az egyik testvér eltűnik... A Metagalaktikát folyóiratként értelmezem,egyrészt azért,mert folyóiratokból közölt válogatást,másrészt azért,mert ISSN száma van,ami pedig a folyóiratoké. Damon Knight novellája remek,váratlan húzásokkal övendezteti meg a sci-fi rajongóit.

 Az Alföld folyóirat 1973/2.számában olvasbatjuk Ratkó József:A szótlan napokból c.versét. A kivételesen tehetséges,a magyar irodalom nagy reménységének tartott Ratkó József-finoman szólva-nem volt a kádári kommunista hatalom kedvence. Nem kapott Kossuth-díjat,pedig kijárt volna neki.1989-ben hunyt el,mindössze 53 évesen. A szótlan napokból című szabadvers minden során átsugárzik Ratkó rendkívüli tehetsége. A vers az elmagányosodásról, a 20.század egyik alapvető emberi nyomorúságáról,az elidegenedésről szól. Van egy sora,ami  döbbenet:"Kívánkozom a falba.". Szürreális  képek sugározzák a magányosságot, a farkas,melynek szeme hol elvadul,hol megszelidül-teljes döbbenet. A vers tehát a Debrecenben megjelenő Alföld folyóiratban olvasható. Aki nem tudja beszerezni s nincs Arcanum-előfizetése,az Ratkó József válogatott művei között megtalálja. 

 Ha igen,akkor ahhoz nagyon-nagyon jól kell tudni zenélni és ismerni kell a fontosabb zeneműveket-kívülről. Nem semmi. A magyar karmesterképzésről,a nemzetközi színtéren is legendásan jó eredményeket elérő magyar karmesteriskoláról a Gramofon című zenei magazin 2004.őszi számában olvashatunk a szakma jeleseit megszólaltató körképet. Kifejti véleményét Lukács Ervin, Petrovics Emil,Hamar Zsolt,Kesselyák Gergely,Héja Domonkos. Jót is,rosszat is mondanak,de a jövőt illetően nem túlzottan optimisták. Hogy a cikk megjelenése óta jobb vagy rosszabb lett a helyzet,azt nem én vagyok hivatott megállapítani.  A cikk kitűnő,inspiráló,érdekes. 

 2016-ban Magyarország és Törökország volt díszvendége a világ leghíresebb gasztronómiai világkongresszusának,a spanyolországi San Sebastianban rendezett Gastronomikának. Az eseményről részletesen beszámol a Magyar Konyha folyóirat 2016.novemberi száma. Megkóstolhatott itt a közönség mindenféle magyaros ételt:gulyást,csülköt,paprikás krumplit,paprikás csirkét,mindenféle mangalicából készült ételt,libamájat,somlói galuskát,rigójancsit,lúdlábtortát,zserbót. Ízlett nekik. A cikk kitűnő. Megéheztem...

 1970 egy forró éjszakáján francia geológusok tartottak hazafelé a szaharai éjszakában. Amikor megálltak egy ponton,hogy helyzetüket meghatározzák,lenéztek a lábuk alá. Csodálatos és meghökkentő volt,amit láttak. Csontok mindenütt. A többiről már Maron Ferenc:Holtak városa a Szaharában című cikke számol be,mely a Delta ismeretterjesztő folyóirat 1972/5. számában olvasható. A francia geológuscsapat megtalálta a Szahara őslakóinak egyik temetőjét. Tintane és Chami területén,amely ma Mauritániához tartozik,megkezdődtek a rendszeres feltárások. A neolitikus korból származó leletek között akadt olyan halott,akinek kezét megkötözték. Kitaláljuk,hogy miért?

 Ha az ember angol vagy amerikai kórházi sorozatot néz,tudja,hogy az orvosjelölteket arrafelé rezidenseknek hívják és szólítják,és ezt ott mindenki rendben lévőnek találja. Ám a szó alkalmazása nem mindenki szerint helyes. Kezembe került az Orvosok Lapja 2008.szeptemberi száma,amelyben olvashatjuk Dr.Tóth Emil korábbi osztályvezető főorvos cikkét,melynek címe:Illemtan az egészségügyben. A kitűnő cikk végén a doktor úr kifejti,hogy szerinte a "rezidens"szó használata a magyar orvosi gyakorlatban helytelen. A szó latin eredetije ugyanis a resideo,amely ügyintézőt,helytartót jelent. Tóth Emil doktor úr szerint jobb lenne a "gyakornok","orvosgyakornok"szó vagy a "központi gyakornok"kifejezés használata.  Önnek mi erről a véleménye?

 Gyakran éri az a vád a hazai sajtót és médiát,hogy csak akkor beszélnek-írnak egy közlekedési vagy infrastrukturális beruházásról,amikor annak már "botrányszaga van".Nem objektíven tájékoztatnak a gazdaság kérdéseiről,folyamatairól, csak a szenzációt keresik. Azért jócskán vannak kivételek. A vg.hu internetes portálon olvastam egy cikket ("Megszereztük Lázár János listáját.....megtekintve 2023.augusztus 18.),amely tényszerűen,mindenféle megjegyzés nélkül ismerteti azokat a közlekedési-infrastrukturális beruházásokat,melyeket a magyar állam 2023 folyamán támogat. Kecskeméttől Iváncsán át Nyíregyházáig,Debrecenig fontos közúti és vasúti fejlesztésekről van szó. Ajánlom a kitűnő cikket vállalkozóknak,valamint az érintett települések polgárainak. 

Sporttörténeti hétvége volt a 2023. augusztus 12-13-i. Két magyar labdarúgó is debütált a Premier League-ban:Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos. Még soha nem fordult elő,hogy a világ legerősebb labdarúgó-bajnokságában egyszerre két magyar is játszon. A Bornemouth színeiben vitézkedő Kerkez nagyon aktív volt,és pontos. A meccs emberének választották. A Liverpool színeit képviselő Szoboszlai is kiválóan játszott a középpályán. Az látszik,hogy Liverpoolban más lesz a szerepköre,mint Lipcsében,de ezt is remekül megoldja majd.  A magyar sajtónak,médiának nem kellene nyomást helyeznie erre a két fiatalemberre. Hagyják őket nyugodtan játszani. Hadd csináljanak minél nagyobb sportkarriert. 

 Amióta intézményes irodalomoktatás létezik hazánkban,folyik a vita arról magyartanárok,középiskolások(és nyugodtan ide vehetjük még az irodalomtudósokat,politikusokat,oktatáskutatókat,szülőket és még sok mindenkit) között,hogy kell-e középiskolában a régebbi korok magyar irodalmát tanítani. Az egyik tábor szerint ezek a szövegek túl nehezek egy középiskolásnak. A másik tábor szerint az mégsem járja,hogy úgy érettségizzen le valaki,hogy nem olvasott Csokonait,Jókait,Mikszáthot. Szeretném leszögezni,hogy jómagam ezzel a "másik tábor"-ral értek egyet.  Olvastam az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i számában Jéga-Szabó Krisztina:Legendahántás című írását. Szerző egy könyvismertetésbe ágyazva fejti ki véleményét a kérdésben.Minden magyartanárnak javaslom a cikk elolvasását.Hogy mi a véleménye Jéga-Szabó Krisztinának a tanítsunk-avagy ne tanítsunk kérdésben,azt itt most leszek olyan szíves nem elárulni.Akkor mi értelme volna a teljes cikk elolvasásának? Van egy kis szellemi

 A Kistermelők Lapja 2022.augusztusi számában jelent meg Wekerle László:Feléledhet a háztáji sertéstartás című cikke.Számomra döbbenetes adatokat közölt. 2005.decemberében Magyarország sertésállományának 60 százaléka gazdasági társaságok,40 százaléka magánszemélyek kezén volt. 2019.decemberében a sertésállománynak már 81,6 százaléka volt gazdasági társaságok kezén,18,4 %-a egyéni gazdálkodóknál. A helyzet az,hogy a falusi magánháztartások közúl egyre kevesebben tartanak sertést. Szerző szerint ennek három oka van.1. A fiatalok egyre inkább otthagyják a falvakat 2. Sokkal egyszerübb megvenni a sertéshúst a szupermarketben 3. A sertéspiacon folyton változnak a felvásárlási árak-többnyire nem a termelők javára. Wekerle László szerint az lehetne a megoldás,ha a külónböző,ezzel foglalkozó egyesületek összefognák a gazdákat. Valamint újra kellene nyitni az úgynevezett vágópontokat. Az sem rossz ötlet,hogy a megszokott 100-110 kilogram helyett 130 kilogramm testsúlyra hízlalják a sertéseket.

 Mostanában elterjedt, hogy a filmkritikákat nem kritikának, hanem recenziónak nevezik. Tehát a kritikus azt mondja, hogy őnékije esze ágában sincs bírálni a filmet, nem prekoncepcióval áll a dologhoz, csak néhány apróság, ami szemet szúr neki, ugyebár...majd állítólagos objektivitásának bizonygatását követően az illető író/újságíró/kritikus,/filmesztéta jó alaposan lehúzza filmet.  Erre gondoltam, mikor olvastam Báron György: Legendásítás című filmkritikáját ( szerintem ez a megfelelő műfaji megjelölés). Az írás az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i  számának 23. oldalán jelent meg. Merthogy ez az írás nem ilyen. Ez egy őszinte, hozzáértő és tőrölmetszett filmkritika a Bereményi kalapja című filmről. A kritikus alaposan lehúzza Tóth Barnabást és Papp Gábor Zsigmond rendezőt. Bereményit és Járai Márkot szerencsére nem.   Nekem az a véleményem a filmről, hogy valami tapasztalt, Bereményi-korabeli " ikon" kezébe kellett volna adni. Merthogy portréfilm esetében az együtt

 Szakcsi Lakatos Béla,a magyar és az egyetemes jazz-muzsika kiemelkedő alakja 2022.októbere óta nincs köztünk. Az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i számában Végső Zoltán tollából olvadhatunk a kitűnő zongoristáról kitűnő cikket-mely,sajnos,egyben nekrológ is. Végső szerint Szakcsi Lakatos legfőbb érdeme az,hogy a magyar jazz 30 éves lemaradását behozta-azért szerintem lennének,akik ezzel a "30 éves lemaradás"-szókapcsolattal vitába szállnának. Kiemeli,hogy Szakcsi Lakatos 4,rendkívül sikeres lemezt jelentett meg Amerikában. Méltatja,hogy a cigányfolklór elemeit is beültette zenéjébe. Szól a kitűnő muzsikus által rendkívül kedvelt hangszerekről,a Hammond és Fender orgonákról,valamint Szakcsi Lakatos Chick Coreával való remek munkakapcsolatáról. Kiemeli a zenész rendkívüli emberi tulajdonságait,segítőkészségét. Remek nekrológ,mely egyben szakmai-emberi portré is. Máris megyek a legnépszerűbb videómegosztó portálra,és nézegetem Szakcsi Lakatos videóit.

 A Kortárs folyóirat 1977.januári számában jelent meg Dobos László:Meglátszanak a vizek mélységei című novellája(a magyar irodalmi köztudat a novella és elbeszélés műfajmegjelöléseket gyakorlatilag szinonímaként használja. Így teszek én is).  A Szerző-elbeszélő egy mentőcsónakot kísér végig egy elárasztott dunai falun,közben persze beszélget a helybeliekkel és a mentést végző katonákkal. Megtudjuk,miért a diófára kell menekülni,ha jön a víz. Bepillantunk egy elárasztott házba,ahol a víz még mindig kerrng,nem hagy alább erejével. Megismerkedúnk idősekkel,akik nem akarják elhagyni házukat,meg egy zavart elméjű férfival,aki...de ezt már mem árulom el. A dunai árvizek történetét alaposan dokumunzálta a magyar média,érdemes az irodalmi feldolgozásokkal is megismerkedni. Dobos László novellája apokaliptikus bangulatot áraszt. Kitűnő,érzékletes,az Olvasó szinte érzi a víz szagát. Ajánlom mimden irodalomkedvdlőnek. 

 Már dietetikustól is hallottam,hogy a sertéshús egészségtelen,mert túl zsíros. Valóban így van ez? Nem. A Kistermelők Lapja című szakfolyóirat 2022.augusztusi számában jelent meg egy cikk,címe:A zsírosabb sertéshús fogyasztása néha megengedett címmel,melynek tartalmát az alábbiakban összegezhetem: 1. A sertéshús nagyon sok egészséges anyagot,pl. A,B,D vitaminokat,vasat,foszfort,magnéziumot,káliumot tartalmazó,magas fehérjetartalmú hús.Viszont valóban zsíros. 2. Ezért naponta 2-3 egységnél ne fogyasszunk többet.1 egység hús 100 g húst vagy 50 gram sovány sonkát "vagy egyéb felvágottat"jelent. 3.A sertéshúst nagyon jól át kell sütni!Ha grillezzük,150 fok felett,gyorsan,BBQ sütésnél 120 fokon,lassan. Akinek van húshőmérője,használja!A sertésszelet közepe legalább 75 Celsius fokos legyen. A kitűnő cikket mindenkinek ajánlom,akit érdrkel az egészséges táplálkozás.

 A kérdés helyesen úgy hangozna:még mindig annyira szeretnek a nagy cégek külföldön befektetni? A válasz:nagyon, és egyre jobban. Ha elolvassuk az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/37.számában Herzog Tamás cikkét ( A külföldi közvetlen tőkebefektetések alakulása a világon) elképesztő számokat látunk. Csak 2019-ben az új külföldi tőkebefektetések értéke 1,5 billió dollár.  Az összes, külföldön befektetett tőkeállomány 36,5 billió dollár ( 1 billió=1000 milliárd), ez 2000-ben még 7,4 billió dollár volt.  A 10 legnagyobb külföldön befektető vállalat anyaországai: Egyesült Királyság 3 Japán 2 Németország 2 USA 1 Franciaország 1 Belgium 1 Eléggé zártkörű klubnak tűnik... Ajánlom a kitűnő cikket minden közgazdász, egyetemi hallgató és vállalati menedzser részére szíves elolvasásra. 

 A Magyar Narancs hetilap 2018.szeptember 18-án megjelent száma kitűnő,gondolatébresztő interjút közöl Karl-Markus Gauss osztrák íróval. Az interjút Király Edit készítette,címe:"A fasizmus erős szó". Az interjú főbb témái:1.Hogyan élte meg Gauss,aki a Vajdaságban született,gyermekkorában a multietnikus környezetet? 2. Létezik-e Európában centrum-periféria megoszlás,s ha igen,miként nyilvánul ez meg?3. Hogyan integrálta az osztrák társadalom a náluk élő vendégmunkásokat,különös tekintettel a törökökre?4. Összehasonlítható egymással Orbán és Erdogan rendszere? A kitűnő,olykor meglepő gondolatokkal tarkított interjú példaként szolgálhat a hazai média,az írott és elektronikus sajtó számára.