Írott és elektronikus média régen és ma

 1905-ben nagyon súlyos politikai válság volt Magyarországon, talán a 19. század történelmének legsúlyosabb belpolitikai válsága.Nem szeretnék belemenni a nem éppen szívderítő részletekbe, pl.abba, miként került hatalomra az ún. darabontkormány- ez majd egy másik bejegyzés tárgya lesz- inkább azt tartanám fontosnak kiemelni, hogyan is reagált erre az egész felfordulásra a vidéki sajtó, hogyan kommunikálta az olvasók felé az eseményeket..Vegyünk egy példát, pl. Balatonvidék ( Keszthelyen megjelenő vasárnapi hetilap), 1905.július 2. Szerkesztőségi vezércikk ( fél oldalas) tárgyalja a témát. Három dolgot emel ki: - az ellenállás az egész nemzet ügye - szigorúan törvényes mederben kell tartani - tilos a pártoskodás Hogy ebből mennyi vált valóra a fővárosi nagypolitikai boszorkánykonyhában, arról lehet vitázni. A lényeg, hogy vidéken maradjon meg a béke. Megmaradt. Többé-kevésbé.

 Az origo. hu internetes oldalon jelent meg cikk ( feltöltve 2023.11.26, 12.34, a szerzőt nem jelölték) a budpesti Katona József Színházban kirobbant botrányról.  Az történt ugyanis, hogy az állami-önkormányzati fenntartású színházban olcsóbban kaptak jegyet azok, akik a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai.  Véleményem szerint egy állami-önkormányzati fenntartású - azaz közpénzből működtetett- színház nem tehet különbséget néző és néző között. Nem számíthatja olcsóbban a jegyet valakinek csak azért, mert az illető a DK tagja. Máté Gábor igazgatónak (akit jómagam egyébként kitűnő színésznek és rendezőnek tartok) ugyancsak nehéz lesz megmagyaráznia ezt az esetet. A politikai korrektség megköveteli, hogy egy kulturáliis intézmény ne tegyen különbséget pártszimpátia alapján a nézők között. 

 Nagyon gyorsan pörögnek napjainkban az események, ami 2012-ben zajlott,az ma már nyugodtan tekinthető történelemnek. Mondjuk így: jelenkortörténet. A sajtó, a média ma már mindenről beszámol, percről percre elemez mindent,gyakorlatilag mindenki élőben követheti a nagy eseményeket.  A Newsweek amerikai hetilap 2012.április 23-i száma Franciaország jelenkori történelmének egyik legnagyobb botrányáról, Dominique Strauss-Kahn pénzügyi vezető botrányáról közöl elemző cikket (Does Sarko Miss DSK? Why the Libertine would have Been an Ideal Opponent.írta Christopher Dickey24-27.o.). A cikk azt vizsgálja, hogyan érinti Nocolas Sarkozy elnököt ( akit a sajtó Sarko-nak becézett), és az ő, illetve pártja választási esélyeit a botrány. Ajánlom ezt a cikket Franciaországgal foglalkozó történészeknek, politológusoknak. Nagyon tárgyilagos, több perspektívából vizsgálja a dolgokat,elemző, érthető nyelvezetű.  Mint ismeretes,Sarkozy 2012-ben megbukott...

Már ez is történelem, hogy repül az idő... Csehország 2021-ben alsóházi választásokra készült. A Mandiner hetilap 2021/39. számában Csehország választ-Prágai ősz címmel olvasható Greczula Levente László írása. A politikatörténet tudományának nézőpontjából és minőségéből is releváns írásban olvashatunk Andrej Babiš elnökről,megtudhatjuk,mi az az ANO 2011,milyen ellenzéki szövetségek alakultak a jelenleg regnáló kormánypártok ellenében,kik azok a Kalózok és Polgármesterek,s mi a véleménye Babišnak az ellenzékről. A cikk szót ejt a magyar vonatkozásokról,megtudhatjuk,mire is mondják a politikában, hogy "röszkei nagyeskü".  Nagyon korrekt,tárgyilagos cikk,kár,hogy a magyar sajtóban nem csak ilyeneket olvashatunk. Akik Csehország vagy egész Közép-Európa politikatörténetét hivatásszerűen tanulmányozzák,szakmailag mindenképpen értékes anyag.  Itt pedig a hetilap internetes oldalának címlapja: mandiner.hu

 A HVG 2021/24.számában olvashatunk remek hírösszefoglalót a Spanyolország politikai vezetését egyre jobban nyomasztó katalán kérdésről. 2017.után a spanyolok bebörtönöztek néhány,katalán fúggetlenségért küzdő politikust. 2021.nyarán Pedro Sanchez szocialista kormánya amnesztiát adott volna a bebörtönzött vezetőknek. Erre a spanyol jobboldal utcára vonult,tüntetni. Mint a HVG cikkéből kiderül,egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett spanyolok több,mint 60 százaléka ellenzi az amnesztiát,és csak 20 százaléka helyesli.  De akkor miért ragaszkodik Pedro Sanchez kormánya az amnesztiához?Mint a cikkből kiderül:retorikailag ez a nemzeti megbékélést szolgálná,a valóság az,hogy a szocialistáknak szüksége van a legális katalán parlamenti pá támogatására. Hozzátehetnénk:például a migrációbarát törvények keresztülvitelében.  A remek kis cikk(közérthető,tárgyilagos,nem elfogult egyik fél javára vagy rovására sem) olvastán az jutott eszembe:mennyire bonyolult lett a spanyol politikai élet is.

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t.  A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással. Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más euró

 Amint azt a nemzetközi média- hovatartozástól függően hol kárörömmel, hol együttérzően hírül adta, sőt, jó alaposan meg is rágta, ki is...elemezte- Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek sokadjára sem sikerült kormányt alakítania.  Vajon mi lehet ennek az oka? Világnézeti ellentétek? Vagy a fiatal, rámenősebb politikusnemzedék hagyta magára az öreget?  Azt gondolom, a helyzet ennél sokkal egyszerűbb. Netanjahu ellen ugyanis korrupciós per zajlik, amelyben ítélet még nem született, s bizony, az izraeli közvélemény inkább Bibi ellen van, semmint mellette-lásd a házánl lefolytatott tüntetéseket. Ha ebben a szituációban egy politikus igent mond Netanjahu felkérésére, s később a miniszterelnököt elítélik, akkor az illető könnyen abban a helyzetben találja magát, hogy cinkossággal fogják vádolni. Netanjahu helyzete nem tisztázott, még saját hazájában sem. Ilyen körülmények között várható volt, hogy kevesen fognak neki igent mondani.  A másik ok az izraeli pártrendszer sokarcúsága. Ha

 Bennem azonnal felmerül a kérdés:erről vajon miért nem olvashatunk a magyarországi médiában?Jómagam az ujszo.com szlovákiai magyar nyelvű hírportálról (negtekintve 2021.március11.,10 óra 18.)szereztem róla tudomást,hogy a szlovákiai Komáromban COVID elleni gyógyszert gyártanak. A dexametazol nevű készítményt-mint az a cikkből kiderül- ráadásul más,pl.onkológiai kezeléseknél is használják. Szóval,erről miért nem számolt be a magyarországi média?Talán azért,mert ez a hír nem alkalmas arra,hogy a kúlönböző pártok,politikai érdekcsoportok ezen keresztül gyepálják egymást?Vagy valami más oka van ennek a mély hallgatásnak?

 Érdekes cikket olvashatunk a Magyar Nemzet 1989.július 5-i számában. Arról van ugyanis szó,hogy a Magyar Demokrata Fórum,mint a Kádár-rendszert bíráló szellemi mozgalom,jött létre. Amikor aztán a vezetőség bejelentette,hogy az MDF párttá alakul,és indulni fog a választásokon a tagság -köztük leginkább az értelmiségiek-finoman szólva is berzenkedtek. Féltek attól,hogy ez a nagyszerű szellemi közösség felőrlődik a napi politika csatározásaiban. Hogy a párttá alakulás körüli zűrzavart mérsékeljék,az elnökség 3 tagú bizottságot nevezett ki,hogy teremtsék meg a szellemi mozgalomként és a politikai pártként való egyidejű müködés "szervezeti,technikai és politikai feltételeit".A bizottság tagjai:Antall József,Csoóri Sándor,Für Lajos.  Eddig a Magyar Nemzet cikke. Azt,hogy jól járt-e az MDF a politikai párttá szerveződéssel,csak az egykori MDF-esek tudnák megmondani. Az biztos,hogy ha nem az MDF nyerte volna az első választásokat,akkor az SZDSZ...

 Amint azt az ujszo.com portál cikkében olvashatjuk ( megtekintve 2021.január 20,8 óra 12 perc) továbbra is óriási a perpatvar a szlovákiai magyar pártok között. Az MKP, az Összefogás és a Most alapvető dolgokban nem tudnak megegyezni. Szomorúan kell megállapítanunk,hogy a pénz,a pozíció ismét éket vert a magyarságba. A szlovák nacionalista média pedig jókat derül ezen,mondván,hogy  lám-lám,miket csinálnak ezek a magyarok... Amikor a kelet-európai térségben feléledt a rendszerváltoztatás tüze-most mindegy,hogy ki gyújtotta azt meg-voltak olyan illúzióink,miszerint az ún. kisebbségi vagy határon túli magyarok egységesen és demokratikusan tudják képviselni az egyetemes magyarság ügyét. Ez az illúzió mára szertefoszlott. Erdélyben és Szlovákiában is klikkesedtek a magyar közéleti emberek,pártosodtak és egyre több kérdésben váltak kompromisszumképtelenné. Jó lenne,ha változna ez a helyzet. Jó lenne,ha magyar a magyarral ismét le tudna ülni,és ha teljes nézetazonosságban nem is,de legalább

A Hajdú-Bihari Napló 2009.február 27- száma részletesen közli az akkori 3 legnagyobb közvéleménykutató felmérését a magyarországi pártok támogatottságáról.A TÁRKI szerint 2008.decemberében így alakult a pártok támogatottsága a teljes népesség körében: MSZP 16% FIDESZ 35 % SZDSZ 1% MDF 3 % Nem tudja 40% Utólag visszatekintve,számomra a bizonytalanok aránya tűnik túl magasnak. A Szonda Ipsos 23,a Medián 29 %-ra mérte a bizonytalanok arányát.

Emlékszünk még azokra az időkre, mikor a Jobbik felbukkant a magyar politikai élet palettáján? Meglehetősen ellentmondásos visszhangokat váltott ki a párt eddigi politikai tevékenysége. Úgy tűnik, a hagyományos értelemben vett Jobbik nincs többé. Az origo.hu internetes portál, a hazai jobbközép média egyik vezető orgánuma írta ( letöltve 2020.02.27-én), hogy kilépett a Jobbikból a párt debreceni elnöke, Bogdán Szabolcs. Azt írja, nem tudna nemzettestvérei szemébe nézni, amennyiben vállalná a Jobbik jelenlegi irányvonalát. Tovább darabolódik a Jobbik. Az origo.hu, bölcsen, nem fűz különösebb kommentárt a történtekhez. Annyit azért érdemes megemlíteni, hogy a Jobbik szavazóbázisa annyira megfogyatkozott, hogy igazából nem is sajnálja senki ezt a nagy lemorzsolódást. A legtöbb ember azt gondolja: úgy kell nekik, miért kellett szélsőjobb politikával egyáltalán foglalkozni? Azért abba érdemes belegondolni, hogy amennyiben a Jakab-féle elnökség átkormányozza a Jobbikot Gyurcsány Ferenc t

Hu. A Magyar Nemzet polgári napilap 2019.július 15-i számában Kárpáti András a magyar liberalizmus múltját és jelenét elemzi. Megállapítja, hogy a Momentum az SZDSZ liberális szavazóbázisára pályázik- ennek kapcsán szól az SZDSZ történetéről. Mráz Ágoston Sámuel és Horn Gábor véleményén keresztül ismerhetjük meg az SZDSZ pályaképét. Ami kiakasztó, az Horn Gábor. Az SZDSZ, azon belül is Fodor Gábor, mint szociálisan érzékeny politikus? Ez véleményem szerint nem igaz, még akkor sem, ha annak idején a média így igyekezett azt beállítani. Véleményem szerint az SZDSZ tipikus neoliberális párt volt, gazdaságpolitikájának fő iránytűi voltak a privatizáció, az állami szektor gazdaságossága, meg a szabadkereskedelem. Ez nem különösebben szociális irányvonal. Horn Gábor még most, tíz évvel a feloszlás után sem hajlandó elismerni az SZDSZ hibáit. Ez számomra eléggé elgondolkodtató. 

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018. január 17-i számából két témát szeretnék kiemelni: - Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere azzal vádolja Washingtont, hogy hidegháborús hangulatot kelt Észak-Koreával kapcsolatban. Pedig véleményem szerint pontosan az oroszok illetve a koreaiak keltenek hidegháborús hangulatot. A rakétákkal, az állandó háborús fenyegetőzéssel. Szóval, bagoly mondja verébnek... - Lemondott Mihai Tudose román miniszterelnök. Miért mondott le? Miután saját pártjában, a szociáldemokratáknál sem örvendett különösebb népszerűségnek, múlt heti kijelentései miatt, miszerint akasztani kellene a Székelyföld autonómiájáért harcolókat, lehetetlenné vált a helyzete. Bennem az a kérdés merül fel, mikor tanulják már meg a meglehetősen korrupt román politikusok, hogy ez nem vicc? Nem az van már, mint a kilencvenes években, hogy a magyarok rovására lehet egy jót viccelődni,  ha éppen úgy tartja kedvünk? A romániai magyarság igenis cáfolhatatlan és erős belpoli

A Népszabadság ( a magyar sajtópiac egyik legrégibb szereplője)1957. február 1-i számának tartalmából: A Sajtó napja: 1942-ben e napon jelent meg az illegális kommunista párt lapja, a Szabad nép Tanácskozás a munkásönkormányzatokról: Apró Antal szerint demokratizálni kell a termelés irányítását. Becsüljük meg a párt régi katonáit! Ripp Géza. Újsütetű revizionisták Finnországba hívták Bulganyin és Hruscsov elvtársakat Bécsi levél: riport a disszidensekről ( természetesen egyoldalú és elfogult-GBP) Egy délelőtt az 5.számú munkaközvetítő hivatalban Milánóba hívták a magyar labdarúgó-válogatottat

A Magyar Nemzet polgári napilap 2013.január 11-i számának tartalmából: Még a cigányvajda is állatoknak nevezte az ózdi testvérpár brutális rablógyilkosait- Bayer Zsolt ellen nem emelnek vádat- Nagyhatalmi, orosz-amerikai egyezség születhet a szíriai konfliktusról- Bajnai Gordon szerint az Együtt 2014 mozgalom párttá alakul. A Horthy-szoborra festéket öntő Dániel Péter ügyvéd inkább leüli a pénzbüntetést- Bauer Tamás szerint a 2006.évi rendőri intézkedések jogosak voltak- 1968-ban még egy tábornok is tiltakozott a magyar hadsereg csehszlovákiai bevonulása ellen- Idén 2,4 milliárd forinttal támogatják a tehetséggondozást- Körmendy Zsuzsanna írása szerint a HÖOK-os vezetők lesüllyedtek a taxisblokád vezetőinek szintjére- Sport: Paolo Sousa távozott edző kísérleti terepnek használta a Videotont- Carlos Sainz kénytelen volt feladni a Dakar Ralli tegnapi etapját Befektetései biztonságban vannak, magas hozamot termelnek. qfp.hu/befektetes-vagyonkezeles/