Írott és elektronikus média régen és ma

 Történelem, mesterfokon! Egy kitűnő tanulmány jelent meg a Történelmi Szemle című folyóirat 2023/1.számában Deák Ágnes tollából. Címe: A bölcs, de félénk Fabius Cunctátor, gróf Esterházy Móric címmel. A tanulmány egy igencsak különc, Ferenc József belső köreihez tartozó főúrról, gróf Esterházy Móricról szól.  Nem szerették a kortársak ezt az arisztokrata politikust. A magyarok túlzottan Habsburg-pártinak és fanatikus ( ahogy akkor mondták: ultramontán) katolikusnak, az osztrákok túlzottan magyarbarátnak gondolták őt. Nagy vetélytársa volt Schmerlingnek. Közreműködött az 1860-as évek nagy politikai játszmáiban: az osztrák-porosz háborúban, s abban, hogy Ferenc József 1865-ben tárgyalásokat kezdett a magyar elittel.  Nagyon arisztokratikus egyéniség volt, egy nekrológja említi is, hogy néha túlzásba vitte a spanyolt etikettet. Mások meglátták zárkózott egyéniség mögött a koncepciózus politikust. A.J.P. Taylor angol történész viszont gyenge politikusként írja le, aki hozzájárult ahhoz,

Akit érdekel a gazdaságtörténet,az ne hagyja ki a Történelmi Szemle című folyóirat 1960/1.számát!Bogdán István:A lékai (hámori)papírmalom a XVIIII.században című tanulmánya megcáfolja azt a tévhitet,miszerint Magyarország elmaradott agrárország volt:a kb.600 lelket számláló Léka településen működött ács, kovács,asztalos,fazekas, működött posztómalom,a falu környékén üveghuta és a tanulmány fő tárgya,a papírmalom-ehhez képest 21.századi falvaink hogyan állnak ipar kérdésében? Az sem igaz (én még így tanultam középiskolában),hogy a túlnyomórészt földbirtokos társasalmi elit szándékosan visszafogta volna a magyar iparfejlődést. Miért toltak volna ki saját magukkal?A papírmalom ügyét támogatta mind a terület akkori tulajdonosa,az Esterházy család,mind pedig Mária Terézia,azaz az állam. Hogy miért?Ekkor alakul ki a korszerű államigazgatás-úgy is fogalmazhatunk:ekkor nő a bürokrácia az emberek fejére-, kellett a papír,mint egy falat kenyér.  Részletek a tanulmányban. Azt mindenképpen érdemes

 Mindannyian hallottunk már népmeséinkben a hetedhét országra szóló lakodalomról. De vajon mi az a "hétország"? Létezett-e ilyen a valóságban, vagy csak a nép kimeríthetetlen fantáziája teremtette ezt a helyet? Erről szól Sudár Balázs:Hétország. Egy rejtélyes ország a 10.századi Kaukázusban című tanulmánya, mely a Történelmi Szemle 2020/02. számában jelent meg. (213-222.o.) Sudár Balázs szerint Hétországot korábban a hét magyar törzs egységeként fogták fel, de helyileg nem próbálták lokalizálni. Szerző azonban al-Maszúdi arab földrajztudós leírását elemezve, és elfogadva kora nagy utazója álláspontját, tanulmányában Hétországot igenis valós, lokalizálható területként jelöli meg, mégpedig a Kaukázus nyugati lábához, a Fekete-tenger partjára helyezi. Az elemzés igen meggőző, alapos, s ami a legnagyobb érdeme: számításba veszi az egyes részkérdések kapcsán esetlegesen felmerülő ellenvéleményeket is.  De kik lakták Hétországot? Mely titokzatos nép birtokolta ezt az igen jó termés

A Történelmi Szemle című folyóirat 2020/1. számában olvashatjuk Turbucz Dávid tanulmányát, Horthy Miklósnak még fiatal tengerésztisztként megtett világ körüli útjáról. A Sada nevű hajó 1892-ben indult világ körüli útjára, járt Indiában, Jáva szigetén, Ausztráliában, valamint a csendes-óceáni szigetvilágban. Horthy Miklós részletesen dolumentálta az utat, mely elsődlegesen tudományos célokat szolgált. Ez a dokumetáció nemcsak Horthy életútja szempontjából fontos, hanem megmutatja azt is, milyennek látta egy korabeli, ám voltaképen kívülálló, idegen nemzetbeli katona a brit gyarmati világot. ( Amelyről, akkoriban azt hitték, örökké tart...). A tanulmány kitűnő, nyelvezete minden művelt ember számára érthető. Minden történelem iránt érdeklődő embernek ajánljuk Turbucz Dávid tanulmányát. És természetesen a folyóiratbn olvasható többi publikációt is. Az interneten megtalálható a Történelmi Szemle című folyóirat? Természetesen igen, bár nem a legújabb szám. A tti.btk.mta.hu oldalon olvas

A Történelmi Szemle folyóirat 2019/2. számában olvasható Novák Antal kitűnő tanulmánya a második világháború utáni magyar cionista mozgalomról. Sok dokumentumot kellett átnézni a történésznek, illetve tekintettel kellett lennie arra, hogy az ÁVH előtt tett vallomásokban a lebukott fiatalok gyakran torzítottak- illetve maguk az ávósok is torzítottak. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a második világháború utáni magyar cionisták többsége - fiatal volt - nagyon eltökélt, nagyon céltudatos volt - képesek voltak egy kommunista diktatúrában éveken át konspirálni - a vezetők között igen gyakoriak voltak a konfliktusok - és sajnos, akadtak közöttük besúgók is. Ennek ellenére a mozgalom erkölcsileg kitűnően vizsgázott. A vezető, Englander Tibor, komoly munkát végzett. Novák Antal tanulmánya pedig példaértékű. Objektív, nagy látószögű. A magyar történelem egyik kevésbé ismert eseménysorozatára hívja fel a figyelmet. Érdekes lenne azt kinyomozni, hogy a nagyobb vidéki városokba

A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének folyóirata, évente 4 alkalommal jelenik meg. A 2018/4. szám kék színű címlapja kiváló, konzervatív értelemben esztétikus. Ami a tartalmat illeti: minden történelem szakos hallgató és tanár számára kötelező olvasmánnyá tenném Fodor Pál és Pók Attila tanulmányát, melynek címe:A Magyarság Európában.ezer év a határon. A tanulmány voltaképpen egy bécsi konferencián elhangzott előadás szerkesztett vázlata. Nagyon szépen és pontosan mutat rá arra, milyen történeti-politikai dilemmák előtt állt a magyarság több, mint ezeréves története során. A szerzőpáros több ízben, több korszak kapcsán is kiemeli a nyugati és keleti egyházak eltérő beágyazottságát. Nyugaton az egyház fontos társadalmi és gazdasági intézmény, keleten kolostori és része az államnak. De nemcsak ezért lenne érdemes mindenkinek elolvasni ezt a tanulmányt. Persze, ezzel nem merül ki a Történelmi Szemle 2018/4. kinc