Írott és elektronikus média régen és ma

 Minden vadászkutyának vizsgáznia kell,s ez a vizsga fajtánként eltérő. A Kistermelők Lapja 2022.októberi számában Varga Tibor kitűnő cikkéből tudjuk meg,hogyan is néz ki egy magyar vizsla alapvizsgája. Nem idézzük és nem is foglaljuk össze a teljes cikket,csak néhány nagyon fontos tényt emelünk ki. Minimum 8 hónapos állat próbálkozhat,felső korhatár nincs.Nézik az állat vadakhoz való hozzáállását,lelkesedését. Szárazföldön és vízen is helyt kell állni,meg kell találni és vissza kell hozni a vadat. Figyelik az állat fejtartását: az a jó,ha a kutya figyel a széljárásra is,tehát feltartja a fejét. Lövéspróba is van,miközben a vizsla a vízből hozza a vadat,elsütnek egy puskát,az állatnak nyugodtnak kell maradnia. Szóval,nem könnyű egy vadászkutya vizsgája. Akit részletesebben érdekel a dolog,olvassa el a Kistermelők Lapja említett számában az Alapvizsga-az első megmérettetés című írást!

 Aki Németországban turistáskodik,valószínűleg csak ritkán jut el az északkeleti országrészben fekvő Mecklenburg-Vorpommern tartományba. Pedig gyönyörű tájak és egyedülálló flóra és fauna jellemzi ezt a vidéket- igaz, az nem árt, ha bírjuk a hideget, valamint nem félünk a hazánkban szokatlan viharos északi szelektől. A Deutschland. Forum für Politik,Kultur und Wirtschaft című magazin ( profi printelt sajtótermék, kitűnő cikkekkel és remek képanyaggal) 2004/5. számának 24-30. oldalán remek összefoglalót, turisták részére pedig kedvcsinálót olvashatunk erről a furcsán egzotikus tájról. Az Északi-tenger partján nagyon szép,kicsit olyan mesebeli -mézeskalácsház-stílusú szállodák, házak látványában gyönyörködhetünk. Gregor Sander szövege leginkább arról szól, hogyan fejlődött a tartomány a német egyesítés után. De " megszólal" Jan Ullrich, Harald Ringstoff tartományi miniszterelnök, és még sokan mások. Remek összeállítás, kedvet csinál Németországba látogató turistáknak, növeli Eu

 Földünk nagyon sok növényfaja úgy szaporodik,hogy magjait,spóráit a szél elfújja,s szerencsés körülmények között a mag jó talajra esik, s még a hőmérséklet is megfelelő,ezáltal a növény fejlődni kezd. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/41. számában,az 1292.oldalon olvashatunk Alexander Sentinella és munkatársai kísérletéről. Azt vizsgálták meg 1392 faj esetében,hogy a globális éghajlatváltozás hogyan hat majd ezen növények szaporodási képességére. Meglepő eredményekre jutottak.  Eddig azt gondoltuk-ezt közvetítette az ismeretterjesztő média is-,hogy a trópusi növények szigorúan csakis trópusi éghajlaton képesek szaporodni. Sentinella és munkatársai kísérletei kimutatták,hogy a trópusi növények 80 százaléka képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz-valamilyen szinten,persze...20 százalékuk számára viszont a klímaváltozás előbb vagy utóbb a fajpusztulást jelenti.  Persze,örülhetnénk,hogy a vizsgált fajok 80 százaléka megmenekül. Csakhogy a maradék 20 százalék is irtó magas szám,figyelembe

 Szemlézgetem itt a mindenféle elektronikus médiát,itt,a jó meleg szobában ülve. 2021.február 11-e van.Odakint mínusz 3 fok "hidegel" és enyhe szél fújdogál,amitől a mínusz hármat mínusz tíznek érzed.A különféle időjárás-előrejelzések nem igazán bíztatók. Holnapra egyikük mínusz 5 fokot mond legmagasabb hőmérsékletnek... Úgyhogy holnap újabb hideg nap. Marad a szobácska,a meleg tea,meg a hála Isten felé,hogy legalább ez van. Sokaknak még ez sem jut.