Írott és elektronikus média régen és ma

 Manapság már nincsenek Hermann Ottó-típusú polihisztorok. De vannak olyan tudósok,akik két vagy több területen is kiemelkedő alkotásaikkal,felfedezéseikkel gazdagítják az emberiséget. Közéjük tartozik a 2020-ban elhunyt Vremir Mátyás. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/49. számának 1550-1551.oldalán Lónyai Gabriella cikke emlékezik rá.  Megtudjuk,hogy Vremir Mátyás geológusként dolgozott a Közép-Afrikai Köztársaságban is. Számomra teljesen új információ,hogy a világhírű tudós az 1989.december 21-i,Ceaucescu diktatúrája ellen tiltakozó tüntetésen az első sorban vonult.A legnagyobb terjedelmet természetesen Vremir világraszóló őslénytani felfedezése,a Balaur bondoc nevű dinoszauruszfaj foglalja el. Felfedezése jelentősen módosította a térség őslénytani térképét. Vremir Mátyás több amerikai egyetemen is kutatott,tanított. Vremir Mátyás emlékét örökre megőrizzük. A cikk pedig nagyon jó,szakmai és emberi portrét rajzol a kiváló tudósról.

 Ungvári Tamás (1930-2019) tudós,író,sokan tartották az utolsó magyar polihisztornak. A Nők Lapja 2019/48.számában Vadas Zsuzsa cikke emlékezik meg az íróról,a műfordítóról,a nők kedvencéről (12 évig Psota Irén volt a felesége). Vadas Zsuzsa cikkéből az rajzolódik ki,hogy még a legszürkébb,leginkább nivelláló diktatúrákban is élhetnek olyan emberek,akik személyiségükkel,lényükből áradó nyitottsággal meghaladják a szürke hétköznapokat. Ungvári Tamás ilyen ember volt. De ez a furcsa világfiság egyéniségének csak egyik oldala. Rettenetes tragédiákat hurcolt magával,családját megölték a holocaust során. Egész életében ezt dolgozta fel,úgy,hogy-saját szavaival-folyton előremenekült. És akkor még nem szóltam arról,hogy micsoda szakmai tudása volt. A modern angolszász irodalmakat nála jobban senki nem ismerte Magyarországon. De otthon volt a huszadik századi magyar történelemben,kultúrtörténetben is.  Vadas Zsuzsa cikke méltó megemlékezés Ungvári Tamásra. 

 Az Élet és Tudomány ( továbbiakban ÉT) folyóirat 1978/2. számában jelent meg Dr. Kapronczay Károly: Linné, az orvos című ,kitűnő és inspiráló írása. Ebben felvázolja a nagy svéd természettudósnak, az élőlény-rendszertan megalapítójának pályafutását, kiemelve azt, hogy Linné nemcsak a növények és állatok, hanem az ember biológiáját is nagy érdeklődéssel tanulmányozta. Magyarán: orvos is volt. A 18.században növénytan és orvostudomány még nem különült el egymástól ( gyógynövények), de azért már kialakulóban volt egy autonóm orvostudomány. Linnének jó tanítómestere volt:az a Boerhaave professzor, aki először alkalmazott kórházában hőmérőt, aki először kérdezte ki a beteget állapota felől.  Linné aztán egytemi tanár lett, de nem a természettudományi, hanem az orvoskaron. Tanított diagnosztikát, kórélettant, dietetikát, gyógyszertant, és még ki tudja, mit ( milyen jó lenne a mai egyetemeken ilyen sokoldalú tanár- a recenzens megjegyzése). Igazi polihisztor volt, s egészen magasra vitte, a

 Pulszky Ferenc a reformkor egyik hatalmas egyénisége volt:politikus,irodalmár,természettudós és még sok más,igazi polihisztor. Petőfi Sándor költészete azonban még neki is új volt,és meglehetősen nehezen dolgozta fel. De feldolgozta,és fenntartásokkal bár,de a Magyar Szépirodalmi Szemle 1847.évfolyamának I.számában alapos,szinte mindenre kiterjedő kritikát tett közzé Petőfi összes költeményeiről. Ami nem tetszett neki,az a Felhők ciklus darabjai,Pulszky szerint ezek egyszerű német mintázatra írt versek,s olykor "sületlenségeket"tartalmaznak. Pulszky a fantázia túlzott szárnyalását,a mértéktartás hiányát kárhoztatja.  Ugyanakkor maximálisan elismeri Petőfi népdalait,ezeket a magyar költészet követendő példájának tartja. Még az olykor pikáns költői képeket,szóhasználatot sem kifogásolja,lévén ezek a népdal sajátjai. Egyedül az asszonáncok ellen van kifogása (azóta tudjuk,hogy az asszonánc is a magyar népdal sajátja). Tehát Pulszky elfogadja a népies költészet szabálytalanságai

A Rubicon folyóirat 2019/12. számában érdekes cikk jelent meg a 19.század egyik legnagyobb polihisztoráról, Hermann Ottó mesteréről, Brassai Sámuelről. Persze, nem csodálkoznák azon, ha a Kedves Látogató nem tudja, ki volt Brassai Sámuel. Én sem tudtam, pedig szülővárosomban még iskolát is neveztek el róla. Csak valahogy elsikkadt a történelmi köztudatban, mint annyi más zseni. Mihet is értett Brassai Sámuel? - Nyelvészet: például nem különböztette meg a -ba -be ragokat a -ban- ben ragoktól. Magyarországon ő alkalmazott először strukturalista, mondatközpontú nyelvelemzést. - Matematika - Fizika - Filozófia - Zoológia. - Botanika Nekem pont az a problémám Csorba László írásával, hogy ez utóbbiakat nem emeli ki. Inkább a tudós személyiségét rajzolja, az agglegény, ámde a női nemet nem megvető, magányos farkas-típusú emberét. Kellene azért a szakmai oldal is. Mert az igaz, hogy Brassai Sámuel túllépett a poltikán, és hogy manapság igazi médiasztár lenne. Ha kitörnr valahol egy