Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt már többé-kevésbé tényként kezeli a történetírás, hogy a nácik történetük során mindvégig kapcsolatban álltak okkultista erőkkel, személyekkel. Ám azt ki gondolta volna, hogy a 20.század másik totalitárus ideológiája látszólag mindenféle vallást, szellemi mozgalmat " burzsoá csökevény"-nek bélyegző, hidegháború-korabeli kommunista elit is előszeretettel járt jósokhoz, kártyavetőkhöz, halottlátókhoz. Maga Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Komminista Pártjának főtitkára nem egyszer megfordult mágusok, boszorkányok " ügyfeleként". Azért jó lenne tudni, a döntésekben mekkora szerepet játszottak ezek a mágikus személyek.  A 24.hu internetes portálon olvashatjuk Szegő Iván Miklós:Baba Vanga, fehér testvériség és marxizmus- máig rejtély övezi Todor Zsivkov lányánk halálát című cikkét ( megtekintve 2024. január 9.). A kitűnő cikkből megtudjuk, hogy a meglehetősen vonalas és szovjetbarát bolgár kommunista vezető, Todor Zsivkov lánya, Ljudmilla Zsivkova, igencsak nem vete

 Az 1945 után létrejött kelet-európai kommunista rendszerek tönkretették az egyházakat. Hogy hogyan,azt Balogh-Zila Teodóra Berecky Ildikó nyugdíjas lelkésszel készült intetjúja (Ne engedjük el a szórvány kezét!Reformátusok Lapja 2021.december 12.,11-14.o.). A 12 oldalon Ildikó néhány mondatban felvázolja,hogyan lehetetlenítették el a kommunisták 1945 után az egyházak működését  Elvették az egyház földjeit,államosították az iskolákat. A korábban az egyház fenntartásában jelentős szerepet játszó,sok esetben presbiteri feladatokat is betöltő nagygazdákat kuláknak minősítették,gyakran lakhelyük elhagyására kényszerítették. Az egyházakat állami irányítás alá vonták,önmagukat nem is lettek volna képesek fenntartani a gyülekezetek..A hívők korábbi ajándékai elmaradtak. Vajon a rendszerváltás meghozta a változást?Részben-felel erre Bereczky Ildikó. Az egyházak visszakaphatták az iskolákat,a földet viszont nem . Ahogy mondták,legelő birka nélkül.  A kitűnő interjút olvasva azt kívánom,korszerű

 Ratkó József:Üzenek lovat című verse 1978-ban jelent meg az Életünk című folyóirat 1978/2.számában. Nem aratott túlzottan nagy feltűnést,pedig eléggé egyedi motívumokkal találkozhatunk a műben. Csakhogy a korabeli hatalom-a Kádár-korszak és az aczéli három T kultúrpolitika-sem Ratkó Józsefet,sem emberundort és depressziót kifejező verseit nem kedvelte különösebben,bár tehetségét elismerték. Ratkó a "tűrt" kategóriába tartozott. A vers első része a világtól és az emberektől való undornak kifejezése. Már-már szürreális mértékben támadja a világ a lírai ént:az emberek szeme beleesik a költő levesébe,a verseit darabokra tépik,folytonos hazudozást várnak el tőle,a vers "homlokát malom alá törik". A társadalom és különösen a hatalom nem fogadja be a lírai ént. Ezért nem marad más választás,mint a természet őszinteségébe,szépségébe menekülni-azért jön a ló,hogy a költőt elvigye a legközelebbi fűszálig. A természet lesz a költő menedéke.  Jómagam Ratkó József egyik legjobb

 A Reader's Digest Válogatás Magazin 1996.decemberi száma hozta le Margaret Thatcher: Út egy békésebb világ felé című cikkét. Nagyon érdekes, hogy egy volt brit miniszterelnök( 1979-1990) hogyan látja a világ helyzetét, 6 évvel a kommuinzmus bukása után. A cikk főbb gondolatai a következők: - Nehéz lesz a szovjet nyomás alól felszabadult országokban kiépíteni a piacgazdaságot - Nem a nemzetközi szervezetek döntötték meg a kommunizmust, hanem " az amerikai vezetés alatt álló egyesült Nyugat a bátor ellenzéki hazafiak segítségével". A nemzetközi szervezetek önmagukban nem képesek fenntartani a békét és a biztonságot. - A Nyugat a kommunizmus megdöntése után önélegültté vált. Csökkentette hadi kiadásait, növelte jóléti kiadásait, ezzel költségvetési deficitet idézett elő, mert a jóléti állam többe került, mint egy jó hadsereg.  -"Mindenki osztalékot követelt magának a békéből, de a nyugati politikusok túl gyávák voltak ahhoz, hogy elmagyarázzák:a béke osztaléka egyedül

Ez már történelem... 1989-ben Magyarországon feloszlatták a Munkásőrséget.A magyarországi média,helyesen,a rendszerváltáshoz vezető út,illetve a kommunizmus bukásának egyik fontos lépéseként tálalta az eseményt. A 168 Óra című,akkoriban I.évfolyamát jegyző hetilapban (I.évfolyam,25.szám,1989.október 25. 20-21.o.)Gárdai László cikke elemezte a helyzetet.Három,a témában igencsak kompetens személy szólal meg a cikkben. Németh Miklós akkori miniszterelnök elmondja,hogy kormánybiztost fognak kinevezni,aki kontrollálja a feloszlást,hiszen 11 milliárdos eszközállományról van szó. Elmondja még,hogy a 60 ezet munkásőrből kb. 1000 volt főállású. A nyugdíjas korúakat nyugdíjazzák,a többiek elhelyezkednek a gazdasági élet különböző területein. Ezután következik Borbély Sándor volt országos parancsnok. Megtudhatjuk tőle,hogy a Munkásőrség nem is volt diktatorikus szervezet. Figyeljük a bravúrt:"...akkor most mindenki rohangálna itt".Hanem az állomány fegyelmezetten tudomásulvette a döntés

A Kapu című folyóiratban olvashatjuk Tóth Károly Antal 1988-ban, svédül, megjelent cikkének újraközlését. Szerző a Ceaucescu-rendszer minden borzalmát leírja: az erdélyi magyarok munkahelyi üldözését, a magyar nyelv használatának tilalmát ( már az általános iskolában is), a határon lelőtt menekülőket, az értelmiségiek, papok zaklatását, a történelemoktatás abszurd és hamis voltát ( dákoromán kontinuitás elmélete). Ugyanebben a folyóiratban olvashatjuk Nagy Csaba: A diktatúra talpai alatt című írását, melyben egy 1981-es nyári " összejövetel" tragikus következményeiről ír. Mindkét cikket ajánljuk azoknak, akik szeretnének többet megtudni a Romániai kommunizmus, azon belül is a Ceacescu-rendszer történetéről. Kapu, 2016/5.32-35. illetve 73-74.