Írott és elektronikus média régen és ma

Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat  Debrecenben jelenik meg,minden hónapban. A 2000/3.szám tartalmából: Részlet Esterházy Péter:Harmonia caelestis című regényéből-Sándor Iván regényrészlete az 1956 utáni Lengyelországba viszi Olvasóit.A cím elképesztően jó:Egy komódfiók kihúzásának hangja-Kemény István Egy vendég Berlinben című verse a kultúrák és életfelfogások egymás mellett éléséről szól. A magánrendelés című vers a múlt atavisztikus továbbélését jeleníti meg-Tanulmány Závada Pál:Jadviga párnája című regényéről-Kondor Béla képzőművészetének és irodalmi munkásságának párhuzamai és ellentétei-Rendhagyóan finom és mélyretörő tanulmány Borbély Szilárd költészetéről,Onder Csaba tollából-Recenzió Rákos Sándor:Helyzetgyakorlat című kötetéről-Cserna-Szabó András remekműve,a Mentafagylalt című elbeszélés-A Borusz Godunov című opera változatairól és legújabb előadásáról Az Alföld folyóirat 2000/3.számát minden irodalomkedvelő számára bízvást ajánljuk. 

 Kondor Béla neve ma már legendának számít, mint az irodalomtörténetben, mind a nemzetközi képzőművészeti életben. Sajátos világát sokan kedvelik.  Nagyon furcsa dolognak tartották ám akkor ( Kondor Béla 1931-1972, között élt), hogy valaki több művészeti ágban is tehetséges. De volt valami, ami összekötötte egymással Kondor grafikáit és verseit. Ez pedig a látás.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban jelent meg( 2000/3. szám, 74.oldaltól)  Varga Emőke :Látás és látvány. Kondor Béla verseinek és képeinek komparatív megközelítése című tanulmánya. Aki figyelmesen végigolvassa ezt a tanulmányt, megérti, miért tartotta Kondor ( és még sok korabeli francia filozófus) a látást afféle értelem nélküli dolognak, amikor is az agy sajátos munkát végez. A látás, a nézés Kondor szerint már önagában is gondolkodtató, rendszerező tevékenység. Aki lát, néz, figyel, az valamiféle struktúrát hoz létre pusztán azáltal, hogy néz. Nincs szüksége másodlagos, elemző intell...

 Az Új Művészet című képzőművészeti folyóirat 2003/2. számában szenzációs kiállításról olvashatunk beszámolót Szegő György tollából.  Mert állítottak már ki- képzőművészet címszó alatt- nyilvános vécéket, festett madártollakat, kitömött állatokat, műanyag szörnyeket, emberi testeket. Nem is baj az, hogy vannak ilyen unikális tárlatok, kell a művészethez némi extravagancia.  A 2002-es budapesti kiállítás azonban különlegesnek számít. Itt ugyanis műtermeket állítottak ki. A Kedves Látogatók megnézhették, milyen körülmények között alkotott Ligeti Miklós,Csontváry Kosztka Tivadar, Kondor Béla, hogyan nézett ki kívülről a Százados úti művésztelep. De láthatunk itt- persze, kicsinyítve- műteremkastélyokat, műteremvillákat, sőt, a 20.század elején elterjedt műterem-bérházakat is, ahol szegényebb, vagy mondjuk úgy: még nem annyira befutott festők, alkották meg, igencsak vegyes színvonalú, képeiket.  Nagyon kár, hogy az ilyen kiállításokat nem "hozzák le" ( már a kifejezés i...