Írott és elektronikus média régen és ma

 Kondor Béla neve ma már legendának számít, mint az irodalomtörténetben, mind a nemzetközi képzőművészeti életben. Sajátos világát sokan kedvelik.  Nagyon furcsa dolognak tartották ám akkor ( Kondor Béla 1931-1972, között élt), hogy valaki több művészeti ágban is tehetséges. De volt valami, ami összekötötte egymással Kondor grafikáit és verseit. Ez pedig a látás.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban jelent meg( 2000/3. szám, 74.oldaltól)  Varga Emőke :Látás és látvány. Kondor Béla verseinek és képeinek komparatív megközelítése című tanulmánya. Aki figyelmesen végigolvassa ezt a tanulmányt, megérti, miért tartotta Kondor ( és még sok korabeli francia filozófus) a látást afféle értelem nélküli dolognak, amikor is az agy sajátos munkát végez. A látás, a nézés Kondor szerint már önagában is gondolkodtató, rendszerező tevékenység. Aki lát, néz, figyel, az valamiféle struktúrát hoz létre pusztán azáltal, hogy néz. Nincs szüksége másodlagos, elemző intellektusra. Van a magy

 Az Új Művészet című képzőművészeti folyóirat 2003/2. számában szenzációs kiállításról olvashatunk beszámolót Szegő György tollából.  Mert állítottak már ki- képzőművészet címszó alatt- nyilvános vécéket, festett madártollakat, kitömött állatokat, műanyag szörnyeket, emberi testeket. Nem is baj az, hogy vannak ilyen unikális tárlatok, kell a művészethez némi extravagancia.  A 2002-es budapesti kiállítás azonban különlegesnek számít. Itt ugyanis műtermeket állítottak ki. A Kedves Látogatók megnézhették, milyen körülmények között alkotott Ligeti Miklós,Csontváry Kosztka Tivadar, Kondor Béla, hogyan nézett ki kívülről a Százados úti művésztelep. De láthatunk itt- persze, kicsinyítve- műteremkastélyokat, műteremvillákat, sőt, a 20.század elején elterjedt műterem-bérházakat is, ahol szegényebb, vagy mondjuk úgy: még nem annyira befutott festők, alkották meg, igencsak vegyes színvonalú, képeiket.  Nagyon kár, hogy az ilyen kiállításokat nem "hozzák le" ( már a kifejezés is...) a v