Írott és elektronikus média régen és ma

 A magyar oktatás történetét át-meg átszövik az ilyen-olyan tehetséggondozó programok. Ezek egy része bevált, más része el sem indult a megvalósítás útján-a forráshiány, ugyebár... Az Új Köznevelés folyóirat 72. évfolyamának 10. számában egy igencsak különleges tehetségfejlesztő pedagógiai programmal találkoztam. A Komplex 3+T módszer atyja Orbán Sándor testnevelőtanár és cselgáncsedző.  A program lényege, hogy nem járulékos kiegészítő dolognak tekinti a sportot. A különböző sportágak technikáit egy mozdulatsoron belül ötvözik, így a sportolást kreatív időtöltéssé változtatják. Minden modul ( ha jól értelmeztem) hármas felosztásban működik:sport,művészetek, kutatások.  A módszert közel 25 éven át alkalmazták és számos kitűnő eredményt értek el vele, sikerélményt okozva a szakközépiskolás-szakiskolás tanulóknak.  Nem tudom, most hogy áll ez a program, alkalmazzák-e még. Ha valaki tudja,írja meg!  (Orbán Sándor:A Komplex 3+T módszer mindenkinek.Sport, művészet és kutatás a tudatosság jeg

 Az Új Köznevelés című folyóirat 2015.évi számaiban olvashatjuk Fenyő D.György:Tanárparadoxon.44 tanács osztályfőnóköknek című művét. Minden pedagógus számára ajánlom,nagyon sokat tanulhatunk belőle. A 36.tanács így szól:Kérdezzen! Arról van szó,hogy az osztályfőnök csak a tanuló életének kis részét látja,ezért aztán,ha a szülő bemegy hozzá,akkor a tanár kérdezzen tőle,kommunikáljon vele. A szülők legtöbbje-Fenyő D.György szerint-szakemberként tekint a pedagógusra. Alapjában véve igaza van a Szerzőnek. Gond abban a kevés esetben van,amikor nincs. Merthogy akadnak hihetetlenül elfogult,a pedagógust ellenségnek tekintő szülők. Ezekkel az emberekkel nagyon nehéz mit kezdeni,meggyőzni őket arról,hogy nincs igazuk,nagyon nehéz. Már a pedagógusképzésben gyakorolni kellene az ilyen szülővel való kommunikációs helyzeteket,hogy ne fajuljon a vita parttalan veszekedéssé.