Írott és elektronikus média régen és ma

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 Az ember nem egy neoavantgarde verstől várná,hogy releváns mondanivalót fogalmazzon meg nemzeti identitás témakörében. Ezért aztán a Kortárs folyóirat 1977/1.számában olvasható Tamkó Sirató Károly-vers igencsak váratlan hatást kelthet. A Hármashatár-hegyi beszéd retorikus felépítésű költemény,mely a magyar népnek,mint közösségnek jelenét és eljövendő céljait igyekszik megfogalmazni.Melyek a vers főbb gondolatai? -A magyar nép kisszámú,mégis "mérhetetlen".Tehát hatalmas lelki-intellektuális erőt képvisel. -A magyar nép integratív módon,dél,nyugat és kelet kultúrájának egybeolvadásából jött létre. -Jövőorientálttá kell válnunk,három égtáj egyesüléséből született lelkiségünkkel világítanunk kell. (A 19.századból ismert fáklya-motívum).  Nagyon szeretem ezt a verset. Csak azt nem értem,hogyan engedte át a kommunista cenzúra...Ne feledjük:1977-ben járunk!