Írott és elektronikus média régen és ma

 Akit érdekel Budapest várostörténete- meg úgy általában véve az egész magyar történelem-az olvassa el Torma Tamás:BFolytonos laha, EMKE, Új Blaha című írását, mely a Népszava napilap 2021.szeptember 6-i számának 5. oldalán jelent meg. Szó esik benne a Blaha Lujza tér történetéről, megtudhatjuk, miért is hívták a régi EMKE kávéházat úgy, ahogy hívták, megsirathatjuk a kommunista hatalom által lebontott régi Nemzetit, gondolatban ott lehetünk az első aluljáró átadásánál,illetve levonhatjuk a tanulságot:A budapesti Blaha Lujza tér állandósága a változásban rejlik.  Nekem nagyon tetszett ez a cikk, kicsit nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem, de maga az összhatás túlmutat ezen. Torma Tamás cikke nem más, mint történelem alulnézetből, a magyar múlt egésze egyetlen pontból, a Blaha Lujza térről nézve. Kitűnő írás, ajánlom mindekinek. 

 A Kádár-kocka egy lakóháztípus,melyet az 1960-as évek Magyarországán kezdtek el építeni. Kockaház,egyszerű kivitelben,két-három szoba,hozzá kiskert. Mai falvainkban több százezret látni belőlük.Voltaképpen a korszak ittmaradt,élő jelképei ők.Meglehetősen furcsa,de jó ötlet képzőművészeti tárlaton bemutatni ezeket a sajátosan kelet-közép-európai épületeket. A Magyar Narancs hetilap 2022.december 1-i száma számol be egy kiállításról(Dékei Kriszta:Nosztalgia nélkül),melyet az Art Department galériában mutattak be,2022.decemberében. Rajk László építész és Birkás Ákos festőművész mint művészeti alapmotívumokra, tekintett ezekre az épületekre,és erre készített különböző variációkat. Rajk pl. felforgatta,feje tetejére állította a falusi kockaházat-mintegy a korban gyakran használatos "felforgató elem" utólagos megtestesüléseként. Remek kiállítás lehetett,Dékei Kriszta cikke is remek. 

 Amikor 2003-ban először láttam a Libiomfi című magyar filmet(rendező Végh Zsolt és Kálmánchelyi Zoltán,főszereplő Mucsi Zoltán),egy nagy baráti társasággal voltam. Jókat röhögtünk a poénokon,de megértettük a lényeget is.A színjátszás a legszentebb művészet és kész,add magad,ha tudod,amúgy meg éljen Sztanyiszlavszkij! Amúgy a film egy újtaértelmezett Micimackó-történet. Közel húsz év után újranézve a filmet,amolyan édes-bús nosztalgiám támadt. Eszembe jutott,milyen jó volt közel harmincévesnek lenni,lendület,dinamizmus,de már felnőttként,magamat érettnek gondolva. A poénok ma is bejönnek,nem tűnt el a humorom,most felfigyeltem rá,milyen jó ennek a filmnek a színvilága,az egész olyan édes-bús volt. Mint Sztanyiszlavszkij. Vagy nem? Nem értek hozzá.

 2006-ban már láttam,most-ki tudja,miért-újra megnéztem a Túl mindenen című amerikai-német filmet.Akciófilm,F.Gary Gray rendezte,amerikai bemutatója 2003-ban volt. Valahol visszahozta boldogult harmincas éveimet,az első percek a nosztalgia jegyében teltek. Aztán,ahogy belemerültem a műalkotásba,rájöttem,mi hiányzik ebből a filmből. Szerintem leginkább az eredetiség. Az ötletgazdagság. Kicsit olyan minden,mint egy 1980-as évekbeli akciókrimi-sorozatban. A zsaru feleségét meggyilkolják,a zsaru bosszút esküszik,aztán majd lesz valahogy,rosszul nem járunk. A főszereplő,Vin Diesel igyekszik odatenni magát,némi szaftot csöpögtetni az amúgy nem túl fantáziadús sztoriba,de ez csak néha sikerül neki. Amúgy a történet sablonosan megbízható,Malibu(ott forgatták a filmet) elképesztően igéző. Ennyi. Ha pontozni kellene a művet,10 pontból adnék rá ötöt.  Nektek hogy tetszett a Túl mindenen c.film?

Általában véve nem szeretem a nosztalgiát. Nem hallgatok retró zenét pusztán azért, hogy a fiatalságomat visszaidézzem, nem nézek régi tévéműsorokat azért, hogy elmerengjek a gyermekkoromon, stb. Viszont sportban szeretem a retrót. Szeretem felidézni a régi magyar sportsikereket, főleg az ötvenes-nyolcvanas évek futball-legendáit. A Népsport. Retró sportmagazin 2019.április 3-i számában bőven olvashatok ilyesmit. Középpontban az a bizonyos híres Honvéd-Vörös Lobogó mérkőzés áll, ahol Hidegkúti Nándi 4 gólt rúgott, mégis a Honvéd nyert 9-7-re, Puskással, Kocsissal, Tichyvel. De olvashatunk ezenkívül az 1988-as szöuli olimpia nagy magyar öttusa-sikeréről, arról, hogy mit írt a Népsport a hajdani " felszabadulás ünnepén", azaz április 4-én. De Jimmy Connors- az más. Connors meccseitől kivert bennünket a veríték, soha nem fért a mi kemény gyermekfejünkbe, hogy egy amerikai sportoló hogyan engedheti meg magának azt, amit Connors megengedett. Tenisz-showman volt, mindamellett ki