Írott és elektronikus média régen és ma

 Erle Stanley Gardner nevét elsősorban Perry Mason- regényeiről ismerjük, ahol is a csaavaros eszű ügyvéd mindig bebizonyítja, hogy ügyfele ártatlan.  Kevésbé ismert, hogy Erle Stanley Gardner remek novellista is volt. AZ IPM ( mely tudományos- ismeretterjesztő magazin létére rendszeresen közölt krimi és sci-fi novellákat, erről a gyakorlatról a korban igencsak parázs viták folytak, volt ismerősöm, aki emiatt mondta le az előfizetést) 1978/2. számában olvashatjuk a neves amerikai krimiszerző Fenyeget a múlt című krimijét.  A fiktív történetnek voltaképpen három szereplője van. George Ollie valamikor balhés fiú volt, több bűncselekményt is elkövetett, de ezekért leülte a büntetést, és jó útra tért: egy teljesen korrekt motelt vezet. CSakhogy egykori társa, Larry kiszabadul, megjelenik a motelban, és bántani kezdi George-t. Tulajdonostárs akar lenni, zárás után megjelenik, elrabolja a bevételt, stb. George nagyon fél Larrytől, mert a börtönből szabadult férfi csak az erő ny...

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

 Ki hinné,de már a hiperszonikus repülőgépek is a repüléstörténet részei. Már 1954-ben,az USA-ban megkezdték e különleges légijárművek fejlesztését. Az Aranysas folyóirat 2022/12.számában olvashatjuk Polgár Tamás: A jövő fuvarosai című cikkét. Nagyon szakszerű,alapos,ugyanakkor olvasnányos,mindenki számára követhető írás. Azt beszéli el,hogyan és miért alakított át az amerikai légierő B-52-es nehézbombázókat teljesen más,polgári-tudományos célokra.  Ajánljuk az Aranysas magazinban megjelent cikket repüléstechnikai szakembereknek illetve történészeknek. 

 Az Univerzum- azóta már megszűnt tudományos-ismeretterjesztő magazin-1976/8.számának 51-53. oldalán nagyon jó kis összefoglaló cikk található az irídiumról, a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 77. eleméről, amely a platina-csoportba tartozik, tehát fém.Megtudjuk, hogy az elem atomsúlya 192,22. Két izotópja fordul elő. Ami igazán érdekes, az előfordulása. annyira ritka, hogy a földkéregnek mindössze egymilliárdod részét teszi ki. Ez nagyon kevésnek tűnik, de- tekintve a földkéreg térfogatát- azért eléggé jelentős mennyiség. A cikk szerzője megírja, hogyan lép reakcióba az irídium különböző fémekkel, sókkal, s hogy mire használják. Például töltőtollak hegyeit készítették belőle- ez a cikk még jóval a mobiltelefonok megjelenése előtt íródott. Nem tudom, ezek a bizonyos töltőtollak engedélyezettek-e manapság is, mindenesetre manapság, a 21.században, jó sokat érhet egy ilyen irídium-hegyű töltőtoll.  Nagyon jó kis összefoglaló cikk. Kár, hogy az Univerzum folyóirat megszűnt, m...

 Már 2012-ben futottak maratont a robotok.A 3.Évezred című tudományos-ismeretterjesztő folyóirat 2012.februári számának 59.oldalán,a Technológia rovatban olvashatunk beszámolót az első robotmaratonról. A győztes egy japán gyártmányú készülék lett,amely 54 óra 57 perc 50 másodperc alatt tette meg a 42 195 méteres távot. Az jutott eszembe,meg kellene rendezni a robotolimpiát. Minden sportágban. Ha beindulna egy ilyen versenysorozat,nem kellene 4 év szünetet tartani két alkalom között. A robot nem fárad,nem sérül. Csak az edzők miatt kellene egy kis pihenő. Felkészülési időszak. Amúgy a cikk fantasztikus,ki is vágtam,eltettem a fiókba. 

 Hogy rohan az idő...A Falu, város ,régió című tudományos folyóirat 1999/6. száma közöte Páhy Anna tervező gyakornok írását,Kétszázak klubja címmel. A lényeg:egy táblázat tartalmazza az 1999-es Top 200 magyar cégek listáját, árbevétel szerint. Hogy is néz ki az élmezőny? 1. Mol Magyar Olaj és Gázipari Rt. 2. IBM Storage Products Ipari Vámszabadterület Kft. 3. Magyar Távközlési Rt. 4. Magyar Villamos Művek Rt. 5. Audi Hungária Motor Kft. 6. Philips-csoport 7. Opel Magyarország Járműgyártó Kft. 8. Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt. 9.Magyar Államvasutak Rt. 10. Metro Holding Kft. Néhány további érdekes helyezés: 16. Magyar Posta Rt. ... 25. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. ... 27. Paksi Atomerőmű Rt. ... 34. Budapesti Közlekedési Rt. ... 39. Szerencsejáték Rt. ... 41. TITÁSZ Rt. Hát, ők voltak 1999-ben a legjobbak között. Többségük ma is működik, legfeljebb átszervezetten, vagy más tulajdonossal, más néven. 

 Mi, emberek, kissé nagyképúek tudunk lenni. Hajlamosak vagyunk a "kultúrát" és az ezzel kapcsolatos fogalmakat kizárólag a legnagyobb főemlősnek- keresztény értelmezésben: a Teremtés koronájának- tulajdonítani. Aki azonban elolvassa Reichhardt Richárd: Kulturális evolúció című cikkét az Élet és Tudomány 2020/27. számában (854-855. oldal), az egy kicsit át fogja értékelni ezt a meggőződését.  A cikk 3. része ( "A hangyászás változatossága") érdekel most bennünket. Egy 39 különböző csimpánzpopulációt vizsgáló nemzetközi kutatásból kiderült, hogy az egyes csmpánzközösségek bizony máshogy halásszák egyik edvenc csemegéjüket, a termeszt. Van, ahol oldalt fekve, van, ahol háton fekve. Különbözik a zsákmány elfogyasztásának módja is. Ezek a különbségek mind kognitív különbségek, azaz a majmok egymástól lesik el a zsákmány elfogásának és feldolgozásának különböző módjait. Tehát a csimpánzoknál is van kulturális evolúció, de ez inkább csak a létszükségletek kielégítésének m...

 Kezembe került a Debreceni Szemle c.tudományos folyóirat 1998/2.száma,s ebben volt szerencsém olvasni Pusztai Gábor:Egy hazánkfia a holland gyarmati irodalomtörténetben. Székely László a Holland-Indiákon című,kitűnő és gondolatébresztő tanulmányát. Remek publikáció ez,eredeti forrásokra alapozva. Olyan magyar alkotó embert mutat be,akit mi itt Magyarországon kevéssé ismerünk, Hollandiában viszont jelentős irodalmi személyiségként tartják szánon Székely László Ajakon született,Kisvárdán és Debrecenben járt iskolába,de egy idő után megúnta a tanulgatást,és Szumátrára költözött. Ez a sziget akkor a Holland-Indiáknak nevezett terület része volt. Székely László itt munkafelügyelő lett,több ūltetvényen is kipróbálta magát. Aztán elcsábította egy ültetvényes feleségét,akivel aztán összeházasodtak. A helyi holland közösség erre kitaszította őket.  Mindezen kalandos életút mellett Székely László regényeket írt,melyek itthon is megjelentek. Kassákot(akit itthon a kor gyanakvással kezel...

Az Acta Papensia rendkívül színvonalas tudományos folyóirat, címlapján ez szerepel: a Pápai Református Gyűjtemények közleményei. A 2018/1-2. számban nagyon érdekes írást közölnek Böcskei László tollából, aki pápai diákéveiről írt nagyon részletes, de adatgazdagságával együtt is szórakoztató visszaemlékezést. Az akkori diákcsínyeket leszámítva- melyek ma már nem hatnak olyan elevenen- nagyon érdekes társadalomtörténeti forrás is ez a visszaemlékezés. Részletesen ismerteti az osztály társadali hátterét, szól arról a konfliktusról, amit a koedukáció okozott, illetve arról, amikor a sok eléggé szegény diák között feltűnt egy igazi nagypolgár. Az oktatás körülményei is említést érdemelnek. A  történelem viszontagságai, a második világháború során megsemmisült a kémiaszertár- mégis volt kémiaóra. Nem voltak rajz-felszerelések, mégis, valami ábrázoló geometriát tudtak tanítani. A könyvtárak megsemmisültek, mégis, valahogyan előteremtették a kötelező olvasmányokat. Szóval, a kitartás, a...

A Debreceni Szemle tudományos folyóirat, mely humán- és reáltudományok témaköréből egyaránt közöl írásokat. A Debreceni Egyetem illetve az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága adja ki. A 2018/1. számban Kocsis Fülöp írását olvashatjuk, mely a görögkatolikusok 19-20. századi, nem éppen egyszerű helyzetéről szól. A tanulmány legfőbb tanulsága az, hogy az egyház nem függetlenítheti magát az aktuális politikai-társadalmi viszonyoktól. Hunyady György írása a rendszerattitűd Kérdését tárgyalja. Szól arról, hazánkban miért alakult kissé felemásan a társadalmi közérzet kutatása a rendszerváltás után. Rámutat, hogy Jost és Banaji rendszerigazolásról szóló elmélete hazánkban a gyakorlatban is bebizonyosodott. Akit Debrecen helytörténete érdekel, szintén talál a folyóiratban olvasnivalót: Papp József fényképekkel gazdagon illusztrált tanulmánya Debrecen századfordulós építészetét tárgyalja. Olyan épületekről esik szó, mint a MÁV Állomás, a Piarista Főgimnázium, vagy éppen a pallagi Gazdasági Akadé...

Az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő folyóirat 2018/5. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A címlapon egy kis leopárd látható ( gondolom, ezzel csalogatja az újság az Olvasókat. Tényleg cuki kis állat). - Nemcsak bárányt, de lovat, patkányt, kutyát is klónoztak azok a kutatók, akik Dolly bárányt " sokszorosították". Az állat ízületi gyulladása a tudósok szerint nem függ össze a klónozással. - Egyiptomban olyan kőzettöredéket találtak, melynek alapos vizsgálata fényt deríthet a csillagközi porfelhő titkára. - Nem olyan régen fedezték fel magyar kutatók a rucaöröm nevű növényt. - Portré Csengeri Tímea csillagászról, aki a Max Planck Intézet munkatársa, és az óriáscsillagokkal foglalkozik. -Ki volt Matteo Ricci és mit csinált Kínában? - Vajon észrevesszük-e embertársunkon, hogy beteg? Nagyon érdekes ezzel kapcsolatban John Axelssohn svéd kutatócsapatának vizsgálata. Az erről szóló cikk a 154. oldalon olvasható. - Oroszország: Szocsi közelében term...

A Nyitott Szemmel népszerű tudományos- ismeretterjesztő magazin, mely újszerű témafelvetéseivel, sajátos látásmódjával ösztönzi az Olvasót arra, hogy valóban nyitott szemmel járjon a világban. A 2010.évi 1. szám tartalmából: Interjú dr. Davidson l. Hepburnnel, az UNESCO generálkonferenciájának soros elnökével. Fenntartaható-e a fenntartható fejlődés? Évente fél Svájc területet vágnak ki az esőerdőkből. Segíthet-e a globális problémák megoldásában egy vallási világkormány? A szociáldarwinizmus kezdetei Magyarországon. Tévéfüggés: Az amerikai szülők heti 31 órát ül a TV előtt. A férfi számára a nő közelsége a fontos. Hogyan neveljük gyermekeinket munkára? Albert Tamás Gáza novellája: Az utolsó lehetőség. Weöres Sándor, a játékos gyermekversek írója, valójában érzékeny, sebezhető alkatú férfi volt. Ember volt-e Jézus, vagy Isten, vagy isteni tulajdonságokkal rendelkező ember? A pánikbetegség sok esetben tönkreteszi a beteg életét.

A Huszti József és Eckhardt Sándor által szerkesztett kiváló tudományos folyóirat számának tartalmából: Szemerényi Oswald tanulmányában kísérletet tesz a görög mozkosz kifejezés megfejtésére- Turóczi-Trostler József szerint az antik kultúra három legnagyobb alakja Platon, Aristoteles és Seneca. Utóbbit a keresztény hagyomány is tisztelte- Szabó Árpád szerint a 20.századi filozófia már közel jutott Platón megértéséhez- Szófiában rendezték az V. Nemzetközi Bizantinológiai Kongresszust- Gyergyai Albert írása a 19.század egyik legismertebb magyar könyvéről, a Falu jegyzőjéről- Zlinszky Aladár szerint Ady költészetére erős hatással volt Bürger- Recenzók Horváth János: Magyar versek és Pukánszky Béla: A mai osztrák irodalom című könyvéről.