Írott és elektronikus média régen és ma

 Akik elmúltak már negyven évesek, és kommunista országban nőttek fel, tudják, hogy anno 1990 előtt minden mozifilm előtt vetítettek híradót. Ezt a propagandafilmet a jobb sorsra érdemes nézősereg általában végigunatkozta, ásítozta és miegyéb,viszont annál jobban esett a pillanat, amikor végre elkezdték az igazi filmet.  Az 1982/48. híradóban (igen, ezeket számozták, nehogy valaki elfelejtse valamelyiket megnézni, haha...) egy érdekes kísérlet szomorú végeredményét láthatjuk.Tesztelték a magyar lakosságnak a környezetvédelemre vaó affnitását. A filmesek kihelyeztek néhány ásót meg néhány fát egy vidéki lakótelepre, kíváncsiak voltak ,a járókelők közül hányan veszik maguknak a bátorságot, hogy szívből eredő spontaneitással nekikezdjenek fát ültetni. A végeredmény egészen elképesztő volt.  Egyetlen fa sem vert gyökeret a szorgos állampolgárok munkája által. Viszont ellopták az összes ásót.  na, ez is jellemző az emberekre...

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima

 Kádár-kockának manapság azokat a magyarországi családi házakat nevezzük,melyek jellegzetes kocka formájukkal,sátortetejükkel még a 21.százdban is meghatározzák a magyar falvak,külvárosok képét.  De hogyan terjedtek el hazánkban ezek az épülettípusok?Egyszerűen:a magánerős építkezésekkel. Összeállt a rokonság,kalákában,ahogy akkor mondták,felépítették a házat. Igen ám,de ki lesz a mérnök? Senki. Az Ezermester folyóirat 1970/5. számában olvashatunk interjút az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszter első helyettesével,Dr.Szabó Jánossal. A miniszterhelyettes válaszát(a cikkben,legalábbis látszólag,a szakember az Ezermester olvadóinak kérdéseire válaszol) az alábbiakban összegezhetjük:1.Az állam támogatja a magánerős építkezést(mivel az állami házgyárak már nem bírták az igényeket),úgy is,hogy kész tervdokumentációkat bocsát az amatőr építők rendelkezésére. 21.századi fejjel a recenzens megkérdezheti:ugyan,mit szólhattak erre a szakképzett kőművesek? 2.További támogatási formák:gépkölcsö

 A kormany.hu oldalon jelent meg azoknak az intézkedéseknek a listája,amelyek akkor lépnek életbe,ha Magyarországon sikerült 4 millió embert beoltani (az origo.hu,a legnagyobb magyar internetes média is közli ezt a listát). Ezek között szerepel,hogy ha elértük a 4 millió beoltottat,akkor védettségi igazolvánnyal látogathatók lesznek a könyvtárak,színházak,mozik. Úgyhogy most csak ülök,és várom,hogy megérkezzen a védettségi igazolvány. Remélem,a héten megkapom. Amúgy meg azt gondolom,hogy mindenki oltassa be magát. Ugyanis COVID-világjárvány van. Valamilyen ellenanyagnak lenni kell a szervezetben,mert ha nincs,az ember túl nagy kockázatnak teszi ki a szervezetét. Nekem ez a véleményem. Nem vagyok orvos,de azért a józan eszem megvan. Jobb az oltás,mint a vírus.