Írott és elektronikus média régen és ma

 Akár bevalljuk,akár nem,az irodomban is vannak divatok. Bizonyos témák,stílusok,stílusjegyek búvópatakként törnek előre,aztán tűnnek el a föld alatt,hogy aztán valahol,más időben,más formában újra előbukkanjanak. Mindez annak kapcsán jutott eszembe,hogy elolvastam Pintér Lajos:Nyáreste oldom-kötözöm című versét (Új Írás,1975.április, 49-50.oldal). A mű nyelvezete,ritmikája,népi kultúránkhoz való erős kötődése számomra Nagy Lászlót,a költő-legendát idézi,ugyanakkor számtalan egyéni jellegzetességgel gazdagítja. Pintér Lajos versszerkesztő eljárását népi szürrealizmusnak is nevezhetjük. Azt gondolom,hogy nem véletlen az időbeli egybeesés a latin-amerikai mágikus realizmussal. A költő minden strófában a nyár egy-egy aspektusát,jellemzőjét mutatja be. A ritmika népdalszerű,de sorvégi rímek nincsenek,csak az utolsó versszaban. Találunk viszont igencsak izgalnas belső rímeket.A cím bibliai képe után az első versszak a korszak egyik baloldali toposzának,a Sej,ami lobogónkat ...cìmű,eredetile

 Sean Kingsley brit régész,szakterülete a tengeri régészet. Közel egy évtizede kutatja a bibliai Salamon király élettörténetét,különös tekintettel a jeruzsálemi templom építésére. A nemzetközi médiában (pl. The Guardian) is nagy érdeklődést keltettek kutatási eredményei,melyeket magyar nyelven az izraelinfo.hu oldalon olvashatunk. 4 alapvető pontban foglalhatjuk össze Kingsley kutatásainak eredményét. 1. A bibliai Salamon király valóban élő,történelmi személy volt,ezt megerősítik főníciai írásos anyagok is. 2. Valóban Salamon király építtette az első jeruzsálemi templomot. 3. A templomhoz még Hispániából,a mai Ibériai-félszigetről is hoztak építőanyagot.Ez az ókorban óriási távolságnak számított. 4. Ezeket a Salamonnal szövetséges főníciai uralkodó,Hirám,hajóflottájának közvetítésével juttatták el a messzi Jeruzsálembe. A bibliai régészet tehát újabb feldedezéssel támasztotta alá,hogy a Biblia igazat ír. 

 Johannes Amos Comenius a 17.században alkotó filozófus,pedagógus,teológus.A Jó Hír c.bibliai folyóirat 1990/2.száma közli  A világ útvesztője és a szív paradicsoma c.művének egy részletét. Ebben Comenius azt mondja,hogy a hitet és az értelmet is a Szentlélek adja. Tehát mindkettőt. Hogy mi ennek a jelentősége?Keresztény teológusok-és tegyük hozza:főként filozófusok-évszázadokon át vitatkoztak azon,hogy a hit vagy az értelem az előbbrevaló. Comenius pontot tett a kérdés végére:a kettő egyenrangú,mert mindkettőt a Szentlélek adja. Persze,Comenius itt a valódi,isteni bölcsességekkel felvértezett értelemre gondol. Csakhogy mi,21.századi hívők,gyakran láttunk már ezzel kapcsolatban súlyos visszaéléseket. Hány és hány hamis tévépróféta(sajnos,hogy ezt kell mondjam,többségük karizmatikus keresztény) jelentett már ki dolgokat,arra hivatkozva,hogy neki azt a Szentlélek adta!Aztán persze az egészről bebizonyosodott,hogy kamu. Szóval,nekünk,akik még ebben a látható világban élünk,gyanakodnunk ke

A Timóteus c. adventista keresztény folyóirat 1998.decemberi számának 3.oldalán érdekes cikk olvasható a tv-függésről. Egy amerikai médiakutató azt írja,egy hatéves gyerek több idő tölt el a tévé előtt,mint amennyit valaha is beszélgetni fog a szüleivel. Mi erre a megoldás?Egy másik kutató,bizonyos Dick Rolf szerint a szülők beszélgessenek a gyerekkel,és osszák meg velül a bibliai értékrendet. A cikket olvasva két kérdés,pontosabban:véleményszerű megállapítás, jut eszembe: 1. Ha ez ilyen egyszerű,akkor a hitben nevelt keresztény gyerekek között miért vannak médiafüggők? 2. Sajnos,sok családban már nem a gyerek a médiafüggő,hanem a szülő. Anyuka agyba-főbe nézi a sorozatokat,meg "közösségileg kommunikál"a barátnőivel. A gyerek azt hiszi,hogy ez a normális,így aztán átveszi a viselkedésmintát. Sajnos,keresztény családban is láttam már ilyet. Ilyenkor mi a megoldás? Ja:a cikk még az internet elterjedése előtt született...