Írott és elektronikus média régen és ma

A Nemzeti Sport 2020.július 29-i számának címlapján Milák Kristóf úszó világbajnokunk látható, az alábbi mondat kíséretében:"Tényleg zseni vagyok." A dolog több,mint elgondolkodtató. Mert a cikket tovább olvasva kiderül ugyan,hogy némileg ironikus megjegyzésről van szó,a címlapon azonban ez nem látszik. Magyarországon egy fiatal sportolónak nagyon kell vigyázni az arculatára. Még a látszatát is kerülni kell annak,hogy esetleg elbizakodottá válna. Milák Kristóf pedig nem elbizakodott-igen,de akkor ennek a médiában is tükröződnie kell. Ez a mondat,pláne a Nemzeti Sport címlapján,nem szerencsés. Félreérthető. A jövőben jobban meg kell fontolni,hogyan és mit nyilatkozunk. A cikket pedig,elkészülte után,de még a megjelenés előtt,célszerű átnézni. Amúgy nagyon kedvelem Kristófot,szurkolok neki. De a médiával óvatosabban!

A Szín-Közösségi művelődés című folyóirat 2018.áprilisi számában remek cikket olvashatunk a kecskeméti fiatalok közösségi művelődéséről. (Szappanos Sára-Fekete Beatrix:Boldog szetésnapot,Kék Elefánt!) A cikkben bemutatják többek között a Hírös Agóra Kulturáliy és Ifjúsági Központot,az ELEVEN közösségi teret,a Kék Elefánt Közösségi Tér és Ifjúsági Irodát.Méltó tiszteletüket fejezik ki ezzel. Nekem az egész cikkben legjobban az összefogás tetszett. A Z generáció igenis produktív és nevelhető. Nagyon komoly, értelmes célokra mozdítható társaság. A kecskeméti szakemberek részéről pedig nem hiányzik a megfelelő motiváció.

A magyar média, Istennek hála, eléggé fogékony a történelmi kérdésekre. Igaz ez a bal -illetve a jobboldali médiumokra egysaránt, persze, más-más stílusban és más--más konkrét problémákkal. A napokban bontakozott ki egy történészvita, mely a szabadkőművességnek a magyar történelemben és a trainoni traumában való szerepéről szólt. Hozzászóltak Romsics, Karsai, Ungváry, Szakács és mások. A probléma az ezzel, hogy igazábl már nem tudjuk, pontosan ki és miért robbantotta ki a vitát. Ha például elolvassuk a mno.hu-n ( letöltve 2020.július 28,10 óra 21.) a Pont, mint a létező szocializmus! című Szakács Árpád-cikket, akkor azt mondjuk magunkban: jó, jó, de akkor most ki veszett össze kivel? A hozzászóló automatizmusnak veszik, hogy minden olvasó pontosan tájékozott erről a történészvitáról. Pedig, lehet, hogy nem. Aki például nyaralni volt az elmúlt két hétben, és nem foglalkozott se politikával, se hírportálokkal, annak a derék Olvasónak bizony fogalma sincs az egészről. Annak az egész csak

A nemzetközi média híranyagát szemlézve meg kell állapítsuk,Izrael állam nem most éli történelmének legvirágzóbb korszakát. Nem megfelelő módon kezelték a koronavírust,sem a kormány,sem a társadalom. Az emberek egy része egyszerűen nem tartotta be a szabályokat. Súlyos gazdasági válság,a lakosság 21 százaléka munkanélküli.A kisvállalkozásoknál dolgozók között még enél is rosszabb az arány. Ellentétek a kormányon belül,Netanjahu jelenlegi és Ganz soron következő miniszterelnök között. A kis pártok politikájuk népszerűsítésére használják a kornavírus-járvány okozta helyzetet. Külső támadás,Libanon felől. Valószínűleg irreguláris erők, de most, 2020.július 27-én este erről még semmit nem tudunk. Izrael tehát válságos periódusát éli. Nagy kérdés,milyen hatással lesz ez a tény a Közel-Keletre. 

A hazai média egy része hangos hisztériát csapott az iskolaőrök intézménye körül,úgy állítva be a dolgot,mintha vámpírokról netán kocsmai verekedőkről volna szó. Ezzel szemben a Hajdú-Bihari Napló 2020.július 22-i számának 1. és 3.oldalán nagyon higgadt,okos cikk jelent meg Bucsi Bernadett Ildikó és Szakál Adrienn tollából. A cikk egy sajtótájékoztató anyagát tartalmazza,amely sajtótájékoztatón Pósán László országgyűlési képviselő és Tirpák Zsolt,a DSZC kancellárja tartott. Nagyon előremutatón,perspektivikusan beszéltek az iskolaőrség intézményéről,rámutattak,hogy nem pusztán a rendfenntartás,hanem a megelőzés az iskolaőrök legfontosabb feladata. Nagyon tanulságos olvasmány a Napló cikke,azt tanulhatjuk meg belőle,hogy nem szabad egy szakmai kérdésből politikait faragni. 

Hát, ezért érdemes hetilapokat olvasni... Greczula Levente László a Mandiner hetilap 2020.évi 28.számában kitűnő elemzést tett közzé a CDU (Németország emblematikus politikai pártja) elmúlt 75 esztendejéről. Cikkében részletesen szól a párt megalakulásának körülményeiről, értékeli Adenauer kancellárságát, nem túlzottan pozitívan minősíti Erhard időszakát, majd kiemeli a Magyarországon talán kevésbé ismert Kiesinger korszakát. A húsz év ellenzékiség időszaka után a hazánk számára sem közömbös Helmut Kohl kancellárságának legfontosabb eseményeiről szól. A mai német kancellárról, Angela Merkelről szólva Greczula Levente kiemeli: bár az utóbbi időszak eléggé döcögősre sikerült, "ha helyzet van, mindig van igény Merkel pártjára". Ezekkel a szavakkal zárul a Mandiner hetilap kitűnő cikke, mely példamutató lehet minden, politikai elemzéssel foglalkozó újságíró számára. Tárgyilagos, sem személyi- sem pártpolitikai elfogultság nem érhető tetten, és am számomra különösen szimpatikus

A keresztény tanítók,pásztorok,lelkészek egyre hangsúlyosabban vannak jelen a közösségi médiában és a videomegosztó portálokon,valamint a blogszférában. Ez jó,ennek keresztény emberként örülök,hiszen Márk evangéliumának szellemében hirdettetik az Evangélium. Csakhogy van a dolognak egy nem annyira kedves oldala is. Ez pedig a viták,kommentek. Időnként egyes keresztény testvéreket túlzottan elragad a szenvedély,és ezzel a szenvedéllyel kezdik el átkozni-a másik keresztény testvért. Démonizált vagy,hamis tanító vagy,megátkozlak-ilyen és ennél is durvább hozzászólások ékesítik a közösségi média keresztény tartalmait. Olykor a trágársagig fajul a hitvédelem.Jézus nem ezt tanította. Kedves testvérek!Ne egymást tekintsük már ellenségnek,inkább hirdessük az evangéliumot,mert erre lettünk elhivatva. Ne azt lássák-olvassák a világiak,hogy Isten gyermekei hogyan káromolják egymást a feltámadás kérdéseről vallott eltérő nézetek miatt. Normális,kulturált stílusban is el lehet "beszélgetni&

A Történelmi Szemle című folyóirat 2020/1. számában olvashatjuk Turbucz Dávid tanulmányát, Horthy Miklósnak még fiatal tengerésztisztként megtett világ körüli útjáról. A Sada nevű hajó 1892-ben indult világ körüli útjára, járt Indiában, Jáva szigetén, Ausztráliában, valamint a csendes-óceáni szigetvilágban. Horthy Miklós részletesen dolumentálta az utat, mely elsődlegesen tudományos célokat szolgált. Ez a dokumetáció nemcsak Horthy életútja szempontjából fontos, hanem megmutatja azt is, milyennek látta egy korabeli, ám voltaképen kívülálló, idegen nemzetbeli katona a brit gyarmati világot. ( Amelyről, akkoriban azt hitték, örökké tart...). A tanulmány kitűnő, nyelvezete minden művelt ember számára érthető. Minden történelem iránt érdeklődő embernek ajánljuk Turbucz Dávid tanulmányát. És természetesen a folyóiratbn olvasható többi publikációt is. Az interneten megtalálható a Történelmi Szemle című folyóirat? Természetesen igen, bár nem a legújabb szám. A tti.btk.mta.hu oldalon olvas

A legnagyobb videomegosztó portálon láttam az ID TV által készített Sötét szívek. Gyilkosság hazai fronton című filmet. Krimijellegű médián edzett agyam is elámult a valódi bűntényt egyébként kitűnően feldolgozó filmen. A történet szerint egy amerikai katona hazatér külszolgálatból, és megnősül. A felesége terhes lesz, de többször elvetél. A teljesen kikészült asszony helyett a férj tartja a frontot, másodállást vállal. A feleség eközben jótákonysági akciókba kezd: bűnözőket fogad a házukba, hogy legyen módjuk regenerálódni, újrakezdeni az életet. Ezt a férj nem helyesli. A katona házassága megromlik.  Aztán egy borzasztó estén a férjet saját hálószobájában lelövik. A nyomozóknak valami gyanús. A feleségnek szilárd alibije van. Ám ahogy haladunk előre az eseményekben, látjuk, hogy minden másképp történt, mint ahogy azt a látszat alapján tudni véltük. Igazi borzongató médiaélmény, aki szereti a krimit, és nem idegenkedik a valódi bűntényeket feldolgozó alkotásoktról, ezt ne hagyja ki.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) átfogó felmérést készített a két legnagyobb kereskedelmi tévécsatorna 2015-2019.közötti filmkínálatáról. Jómagam nem örülök az eredménynek. A vizsgált 7601 film és filmepizód 58 százaléka import. Ez még csak hagyján. Ám az import 83,5 százaléka az Amerikai Egyesült Államokból származik! Kissé egyoldalú lett tehát médiafogyasztásunk. Amerikai filmeket nézünk rogyásig  Hol vannak a jó olasz,spanyol,német,francia filmek? Nem is szólva a közép-európai filmalkotásokról? Kissé nyitottabbnak kell lennünk,azt hiszem. A médiaszolgáltatóknak és nekünk,nézőknek,divatos szóval:befogadóknak is.

Az 1998.évi labdarúgó VB-n Argentína és Anglia játszott a nyolc közé jutásért. A közmédia sportcsatornája,az m4, 2020.július 5-én újra leadta a meccset. Ebben a postban David Beckham kiállításával szeretnék foglalkozni. Szerintem nem volt jogos. Simeone belerúg Beckhambe,feldönti. Az angol sztár a földön fekszik,és visszarúg,Simeonet pont a legkellemetlenebb helyen találja el. Erre Nielsen kiállítja. A rúgó mozdulat szándékos volt,ezen nincs vita. Ám abban biztos vagyok,hogy nem akarta veszelyes helyen eltalálni az argentín támadót. A földön feküdt, és visszarúgott,az őt padlóba gyömöszölni akaró Simeone felé. Ez,szerintem,sárga,nem piros. A meccset tizenegyesekkel Argentína nyerte.

A címben feltett kérdés akkor jutott eszembe, mikor a közmédia sportcsatornája, az m4, 2020.június 30-án ismétlésképpen leadta az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokság számunkra leggyászosabb mérkőzését, a Szovjetunió- Magyarországot.Az eredmény minden futballrajongó számára ismert: a szovjetek 6-0-ra győztek. Sokak szerint ekkor kezdődött a magyar labdarúgás hanyatlása. Én vitatkoznék ezzel az állítással, szerintem a folyamat már jóval korábban elindult, de most nem a fico felől akarnám közelíteni a kérdést. Hanem a médiapolitika felől. Jó ötlet leadni egy tragikusan elvesztett focimeccset? Megnézik azt az emberek? Nem inkább úgy gondolkodnak, hogy ideje elfelejteni az egészet, és továbblépni? A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az m4 sport eltalálta a nézők igényét. A futballrajongók megnézték a szovjet-magyar 6-0-t, akkor is, ha fáj. Lehet, hogy ez ilyen magyar szemlélet, mazochisztikus világhoz-állás, de a sportcsatorna vezetői ügyesen rátapadtak erre. Egyébként, ha a