Írott és elektronikus média régen és ma

 Az etológia az állatok és az ember természetes viselkedésével foglalkozó tudomány. Ha a kakukk hosszan szól,akkor tovább él az ember,aki hallgatja. Legalábbis így tartja a népi bölcsesség,méghozzá egész Európában. Az Élet és Tudomány 2020.október 16-i számában pedig cikket olvashatunk arról(Pongrácz Péter tollából), hogy vajon mi igaz ebből az ősi bölcsességből. Mi köze a kakukk éneklésének az ember élettartamához? Tágabb értelemben:kimutatható-e valamilyen összefüggés az állati viselkedés és az emberi élettan között? A meglepő válasz pedig az,hogy igen,kimutatható. A kakukk énekének hossza függ az adott élőhely madárpopulációjának változatosságától. Legváltozatosabb madárpopulációja a nagy erdőknek, nagy ligeteknek van. Ezeken a helyeken a kakukk hosszabban énekel, hiszen a nagy madárhang-zavarban nehezebb megkülönböztetni hangját a többiektől.Márpedig kinek van/ volt nagy erdője, nagy birtoka? A gazdagoknak. A gazdag földbirtokos kimegy( oppardon: kiment,hiszen múlt idő...) a birt

 Nagyon örülök annak, ha egy magyar médiatermék a környezettel, élővilággal foglalkozik- véleményem szerint ez sokkal fontosabb téma az emberiség jövője szempontjából, mint a napi aktuálpolitikai események. A HVG 2021.február 11-i számának 20. oldalán egész jó kis összefoglalót találhatunk a magyarországi madárállomány számának elmúlt évtizedes alakulásáról. 1991-ben még 38 fokozottan védett madárfaj élt Magyarország területén, 2019-ben 95. Persze, felvetősik a kérdés, hogy a madárvédők dolgoznak szigorúbb paraméterekkel, vagy valóban ennyivel csökkent a hazai madárpopuláció. A választ erre is megkapjuk a cikkben ( sajnos, a Szerző nevét nem tüntették fel). 28 faj fogyatkozása erős ( olyan közismert állatok ezek, mint a fácán, a siketfajd, a kakukk, a házi veréb. Szerény véleményem szerint utóbbinak nem is ártott egy kissé fogyatkoznia, mivel- szerintem- túl sok volt belőle). 18 faj állománya stabil ( pl. ökörszem, fülemüle, sárgarigó). A cikk szerint mindössze két faj állománya növeks