Írott és elektronikus média régen és ma

 Az első világháború Magyarországot- csakúgy, mint Ausztriát- alaposan megtépázta, ráadásul az ország a vesztes oldalon találta magát. 1919.januárjában megkezdődtek a Párizs környéki béketárgyalások, ahové a magyar felet meg sem hívták, mivel az antanthatalmak nem ismerték el a magyar kormányt.  Az ország keleti része román megszállás alatt volt, a nagyhatalmak rólunk tárgyaltak, gazdasági téren sem álltunk jól, teljes volt a bizonytalanság. A korabeli magyar közvélemény mindenbe belekapaszkodott,ami csak egy kicsit is erősítette, egy kicsi biztonságérzetet is adhatott a magyarságnak.  A Pesti Hírlap, Magyarország akkori legnépszerűbb országos politikai napilapja 1920.május 1-én leközölte egy bizonyos Rizzetti nevű olasz szenátor levelét. Rizzetti ellenezte azt, hogy a nagyhatalmak túlzottan megbüntessék Magyarországot. Néhány idézet a leközölt levélből:"...hiba volna Magyarországot széttaglalni...Magyarország változatlanul megtartsa (sic!) természetes földrajzi határait...Ha háro

 Bali szigetén ( Indonézia) rendezik idén a G20 csúcstalálkozót. A világ leggazdagabb országainak klubja egyelőre Oroszországot is maga soraiban tudja, bár egyre több nyugat-európai sajtótermék közöl olyan cikket, melyben kizárást sürgetnek. Amint azt már több hazai médiatermék megírta ( pl. origo.hu ,  megtekintve 2022.március 23. 14 óra 12 perc), Putyin elnök a G20-csúcson akar tárgyalni az ukrán helyzetről. A nagyhatalmak ennek két okból nem örülnek: - ezen a " rendezvényen" másról, globális gazdasági problémákról szeretnének tárgyalni - nagy esélye van annak, hogy Putyin elnök valami ravasz tervvel próbálkozik, tehát pl. összeköti az ukrán helyzetet más, egyelőre ahhoz nem kapcsolódó dologgal, folyamattal, gazdasági pozíciószerzéssel, magyarán: alku tárgyává teszi Ukrajnát.  Azt gondolom, az ukrán vezetés sem járna jól, ha csak meghívott vendégként, mintegy " extra produkcióként" tárgyalhatna a saját országa békéjéről.  Véleményem szerint a legjobb hely a béketá