Írott és elektronikus média régen és ma

 Dobrudzsa Románia területén található, a Duna és a Fekete-tenger által határolt terület. Van ugyan szomorú történelmi múltja, de itt most nem erről szeretnék beszélni, hanem ennek az Európában egyedülálló vidéknek elképesztő természeti szépségeiről. Az Erdélyi Gyopár című turisztikai folyóirat 2005/6. számában jelent meg egy nagyon jó cikk, Madarak az őszi Dobrudzsában címmel, szerzője Szabó D. Zoltán illetve a fotós Jakob Augustin. Remekül megfigyelhetők Dobrudzsában a madarak élőhelyei, táplálkozásuk, viselkedésük. Nagyon fajgazdag vidék ez, a cikk az alábbi madárfajokról tesz említést: - vörösfarkú egerészölyv - békászó sas - kígyászölyv, - fekete és fehér gólya - héja - kékes rétihéja - búbos vöcsök - kuvik - búbos pacsirta - rózsás gödésny - füstifecske - ugartyúk - borzas gödény - fenyérfutó - havasi partfutó Nem akármilyen biodiverzitás. Ajánlom a cikket mindenkinek, aki valamilyen formában madarakkal foglalkozik. Feltétlenül el kell ide látogatnia! A cikk pedig, még egyszer mo

 Mindannyian hallottunk már népmeséinkben a hetedhét országra szóló lakodalomról. De vajon mi az a "hétország"? Létezett-e ilyen a valóságban, vagy csak a nép kimeríthetetlen fantáziája teremtette ezt a helyet? Erről szól Sudár Balázs:Hétország. Egy rejtélyes ország a 10.századi Kaukázusban című tanulmánya, mely a Történelmi Szemle 2020/02. számában jelent meg. (213-222.o.) Sudár Balázs szerint Hétországot korábban a hét magyar törzs egységeként fogták fel, de helyileg nem próbálták lokalizálni. Szerző azonban al-Maszúdi arab földrajztudós leírását elemezve, és elfogadva kora nagy utazója álláspontját, tanulmányában Hétországot igenis valós, lokalizálható területként jelöli meg, mégpedig a Kaukázus nyugati lábához, a Fekete-tenger partjára helyezi. Az elemzés igen meggőző, alapos, s ami a legnagyobb érdeme: számításba veszi az egyes részkérdések kapcsán esetlegesen felmerülő ellenvéleményeket is.  De kik lakták Hétországot? Mely titokzatos nép birtokolta ezt az igen jó termés