Írott és elektronikus média régen és ma

 A Liget Budapesten megjelenő irodalmi és ökológiai folyóirat. Ebben a bejegyzésben a 2005/2.szám tartalmából szemlézünk. Farkas Attila Márton nagyon értő és okos tanulmánya szerint a létező szocializmus,azaz a Kádár-korszak végén az elbürokratizálódott kommunista elit összefonódott a szakértő menedzsment gárdával,és együtt fosztották ki a magyar államot. FAM szerint a szocializmusnak nevezett korszak legnagyobb bűne az,hogy lerombolta az eszmékbe,az utópiákba vetett maradék hitet-Méhes Károly továbbírja Kosztolányi Dezső:Pacsirta című regényét. A befejezés elképesztő-Horgas Béla kúlónleges betűtípussal írt versei az év egy-egy hónapját köszöntik,ám ez a köszöntés távolról sem hurráoptimista-Varga Zoltán Zsolt:Látogatás című novellája remekmű,a gyermekotthonokban nevelkedő gyerekek bántalmazásáról,a velük valóbembertelen bánásmódról szól.-Lackfi János:Harminc című verscciklusa felesége születésnapjára írodott-Létezik-e irodalmi ökológia?Joseph W.Meeker beszél életéről,pályafutásáró...

 A Liget Budapesten megjelenő irodalmi és ökológiai folyóirat. Ebben a bejegyzésben a 2007/1.szám tartalmából szemlézünk. Kállay Géza szabadversében egy kutyatulajdonos próbál megfelelni a szabályoknak,a kutya viszont sehogysem akar emgedelmeskedni-Kovács Gábor esszéje Bibó István és Bergson,valamint a politikai hisztéria kapcsolatáról-Bárkán György Arthur Koestlerről,a politikai neurózisról,a jógi-és a komisszár-típusú emberről,a nyílt társadalomról-Horgas Béla kitűnő verse az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcról-Ács József különleges hangulatú egyfelvonásos színművében a magyar közállapotokat vitatják meg,metaforákon keresztül-Horgas Judit szívmelengető írása a Dunáról-Szentgyörgyi Zsolt igencsak rövid címmel ellátott novellája-Simon Judit orvosként dolgozott Ghánában és Mexikóban is. Az itt szerzett élményeiről is beszél a vele készült interjúban

 Szeretem a mediterrán hangulatú novellákat,elbeszéléseket.A Liget című irodalmi és ökológiai folyóirat 2011/1. számának 25-36.olvashatjuk Petrik Iván:Ki ölte meg Jean Cassinit? című elbeszélését.Igazi déli hangulatú mű,nagyon élveztem az olvasását. Van itt sok férjet elfogyasztó nő,borozók,mindent tudó újságárus,aki soha nem járt még az utcáján kívül,meg egy titokzatos sárga kalapos férfiúba is belebotlunk. Amúgy lehetséges,hogy ejtőernyővel elkövetett gyilkosság nyomozásába is belecsöppenünk. Kitűnő próza,Petrik Iván egyik-ha nem a...-legjobb műve. És hogy ki volt Jean Cassini a valóságban?Francia csillagász. 

 A huszadik században sajátos irodalmi műfajjá nőtte ki magát a kutyás történet, s ez a tendecia folytatódik a 21.században is. Az emerek szívesen olvasnak kutyákról, macskákról. ilyen a természetünk.  A Ligt irodalmi és ökológiai folyóirat 1997/6. számában olvashatunk egy kitűnő kutyás történetet Vidor Miklós tollából, címe:Titus- változó perspektívából. Voltaképpen megismerjük azt a történetet, ahogyan a gazdi és kutya egymásra talált. Van itt bujkálás a gyomok között, autó általi gázolás, meg minden, amit a kutyás gazdik átélnek.  Jó kis novella ez ( pontosabban, a folyóirat meghatározsa szerint: képaláírás). engem leginkább az antropomorfizálás zavar. Vior úgy beszél a kutyáról, mint egy emberről. Pedig nem, ezt nem szabad. A kutya állat, az ember legjobb barátja. De nem több. Amúgy a novella kitűnő, rendkívül személyes.