Írott és elektronikus média régen és ma

 Az 1970-es években Magyarországon megkezdődött a történelmi szembenézés. Azok a magyar értelmiségiek, akik nem helyesen cselekedtek a Rákosi- korszakban, majd a korai Kádár-korszakban, kitárták a szívüket. Persze, nem direktben és nem is a mainstream-médiában, hanem kevésbé olvasott kulturális folyóiratokban, többnyire irodalmi köntösbe csomaglva.  Az Új Írás című folyóirat 1975.februrái számában jelent meg Bihari Sándor: Krónika című verse. 5 szonettből álló ciklusról van szó, mely a fiatal értelmiség feltűnését, manipulatív úton történő vezető szerephez juttatását, valamint magára eszmélését jeleníti meg.  Az első szonett a " szentségtörés szertartsáról" szól, ez feltehetőleg arra utal, hogy a marxista képzettségű fiatalok lerombolták a régi, polgárinak, reakciósnak minősített tabukat.  A második szonett a szocializmus türelmetlen építéséről szól, arról, mekkora szerepet vállalt ebben az akkori ( 1950-es évekbeli) fiatalság. A harmadik szonett az eszméből való kiábrándulás

 A középkori Európa talán legambíciózusabb, leginkább valamiféle politikai vízió által vezérelt uralkodója Barbarossa Frigyes német-római császár volt. A Rubicon történelmi magazin ( internetes elérése rubicon.hu ) 2015/12. számában olvashatjuk Hahner Péter róla írt cikkét. A Rőtszakállú nem volt éppen kisstílű: tulajdonképpen egész Északnyugat- és Közép-Európa és Itália felett ellenőrzést kívánt gyakorolni, nem is szólva a keresztes hadjáratokról. A végeredmény nem túl pozitív, nem tudta kiépíteni a megálmodott hatalmas birodalmát, de törekvései miatt az utókor csodálata megmaradt. I. Frigyes (1152-1190) egy igazi, középkori, lovagi, birodalomépítő uralkodó volt, így, nagyjából reálisan emlékezik rá az utókor is.  Ehhez képest meglepően kevés film- illetve egyéb feldolgozás születik róla. A média agyonhallgatja. Nem illik bele a mai közpolitikai törekvésekbe. Talán túl nagy a téma, sok szakembernek kellene összefognia, hogy elkészüljön egy efféle filmsorozat. Ami pedig ugyebár, finans

Ferdinandy György az 1956-os magyar forradalom és szabadsághrc egyik utolsó élő tanúja. Éppen ezért 2016-ban, a 60. évfordulón, sok-sok ötvenhatos megemlékezésre meghívták. Erről a sok meghívásról, az előadásokon szerzett tapasztalatokról szól az Ötvenhat hatvan perc alatt című elbeszélés. Ferdinandy önmagához méltóan - felelőssgételjes - önironikus - szellemileg nyitott - képes az egyes idősíkok összevetésére - és ami a legfontosabb: nem kárhoztat. Éppen ezért ez a furcsa ötvenhatos elbeszélés nagyon élvezhető, szórakoztató. Miért vágta hozzá az elismert irodalmár a dedikált kötetet egy fiatal íróhoz? Miért reklamálta meg egy fiatal hallgató Orbán Viktort az 1956-os eseményekből ?( mert összekeverte 1989-cel). Hogyan próbált a fogadásra bepotyázni egy házaspár? Szóval, életszerű. Élő történelmi emlékezet. A folyóiratnak- magyar kulturális médiatermékhez képest szokatlanul- nagyon profi weboldala van: esolap.hu . Hírek, alkotások, régebbi lapszámok részletei- nagyon jó. Ponto

Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un történelmi megállapodást írt alá Szingapúrban- tudósít az origo.hu, Magyarország egyik piacvezető internetes portálja- Észak-Korea vállalta a teljes atommentességet, vállalta, hogy leszereli atomarzenálját ( ezek szerint van neki, ellentétben Kim Dzsong Un korábbi állításaival), meg azt is vállalta, hogy az elesett amerikai katonák maradványait ( a koreai háborúról beszélünk, 1950-1953) átadják az amerikaiknak. Számomra egy dolog aggályos: mi van akkor, ha Kim és az észak-koreai katona-kommunista rezsim nem tartja be a megállapodást? Akkor hogyan tovább? Remélem, lesz annyi kritikai érzék a magyar és nemzetközi médiában, hogy a megállapodás mámoros megünneplése után odafigyelnek az ázsiai kommunista országra. Merthogy a Kim család már annyit és annyiszor hazudott, hogy az már történelmi rekordokat dönt. Észak-Koreával óvatosan kell bánni. Harap. Mar. xxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Rubicon történelmi magazin 2018/2. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Szakály Sándor új szemszögből közelíti a magyar történettudományban rejtélynek számító " Kik bombázták Kassát?"- problematikát. Nem foglal állást egyik elmélet mellett sem, arra azonban rámutat, amiről az elmúlt évtizedek szakértői kissé megfeledkeztek: a bombák cirill betűsek voltak... - Schwarzwölder Ádám remekül összefoglalja írásában a világosi fegyverletételtől a 67-es kiegyezésig vezető utat. Szó esik Bach és Kempen bárókról ( utóbbi talán kevéssé ismert: ő volt a rendőrminiszter, ő építette ki Magyarországon az osztrák besúgói hálózatot), a passzív ellenállásról, báró Eötvös szerepéről ( ezt a történelemkönyvek agyonhallgatják), valamint természetesen Deák Ferenc és Kossuth Lajos vitájáról, a Húsvéti cikkről illetve a Kasszandra-levélről. - Gali Ádám remek portrét rajzol a mára kissé elfeledett Berzeviczy Albertről, a nagy kultúrpolitikusról, aki harminc éven át volt az Akadémia el

A BBC History népszerű történelmi folyóirat 2018.februári számából: Ókor: Az Indus-völgyi civilizációk ( Harappa, Mohendzso-Daro) újabb kutatások szerint nem potamikus civilizációk voltak, mint akár a mezopotámiai városállamok, kialakulásukban más tényezők játszottak szerepet. Középkor: 1381-ben Angliában állt a bál. A fellázadt parasztok, városi polgárok, szegények megtámadták a hivatalnokokat, az egyházi személyeket. II. Richard király még kiskorú volt, már csak  ezért sem lehetett ő a célpont. Kora újkor: I.Erzsébetet a kortársak előszeretettel aposztrofálták Szűz királynőnek, de ebből egy szó sem volt igaz. Nicola Tallis írása egy szerelmi háromszög történetébe vezet el bennünket. Nagyon örvendetes, hogy a BBC History kb. negyed lapszámot szentel Erdély Aranykora történetének. Oborni Teréz írása remekül bemutatja Bethlen Gábort és korát. Huszadik század: Adolf Hitler élete vége felé többféle drogot is használt, a kokaint például fájdalomcsillapításra. Abban az időben minden p

Nagykorúság...Ez a Heti Válasz című hetilap 2018.évi első száma-és ez már a Heti Válasz XVIII. évfolyama! Hogy repül az idő... A 2018.január 11-i dupla szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: -Címlapon: Török Gábor és Ágoston Sámuel a tavaszi választásokról. - Borókai Gábor szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök " jó érzékkel nyúlt" a migráció problémájához. Európa népessége rendkívül kis mértékben gyarapszik, miközben a bevándorló családok sokgyermekesek. - Ifjabb Székelyhidi László matematikaprofesszor elnyert egy 2,5 millió euró díjazású tudományos elismerést a parciális differenciálegyenletek területén végzett kutatásaiért. - Vajon Észak-Korea komolyan gondolja az atomháborús fenyegetést, vagy csak blöfföl? Csak engedményeket akar kicsikarni Amerikától, vagy valóban célba vette a szuperhatalmat? G. Fehér Péter írása történelmi párhuzamokat is felvonultat. -Mi az a Rif, és mi köze az európai drogmaffiához? Hogyan viszonyul Afrika az északnyugati határain folyó il

Megjelent a Hetek országos közéleti hetilap 2017.december 15-i száma. A tartalomból, a teljesség igénye nélkül: - Mark Zuckerberg felmérhetetlen hatalmat összpontosított kezében, a Facebookot a jövő egyházává akarja tenni. Választásokat dönt el, globális értékrendet akar meghonosítani a társadalom minden szegmensében. - Donald Trump amerikai elnök történelmi bejelentése: Jeruzsálemet tekintik Izrael fővárosának. A palesztinok közben azért küzdenek, hogy minden állam elismerje a önálló Palesztinát. Más kérdés, hogy van-e erre bármilyen alapjuk - Mi még úgy tanultuk az iskolában, hogy az emberi gondolkodás és érzés központja az agy. Egy kutató szerint ez nem feltétlenül van így: az emberi bélrendszerben található nagyon komoly ideghálózat irányítja az ember érzelmeit és intuitív képességeit. A Hetek Magyarország talán legkitűnőbb politikai hetilapja. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen rá elő!