Írott és elektronikus média régen és ma

 Sokszor előfordul, hogy az Olvasó komoly témákról a legérdekesebb, legváratlanabb helyen talál érdekes, figyelemreméltó cikket-publikációt. A Magyar Narancs 2021.október 21-én megjelent számának 24-26.oldalán olvashatjuk Barotányi Zoltán:A velünk élő precedens. A nürnbergi per 75. évfordulója című írását, mely számtalan új, a magyar közönség előtt eddig nem ismert adalékkal, szemponttal gazdagítja a nürnbergi perről szóló ismereteinket. Megtudhatjuk, hogy már 1943-ban felmerült, hogy eljárást indítsanak a náci vezetők ellen. Winston Churchill statáriális módon akart végezni velük, ezt azonban Roosevelt és Sztálin nem helyeselte. Megtudjuk azt is, hogy a szovjetek eredetileg Berlinben kívánták lebonyolítani a pert, de mivel a város széjjel volt lőve, inkább Nürnberg mellett döntöttek.Nehéz volt megegyezni. Számomra igen meglepő információ volt, hogy már az I. világháború után is történtek felelősségrevonások Németországban, mégpedig Lipcsében, ahol ötven ember kapott a vártnál kisebb

 Egy kitűnő,gondolatébresztő cikk jelent meg Faggyas Sándor tollából a Magyar Nemzet 2021.március 5-i számában,a 11.oldalon. Címe:Winston Churchill késő bánata.Ha nagyon röviden össze akarnám foglalni a tartalmát,így tenném:Churchill és Roosevelt tévedett Sztálin szándékait illetően. Nem mérték fel helyesen,hogy Sztálin el akarja foglalni Kelet-Európát. Azzal,hogy a második világháború végén a szövetséges hatalmak elvetették a balkáni partraszállás gondolatát,tkp.átengedték Kelet-Európát Sztálinnak,ezzel pedig mintegy megalapozták a hidegháború korszakát. Churchill vasfüggöny-távirata illetve az 1946.március 5-én elmondott fultoni beszéd már csak a kész helyzetet nyugtázza. Azt gondolom,alapvetően igaza van Faggyas Sándornak,de-és itt jön a de-játsszunk egy kicsit a történészek által olyannyira utált "mi letg volna,ha..."játékot. Mi lett volna akkor,ha Churchill és Roosevelt megsejtik,mire készül Sztálin?Jómagam azt gondolom,1944-re már nem sok választása maradt a nyugati hat