Bejegyzések

1988 címkéjű bejegyzések megjelenítése

A kacsacsőrű emlősről azt hitték, ez az állat az "összekötő láncszem"

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

A strucc nagyon is okos állat

 A struccokat általában nagyon buta madaraknak tartjuk. Pedig a strucc hihetetlenül ravasz és intelligens állat-mindemellett nagyon erős is. Legalábbis ez derül ki az Interpress Magazin 1988.augusztusi számának cikkéből,melynek Szerzője Lewis M.Hurxtal,címe pedig Struccóvoda. Maszáj struccok-Kelet-Afrikában élnek- szaporodását vizsgálta a Szerző,hónapokon keresztül. A struccok háremet tartanak,mindig van egy domináns nőstény,meg egy vagy két alávetett. Utóbbiak nem rakhatnak önálló fészket,a domináns nőstény fészkébe rakják tojásaikat. A fészek a földön található,gyakran támadják ragadozók. A domináns nőstény úgy rendezi el a tojásokat,hogy a recesszív nőstények tojásai vannak kívül,ezért a róka,a patkány és egyéb ragadozók először ezeket viszik el. Az alfa-nőstény saját tojásai viszont a fészek közepén vannak,ezeket nehezebben érik el a zsákmányszerző állatok.Olyan is van,hogy a ragadozó közeledtére a struccmama kidobál néhányat a recesszív nőstények tojásai közül. Pusztuljanak azok..

A fény hatása a ki nem kelt növényekre

 A fény kezdettől fogva meghatározza növény sorsát, már akkor hatással van rá, amikir még ki sem kelt. Erről szól a Tudomány folyóirat 1988.júniusi számának cikke. Szerzők:Phyllis B. Moses és Nam-Hai Csua. Címe:A növényi gének fénykapcsolói. A fény tehát már akkor hat a növényi gének egy részére, mikor a növény még mag-állapotban van. Az ilyen géneket nevezi a tudomány fényérzékeny elemkenek ( LRE). Az LRE-kutatás azóta a mikrobiológia egyik kurrens ágáva fejlődött.  A cikkből megtudhatjuk, mi a fotomorfogenezis ( a fény kialakítja a kikelő növény méretét, alakját). Megismerkedünk egy természetes génsebésszel, az Agrobacterium tumefacians nevű mikrobával, amely génei egy részét a kikelő növénybe ereszti, gyökérgolyvát okozva ezzel. Megtudjuk, miért a Föld bolygó leggyakoribb enzimje a RUBESCO nevű enzim. De tovább is lépünk: megtudjuk, hogyan mérjük meg a növényekbe jutó mRNS mennyiségét.  Ajánljuk a cikket mindenkinek, akit érdekel a biológia, a mikrobiológia, az agrárium ( a kísérlet

Gyíkfaj,csak nőstényekből.Udvarolnak ám!

 A Tudomány című folyóirat 1988.februári számában olvasom David Crews cikkét,melynek címe:Egynemű gyíkok udvarlása:az agy evolúciójának modellje. A cikk egy igen különleges gyíkfajról,a futógyíkok családjába tartozó Cnemidophorus uniparensről szól. Az USA délnyugati részén élő állatfaj uniszex módon él. A faj csak nőstényekből áll,melyek szűznemzéssel szaporodnak. Külső megtermékenyítőre,azaz hímre,nincs szükségük. David Crews azt vizsgálja tanulmányában,hogyha egyszer szűznemzéssel történik a szaporodás,miért szerepel a nőstények szexuális viselkedésében az udvarlás. A nőstények a peteérés előtti szakaszban olyan viselkedésformákat mutatnak,mint más gyíkfajoknál a hímek. Vajon mi lehet ennek az oka és evolúciós magyarázata? A futógyík őse egy biszexuális gyíkfajta volt-ennek vajon van köze a különös viselkedéshez? Megtudhatják,ha elolvassák David Crews kiváló cikkét a Tudomány folyóirat 1988.februári számában. Ajánljuk biológusoknak, evolúciókutatóknak,mindenkinek,akit érdekelnek a te

Amerikai kutatók már 1943-ban neuronokon, mint logikai eszközökön végeztek számításokat

 Neuronok, mint logikai eszközök...Hogy 1943-ban a legtöbb ember azt sem tudta, hogyan kell ezt a mondatot érteni, abban biztos vagyok. Két amerikai kutató viszont jóval előrébb járt, mint mások, megkérdőjelezte a szokványos paradigmákat. Warren S. McCulloch és Walter H. Pitts 1943-ban neuronokon, mint logikai eszközökön végzett kísérleteket. Mindez a Tudomány című folyóirat 1988.februári számában közölt cikkből ( David W.Trank és John H.Hopfield:Kollektív számolás neuronszerű áramkörökben) derül ki.  De persze a tanulmány sok más érdekességet is elárul. Az 1960-as években a Kaliforniai Egyetemen már adaptív neuronokat és tanulni képes hálózatokat alkottak ( informatikusok: ugye, ismerős fogalmak ezek?). Csak összehasonlításképpen:Magyarországon ekkor kezdett lassú terjedésbe a televízió.... A cikk természetesen nemcsak történeti áttekintést, hanem önálló kutatási eredményeket is tartalmaz. Megtudjuk, mi a számítási energia, miért nőtt meg az érdeklődés az 1980-as években az " ide

Húsvéti csokitojással mérgeznek meg egy nőt a holland író novellájában

 A Rakéta Regényújság (az 1980-as évek egyik vezető sajtóterméke volt Magyarországon,irigylésre méltó példányszámmal) 1988.április 5-i számának 10-15.oldalán olvashatjuk Janwillem van de Wetering holland író A halálos tojás című kriminovelláját. Nekem nagyon tetszett,véleményem szerint van olyan színvonalú,mint az angolszász és francia krimi-nagyágyúké. Rövid spoilert közlök a történetről. A történet az 1980-as években játszódik,Amszterdamban.Húsvét vasárnapja lévén, Grijpstra vezető nyomozó és de Gier őrmester szívesen lennének már túl az ügyeleten. Csakhogy befut egy hívás:a város déli részén fekvő parkban felakasztva találnak egy jólöltözött,hatvan körüli urat. A helyszíni szemle kideríti,hogy egy kisiparos az illető,akinek jelentős adótartozásai voltak. Ráadásul a műhelye hangos volt és büdös,ezért a környék lakói petíciót írtak az önkormányzathoz,hogy tiltsák be az iparos működését. A másik aznapi eset a város előkelő negyedében történik. Moozen ügyvéd reggeli sétája közben egy ir

Amikor a boldogságtól és a bizonytalanságtól elfogynak a szavak

 Vannak élethelyzetek,amikor mondanivalónkat nem vagyunk képesek szavakba önteni. Annyira magávalragad,olyan erős flow-élményt ad nekünk valaki vagy valami,hogy agyunk nyelvi központja azt mondja:ússz az árral,kedves Központi Idegrendszer,nekem ez már sok. És a hangokat felváltják az egymásbaomló képek. A Vigilia folyóirat 1988/7.számában megjelent Deák László:Még mindig kimondhatatlan című verse. Ebben a műben a boldogság bizonytalansággal jár együtt. Hiszen van név,amit több ezer év óta kimondani nem lehet. De most,a beteljesülés küszöbén sem?Nem. Csak gyönyörködhetünk benne,az Ő nevében,csodálhatjuk fényességét,erejét. De a nevet még mindig nem mondhatjuk ki,ahhoz még kell egy lépés. Gondolom,kitalálták a Kedves Látogatók,kinek a nevéről van itt szó. De pontosan azért tartom mindenki számára értékesnek és személyhez szólónak Deák László versét,mert ezt a megnevezhetetlenyég-élményt a világiak is átélik olykor. A természet titokzatossága és fensége,magánéleti-családi örömök bárkiből

Irodalom:Három novella,ebből egy krimi

 A Rakéta Regényújság 1988/31.számában találtam három remek novellát. Teljesen különböző témák,kultúrák és megközelítések,az egyik novella ráadásul krimi,a maga nemében mindhárom magas szintű irodalom,öröm az Olvasónak. Marosi Gyula:Vadgesztenye című irása nem klasszikus katonatörténet. A besorozott fiatalemberek a megszokott centizésen kívül új mókát találnak:kiszedik a vadgesztenyék belsejét. Ezzel is múlik az idő. Csakhogy 1963-at írunk,a politikai helyzet feszült. Egy héttel leszerelés előtt a politikai tiszt összehívja az állományt... Alberto Moravia,a talán legismertebb 20.századi olasz író Vén bolond című novellája az öregségről szól. Egy fodrászüzletben négyen dolgoznak:a főhős,egyben narrátor,ötvenes éveiben jár. Amato,a korábbi csendőr huszonéves,Giuseppe öreg motoros,Iole,a manikűrös pedig szép és tetszetős fiatal lány. Hősünk egyszer összeszedi bátorságát,és meghívja a hölgyet egy hétvégére,Ostiára,a Róma közelében található strandra. Csakhogy itt szembesülnie kell valamive

Nyelvtörténet:Honnan ered a "kosarat kap" szólásjellegű kifejezés?

 A nyelvtörténet egyik legfontosabb kutatási területe szólásaink, állandósult szókapcsolataink eredetének kutatása. Kosarat kapni nem túl nagy öröm, a kikosarazásban ( vagy kosarat adásban) egyesek örömöt lelnek, másoknak fájdalom ez is. Szóval, honnan ered a " kosarat ad", kosarat kap" szólásjellegű kifejezés? A Rakéta Regényújság 1988/15.száma közölt O.Nagy Gábor:Mi fán terem? című könyvéből részletet, melyből választ kapunk a kérdésre. A lovagkorban a várhölgy nem mindig fogadta pozitívan a lovag udvarlását, netán szerenádját. Ilyenkor lyukas kosarat eresztett le egy kötélen, de akadt eset, amikor leküldte kötélen a kosarat, de csak félig húzta fel a lovagot, aki szegény, ott maradt egész éjszakára, egy kötélen lógva,a vár falán. Ha a hölgynek tetszett az udvarló, akkor jó kosarat eresztett le, és felhúzta a várba udvarlóját. Hát innen ered a " kosarat kap" mondás, mely biztosan nyugati eredetű, hazai írásos emléke ugyanis egyáltalán nincs.  A Rakéta Regényú

Irodalom:Megmártózunk a kocsma és a kozmosz végtelenségében.Segít nekünk Krasznahorkai László

 Krasznahorkai László nem arról híres,hogy műveinek történései irodákban vagy művészeti galériákban zajlanának. Az ő irodalmi közege a kocsma,az aluljáró,a lovi,a rehabintézet,meg egyéb,nem igazán "bársonyos" helyek. A Rakéta Regényújság 1988/15.számában egy kevéssé ismert Krasznahorkai-művet olvashatunk,címe:Kitekintés az univerzumra. A történet egy kisvárosi kocsmában játszódik,főhőse Valuska,a meglehetősen együgyű harminckét éves(ismerős ez a kor irodalomtörténetből?) költői lélek. Neki csak a kozmosz számít,földi dolgokhoz kissé buta. Ennek ellenére nagyon rokonszenves fiatalember. Az elbeszélés mondatai kissé hosszúra nyúltak,de pár (na jó,5-6) után meg lehet szokni. A hős pedig feledhetetlen. Itt-ott tetten érhető némi politikai áthallás,az 1980-as években már divat volt reformernek lenni,de alapvetően a mű emberi sorsokról,egyéni drámákról szól. Megmártózunk a kozmosz és a kocsma légkörében,s nyomára lelünk valami öröknek. A Rakéta Regényújság pedig a rendszerváltás ut

Krimi:Két testvér,de csak az egyik gonosz.Vagy mindkettő?

 A Rakéta Regényújság 1988/17.számában olvashatjuk Betty Ren Wright:Szegény drágám című krimi-novelláját. Jól szerkesztett,egy poénos,de eredeti mű. Klasszikus angol típusú krimi. A novella főhőse-egyben narrátora-egy fiatalember akinek meghal a nagynénje. Valahogy nem akaródzik neki a temetésre elmenni,s bár nagy nehezen ráveszi magát,elvégre Phyllis néni szerette őt,a temetést követő bankettra már nincs szíve elmenni. Inkább másnap látogatja meg az elhunyt testvérét,Mary nénit. Kiderül,hogy otthonában Phyllis egy zsarnok volt. Semmi nem volt jó,amit Mary csinált,folyton egészségügyi panaszaira hivatkozva sajnáltatta magát,a kertben pedig soha semmi nem tetszett neki,persze,ő maga egy kapavágást sem tett volna soha. Szóval,Phyllis néni egy elviselhetetlen gonosz testvér volt. Ráadásul még Mary udvarlóját is el akarta venni.A mű fő kérdése:mindkét testvér gonosz volt,vagy csak egyikük? Remek novella,jó cselekményvezetés,közvetett jellemrajz,leköti az Olvasót,érdekes.  Mikor olvassuk,a

Munkaerőpiac, irodalom:Mi történik negyven után?

 A Rakéta Regényújság 1988/18.számának 3. oldalától olvashatjuk Stanley Ellin:Ismeretlen okból című elbeszélését. A cselekmény lényege annyi, hogy egy vállalat negyvenhat éves középvezetője taxiba ül, és a sofőr nem más, mint a vállalat egy évekkel ezelőtt, átszervezések miatt elbocsátott középvezetője, Slade. A menedzserből taxisofőrré avanzsált férfi elmeséli Morrisonnak, aki szintén negyvenes éveinek közepén jár, hogyan is működik a vállalati munkaerőpiac. A negyvenes középvezető csak teher, mert túl sok a fizetése, azonkívül legtöbb esetben már nincs benne annyi, hogy előrelépjen. Ezért az átszervezéseknél mindig a negyvenes középvezetőket küldik el, s vesznek fel helyettük- feleannyi bérért- pályakezdő fiatalokat. Morrisonnak megfekszi gyomrát a történet, félni, gyanakodni kezd, s amikor hétfőn a nagyfőnök hívatja -merthogy átszervezés lesz a részlegénél- elővesz egy puskát... Szóval, ilyen az élet- pontosabban a munkaerőpiac- negyven után. A középvezetők vannak a legnagyobb veszé

Idegenforgalom:Tényleg ez a címe Szobotka Tibor novellájának

 A Rakéta Regényújság 1988/20.száma közli Szobotka Tibor:Idegenforgalom című novelláját. Szobotka tibor nevét általában onnan ismerjük, hogy ő volt Szabó Magda férje, de saját jogán is helye van a magyar irodalomban, mert remek elbeszéléseket, novellákat írt.  Az Idegenforgalom című történet főhősei:három fiatalember. Egyikük tetemes summát örököl amúgy ismeretlen nagynénjétől, és elhatározza, hogy szállodát nyit belőle, de nem akármilyet: legfőbb profilja az intézménynek az, hogy a hölgyek jól érezzék magukat. A három igazgató, Sándor, Péter és Géza, szorgalmasan megtesz mindent azért, hogy az ide érkező előkelő és választékos úrihölgyek ne érezzék igazgató, rosszul magukat. Péter az intelligens, ő foglalkozik a múzeumlátogatásra vágyó negyven feletti nőkkel. Géza, a játékos, a romantikus, a jókais, a harminc és negyven év közötti korosztályra speciaálizálja magát, míg a hatalmas izomzatú, amoroso külsejű Sándor " viszi" a temperamentumos hölgyeket 18 és 40 év között. Sorra

Pszichológia, generációk:Vízimentőként dolgozni,hatvanévesen

 A modern pszichológia nagyon kedvelt kutatási témája a külónböző generációk együttélésével,együtt-munkálkodásával járó problémák felderítése,elemzése. Ehhez a témához az irodalom is hozzáteszi a magáét. H.Barta Lajos:A vízimentő című novellája a Rakéta Regényújság 1988/26. számában jelent meg.  Kis bevezető a cselekménybe:A hatvanéves papa jelentkezik balatoni vízimentőnek,fel is veszik. Csakhogy nem tud már jól úszni,félve gondol arra,hogy egyszer talán majd közbe kell avatkoznia.Veje aki egy házban él az öregúrral,le akarja beszélni erről az egész vízimentősdiről. Csakhogy a papának kell a nyugdíj mellé a pluszpénz,ugyanis meg akarja venni a szomszéd telket. Egy nap az öregúr kétségbeesett kiáltásokat hall a közeli nádasból... Nagyon megható,szívhez szóló novella,valamelyik szereplőben magunkra ismerhetünk. Érdemes elolvasni. Rakéta Regényújság példányait pedig jobb antikváriusnál vagy a nemzeti könyvtárak folyóirattárában lehet böngészni.

Gasztro:Ilyen sültcsirke-receptet bárki kitalál

 A Rakéta Regényújság,követve egyre nagyobb számú hölgyolvasójának igényeit,a rendszerváltáshoz közeledve az irodalom mellett/helyett,színvonalas gasztrorovatában recepteket kezdett közölni. Az 1988/14.számban például elolvashatjuk a Tyúk negyven gerezd fokhagymával nevű,igencsak finom,fűszeres sültcsirkereceptet. Tudni kell,hogy a nyomtatásban megjelenő gasztroreceptek ugyanazt a jogi védelmet élvezik,mint bármely más cikk. Tehát,ha valaki arra adja a fejét,hogy sütésre-főzésre okítson másokat,mindig érdemes egy kicsit eltérni a már közölt ételreceptektől. Bizonyos típusú ételrecepteket bárki tud írni. Itt az én verzióm:Tyúk harminckilenc gerezd fokhagymával. Illetve,fűszerekre érzékeny gyomrúaknak:Két tyúk harminckilenc gerezd fokhagymával. Na,milyen? Amúgy a rovat és a recept kitűnő. Sültcsirke,sok fűszerrel.

Jog,dialektika,krimi:A logikai sor felépítése

 Harold Q. Masur: Egyikből következik a másik című kriminovellája a Rakéta Regényújság 1988/27. számában jelent meg. A történet egy könyv társszerzősége körül forog, és hát, mint minden krimiben, gyilkosságot kell megoldani a nyomozónak. Van azért ennek a kriminovellának némi kapcsolódása a joghoz, dialektikához is, ezek pedig a az alábbiak: 1. Jó lenne, ha az életben/ a nyomozásnál egyik dologból következne a másik. Nincs az ember számára jobb probléma a lineárisan felépülő problémáknál. Csakhogy a világ nem ilyen, hanem bonyolult, sokösszetevős, irracionális, így aztán nem kiszámítható. A 21.századi embert eluralja a bizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlanságának érzése. Az innen-onnan felszedett hír-morzsákból csak nehezen építhtő fel a logikai sor. 2. Vigyázni kell erre a társszerző-dologra, aki írásra adja a fejét, társszerzőség esetén jobb, ha jogásszal kísérteti figyelemmel az alkotói folyamatot.  Amúgy a novella-  megjegyezném, hogy a Rakéta Regényújság szerkesztője semmit nem

Irodalom:Déry Tibor novellájából csak az nem derül ki,miért lőtt a szótlan vendég

 A Rakéta Regényújság 1988/27.számának legelején olvashatjuk Déry Tibor:Békés szőlőhegy 1938-ban című novelláját. Az erősen móriczi utánérzésű alkotás lehetne jó,lévén Déry Tibor a huszadik század egyik legjelentősebb magyar írója. Ám a zsenit ezúttal cserbenhagyta zsenialitása. Mert persze,értjük,mit jelent 1938:közeledik a második világháború,a falu jól szituált lakói pedig a kocsmában isznak-ilyenkor persze felvetődik az Olvasóban,hogy mégis,mi a túrót kellett volna csinálnia egy állatorvosnak meg egy birtokintézőnek,talán bunkereket ásni? A következő probléma a novellával a sok szereplő. Mindenféle férfiak és nők ülnek az asztalnál,az Olvasónak pedig meg kellene jegyeznie,ki ki mellett ül. Nem jegyzi. Továbbá érthetetlen,milyen motivációval követi el a tettes,a szótlan vendég,a tettét. Amúgy meg miért baj az,ha egy társaság jókedvű és a mellettük lévő asztalon ülő vendég szótlan?Az intéző pedig az úri osztály képviselője lenne,ezért kellene neki ütnj a parasztokat? Erre már jobb ne

Irodalom:Ha valaki kéregetni akar...

 Daniel Boulanger a huszadik századi francia irodalom egyik legismertebb novellistája,regényírója,filmforgatókönyv-írója volt. A Rakéta Regényújság című irodalmi hetilap 1988/21.számában jelent meg A virágkertész című novellája. Amelynek akár azt az alcímet is adhatnánk:Ha valaki kéregetni akar... Tipikus kispolgári francia környezetben játszódik a mű. Férj biztosítási ügynök,feleség háztartásbeli. Flore,a fiatalasszony, éppen mosogat,amikor csengetnek. Egy markáns arcú,ám eléggé szerencsétlennek tűnő figura,Placide,áll az ajtóban. Virágkertész,és munkát keres. Sebesülései vannak azonkívül sánta. Flore 100 frankot(szerény számításaim szerint ez ma forintértékben olyan 50 000 körül lenne) ad neki azzal,hogy tízet vegyen le,a többit hozza vissza. Aha,ahogy az ilyenkor lenni szokott,az asszony soha többé nem látja a tarhálót. Vagy mégis? Mert két hét múlva megint csengetnek. Megint Placide áll az ajtóban,megint virágkertészi állást keres,természetesen sebesült...Szóval,ennek a remek kis h

Irodalom:Szakonyi Károly írt egy novellát, amit Stephen King is megirigyelhetne

 Szakonyi Károly(1931-) nevét elsősorban drámáiról ismerjük. Az utóbbi évtizedekben minden valamirevaló magyarországi színház játszott Szakonyi- darabot. Kevesebben tudják, hogy Szakonyi Károly a prózai irodalmi műfajokban is letette a névjegyét, nem is akárhogy. Példa erre a Rakéta Regényújság 1988/13. számában közölt Hangversenydarabok című novellája. A történet úgy kezdődik, hogy egy író ( az elbeszélő, maga Szakonyi) úgy dönt, alkotói szabadságra megy, vidékre, itt befejezi művét. A szomszéd házból, mindennap ugyanabban az időpontban gyönyörű szép klasszikus zenedarab hangzik fel. Az írtó elhatározza, utánajár annak, ki zenél ilyen gyönyörűen.  Kiderül, a szomszéd házban már évek óta nem laknak. Két hölgy lakott ott, de már elköltöztek.  Tovább nem akarom spoilerezni a cselekményt, nagyobb könyvtárakban megtalálható a regényújság, el kell olvasni. A mű vége annyira misztikus, rejtélyes és kalandos, hogy még napjaink bestseller-írója, Stephen King is megirigyelhetné.  Csak egyetlen

Irodalom:Mikszáth-novella egy viccről. Vagy inkább a közéletről?

 A Rakéta Regényújság 1988/13.számának 12-13.oldalán olvastam egy addig számomra ismeretlen Mikszáth-novellát,mely voltaképpen egy viccről,egy úriember ártatlan megvicceléséről szól,vagy talán kicsit többrő. Mondjuk,a 19.századi magyar közéletről.A novella címe:A Lőrinc kalapjai. Adva van egy mogorva,nőkkel szemben kissé tartózkodó úriember,bizonyos Lőrinc,aki minden nap kalapban jár,és a Figarot olvassa,akár a korabeli úriemberek nagy része. Egy barátja elhatározza,hogy megvicceli ezt a Lőrincet. Odamegy hozzá,és hosszas alkudozás után elkéri a kalapját,cserébe vesz neki egy újat. Másnap,szintén egy viccbe beavatott úriember,Lőrinc előző nap vásárolt kalapját kéri el,cserébe vesz neki egy újat. És így tovább,szegény Lőrinc mindennap új kalapot kap. A vicc hatására azonban jelleme kissé megváltozik... Kitűnő írás,igazi magas Mikszáth-színvonal,amely a 21.század olvasója számára is tanulságul szolgál. Nem beszélve arról,hogy jó visszagondolni arra az időszakra,amikor a népszerű sajtóter