Írott és elektronikus média régen és ma

 Magyarországon az utóbbi években jelentősen nőtt a gímszarvasok száma- derül ki a vg.hu portál cikkéből ( Kelemen Zoltán:Belakták a szarvasok és a vaddisznók Magyarországot, gyérítésre van szükség. vg.hu. Megtekintve 2023.február 15.,11 óra 8 perc). A cikkből kiderül, hogy hazánkban mintegy 80 ezer gímszarvas él, és már olyan területeken is figyeltek meg szarvasokat, mely nem az ő életterük. A vadászok szerint feltétlenül gyéríteni kell az állományt.  Ha szabad lesz egy rövid személyes reflexiót:büszkék is lehetünk erre a jelenségre. Nagyon sok országban a nagyvadállomány fogyatkozóban van, mivel folyamatosan csökken a rendelkezésre álló élőhely ( egyes nyugat-európai országokban akár 40 százalékkal is csökkent az erdős területek aránya). Magyarországon- a szarvasok és vaddisznók esetében- pontosan ellenkező tendencia figyelhető meg. Mivel össztársadalmi igény merült fel az erdőállomány megóvására, ezért az erdős területen élő állatok is kitűnően szaporodnak.   Ugyanakkor- mint a vg.h

 A kacsacsőrű emlős a világ egyik legkülönlegesebb állatfaja,átmenetet képez a hüllők, a madarak és az emlősök között. Kizárólag Ausztrália keleti tengerpartjainál él. Kétéltű életmódot folytat.  Hogy még mi mindent kell tudni a kacsacsőrű emlősről? Mivel nehéz megfigyelni az életmódját, viszonylag kevés tudományos cikk született erről a különleges lényről. Magyar nyelven talán a legjobb Mervyn Griffiths:A kacsacsőrű emlős című cikke a Tudomány folyóirat 1988.júliusi számának 46-53. oldalán.Szerző nagyon pontosan, alaposan belemegy témájába, a kétéltű életmódtól kezdve a kloákás emlősök szaporítószerveiig mindenre kiterjed figyelme.  Jómagam egyetlen dolgot emelnék ki a nagyszerű írásból. Az evolúcióbiológusok már a 19.század óta keresik az ún." hiányzó láncszemeket", azaz a fejlődés egyes lépcsőit összekötő átmeneti formákat. Amikor a tudományos közösség megismerte a kacsacsőrű emlőst, sokan azt hitték, itt a hiányzó láncszem a hüllők és a madarak között. Ezeknek a kutatókna

 A struccokat általában nagyon buta madaraknak tartjuk. Pedig a strucc hihetetlenül ravasz és intelligens állat-mindemellett nagyon erős is. Legalábbis ez derül ki az Interpress Magazin 1988.augusztusi számának cikkéből,melynek Szerzője Lewis M.Hurxtal,címe pedig Struccóvoda. Maszáj struccok-Kelet-Afrikában élnek- szaporodását vizsgálta a Szerző,hónapokon keresztül. A struccok háremet tartanak,mindig van egy domináns nőstény,meg egy vagy két alávetett. Utóbbiak nem rakhatnak önálló fészket,a domináns nőstény fészkébe rakják tojásaikat. A fészek a földön található,gyakran támadják ragadozók. A domináns nőstény úgy rendezi el a tojásokat,hogy a recesszív nőstények tojásai vannak kívül,ezért a róka,a patkány és egyéb ragadozók először ezeket viszik el. Az alfa-nőstény saját tojásai viszont a fészek közepén vannak,ezeket nehezebben érik el a zsákmányszerző állatok.Olyan is van,hogy a ragadozó közeledtére a struccmama kidobál néhányat a recesszív nőstények tojásai közül. Pusztuljanak azok..

 Minden vadászkutyának vizsgáznia kell,s ez a vizsga fajtánként eltérő. A Kistermelők Lapja 2022.októberi számában Varga Tibor kitűnő cikkéből tudjuk meg,hogyan is néz ki egy magyar vizsla alapvizsgája. Nem idézzük és nem is foglaljuk össze a teljes cikket,csak néhány nagyon fontos tényt emelünk ki. Minimum 8 hónapos állat próbálkozhat,felső korhatár nincs.Nézik az állat vadakhoz való hozzáállását,lelkesedését. Szárazföldön és vízen is helyt kell állni,meg kell találni és vissza kell hozni a vadat. Figyelik az állat fejtartását: az a jó,ha a kutya figyel a széljárásra is,tehát feltartja a fejét. Lövéspróba is van,miközben a vizsla a vízből hozza a vadat,elsütnek egy puskát,az állatnak nyugodtnak kell maradnia. Szóval,nem könnyű egy vadászkutya vizsgája. Akit részletesebben érdekel a dolog,olvassa el a Kistermelők Lapja említett számában az Alapvizsga-az első megmérettetés című írást!

 Bombasztikus tudományos cikket olvastam az origo.hu -n internetes portálon ( 2023.április 4.). Izraeli kutatók szerint, amikor a növényeket -paradicsomot és dohányféléket vizsgáltak- stressz éri, pl. megvágják a szárukat, akkor bizony jajgatnak. Kb. egy méter távolságra hallható hangot adnak ki, csak éppen ultrahang- tartományban, tehát az ember ezeket nem hallja. Viszont bizonyos állatok,főként rovarok igen, és ezen állatok gyakran felelnek is a növény hangjára.  Tehát:állatok és növények folytatnak egymással párbeszédet! De növények is beszélgetnek egymással olykor, még stresszmentes állapotban is.  Ez mindent megváltoztat,amit eddig a növényekről és az állatokról tudtunk. Hihetetlen és egyben felemelő:a növények intelligenciája ezek szerint sokkal fejlettebb, mint azt hittük. Gyanítom, a fák is kommunikálnak egymással auditív módon.  Szerintem eddig ez 2023 legnagyobb tudományos felfedezése. 

Ezt a kérdést tettem fel környezetismeret ( fiatalabbak kedvéért: a természetismeret tantárgy akkori megfelelője) tanárnőmnek és ő határozottan ( mindig az volt) válaszolta. igen, minden, minden állat egyedei ugyanúgy viselkednek. A galamb is. De amúgy jó a kérdés, igen... Amint az újabb tudományos kutatások kiderítették, drága tanárnőmnek nem volt igaza. Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2012/44. számának 1388-1389. oldalán olvasható Bánsághy Nóra kitűnő interjúja Barta Zoltán viselkedésökológussal. Ebből a remek cikkből többek között az is kiderül, hogy az egyes állatfajok egyedei azonos körülmények között sem mindig viselkednek ugyanolyan módon.  Mondjuk, akinek több kutyája vagy több macskája van,az ezzel a ténnyel tökéletesen tisztában van. Vannak bújósabb cicák, vannak olyanok, akik félnek a vihartól, meg olyanokk akik nem. A háziállatok különbözők, tehát a vadon élő állatok egyedeinek is különbözniük kell. Csak a hazai természettudományos gondolkodásban élt az a té

 A Nők Lapja 2022.június 8-i száma interjút közöl Csányi Vilmos etológussal. A Szerző V.Kulcsár Ildikó,a cím:"Legkevésbé agresszív állat=ember". Három dolog fogott meg elsősorban ebben a könnyed stílusú,mégis,nagyon komoly témákat feszegető cikkben. Az első a cím. Tényleg a legkevésbé agresszív állat az ember?Csányi Vilmos szerint igen,hiszen nincs még egy faj,mely ekkora testméretű egyedekkel rendelkezne és mégis nyolcmilliárd élne belőle a Földön. Csányi Vilmos szerint kizárt,hogy nagyobb emlősfajokból ennyi egyed éljen a bolygón. A másik téma,ami megfogott,a természetes és mesterséges közösségek közötti különbség. Régen az emberek természetes közösségekben éltek,feltétel nélkül elfogadták a csoportnormákat. Ma mesterséges közösségekben élünk,amelyek egy részéhez önként csatlakozunk,más részéhez nem. Ha úgy érezzük,a csoportnormák érdekeink ellen valók,kiléphetünk. Ha viszont kilépünk,önmagunkat építjük a közösség helyett. Az interjúban nem szerepel ez a szó, de ki kell mon

Nem kell megijedni attól, hogy ez az állat felbukkan a kertünkben. A Meiolania platyceps ugyanis több, mint 12 millió évvel ezelőtt élt, a mai Ausztrália területén, hátpáncélja kb. egy méter hosszú. Hatalmas lábai voltak, és akkora nagy feje, hogy nem tudta visszahúzni a páncélba, de ez nem igen érdekelte, nagytestű állat lévén nem kellett kitől félnie. Mindezek tetejébe még hatalmas farka is volt,azzal tartotta magától távol az ellenséget. Ebből a teknősből csak nehezen főztünk volna levest, már ha egyáltalán ízlett volna. Tartok tőle, hogy nem.  Azt viszont nem értem, hogy mit lehet kezdeni a teknős hátrahajló szarvával. Ez mire volt jó? hátulról jövő ellenség ellen? A leletről beszámolt:Élet és Tudomány, 1979/11. 349.o. Itt a folyóirat főoldalának linkje. Amúgy Ausztrália, mint tudjuk, a különleges állatok hazája. Lehet, hogy már az ősidőkben is az volt?

 Az emberi környezetszennyezés mára odáig jutott,hogy az állatok mája,emésztőrendszere teli van az emberi tevékenység által kibocsátott anyagokkal.Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020/29.számában olvashatunk izgalmas cikket az ausztrál tigriskígyóról,a Föld egyik legveszélyesebb hüllőjéről (Farkas Alexandra:Mérgezett mérgesek,ÉT,2020/29.917.oldal). Kutatók megvizsgálták a nyugat-ausztráliai Perth városa körüli tavak üledékét,valamint a kígyók máját is. 52 féle szennyezőanyagot találtak benne!Köztük higanyt,molibdént,ólmot,arzént és más,egyáltalán nem odavaló dolgokat. De hogyan kerül az ólom,a higany,az arzén a tigriskígyó májába?Táplálékkal. A békák bőre felszívja a fémeket,nyomelemeket,aromás szénhidrogéneket,aztán a kígyó elfogyasztja a békát,és máris belekerültek a szennyezőanyagok. Remélem,sikerül megóvni ezt a veszélyes,bár külsőre igencsak szép állatot a pusztulástól. A cikk pedig:kitűnő. 

Aki dolgozott már írott vagy elektronikus médiában, az valószínűleg tudja, milyen nehéz írni  - egyáltalán: bármilyen anyagot készíteni- állatkerti témákról. A macskás videók korában nehéz bármi újat is mondani, a közönség már hozzászokott az aranyos állatokhoz, valami mást, valami igényesebbet kell nyújtani. Nos, ők megoldották ezt a feladatot. A Magyar Krónika 2019/3. számában jelent meg Barta Boglárka-Hernádi Zsuzsa-Kovács Dániel- Szentei Anna szerzőnégyes cikke Állatkertek aranykora címmel. Megragadó, sodró és érdekes,mentes minden közhelytől. Valódi kérdésekre keresnek valódi válaszokat, a fotók pedig eredetiek, még ebben az agyon állatfotózott korban is tudnak újat mondani. Szerzők kérdése egyébként az, minek köszönhető a magyarországi állatkerteknek az utóbbi években tapasztalható felvirágzása. És meg is válaszolják,méghozzá úgy, hogy azzal még én is egyetértek. Ez pedig nagy szó. Sajnos,a folyóirat jövője eléggé kétségessé vált, nem tudni, mi lesz vele.

Az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő folyóirat 2018/5. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A címlapon egy kis leopárd látható ( gondolom, ezzel csalogatja az újság az Olvasókat. Tényleg cuki kis állat). - Nemcsak bárányt, de lovat, patkányt, kutyát is klónoztak azok a kutatók, akik Dolly bárányt " sokszorosították". Az állat ízületi gyulladása a tudósok szerint nem függ össze a klónozással. - Egyiptomban olyan kőzettöredéket találtak, melynek alapos vizsgálata fényt deríthet a csillagközi porfelhő titkára. - Nem olyan régen fedezték fel magyar kutatók a rucaöröm nevű növényt. - Portré Csengeri Tímea csillagászról, aki a Max Planck Intézet munkatársa, és az óriáscsillagokkal foglalkozik. -Ki volt Matteo Ricci és mit csinált Kínában? - Vajon észrevesszük-e embertársunkon, hogy beteg? Nagyon érdekes ezzel kapcsolatban John Axelssohn svéd kutatócsapatának vizsgálata. Az erről szóló cikk a 154. oldalon olvasható. - Oroszország: Szocsi közelében term