Írott és elektronikus média régen és ma

A minap, selejtezés közben került kezembe a Heti Válasz 2016.május 5-i száma. A 36-37.oldalon Nagy László Nándor cikke azt taglalja, hogy el kell tűnnie a készpénznek a magyar gazdaságból. Részletesen, szakmailag korrekten elemzi a készpénzforgalom hátrányait.7 érvet hoz fel amellett, hogy miért rossz a készpénz. Nekem az ezzel a bajom, hogy ha már a fizetés is csak elektronikusan történhet, megint újabb területet találunk, ahol függünk a technikától. Egyre több és több területet engedünk át a nagy cégek által befolyásolt techno-biznisznek. Ha nincs készpénz, ezek a cégek már mindent fognak tudni az emberről. Nekem személy szerint ez nem hiányzik. Jó lenne megtartani magunknak egy kis szabadságot. Ha folyton ellenéőrzés alatt állunk, ez nem fog menni. Lehet, hogy közgazdasági értelemben nem jó dolog a készpénzfogalom, társadalmi értelemben viszont igenis szükség van rá. Ez biztosítja az emberek számára azt bizonyos kis fogyasztói szabadságot, amiért jó kétszáz éve létrejött a demok

A Heti Válasz 2018.január 18-i száma interjút közöl Szörényi Leventével és Bródy Jánossal a közelgő Fonográf-koncert kapcsán. Nagyon örülök, hogy a magyar Beat és country két legendás alakja újra együtt zenél, nem pedig a sajtóban kiabálnak egymásra kígyót-békát.. Ami az interjúból megragadott, az a Valaki vár című dal. A Valaki vár a Fonográf együttes 1974-es száma, jó dal, de azért világsláger nem lett belőle. 1974. Ehhez képest igencsak modern a szöveg ( a dal szövegét itt találod: http://www.zeneszoveg.h u/dalszoveg/37076/fonograf/valaki-var-zeneszoveg.html Szóval, olyan dolgokról tesz említést Bródy János szövege, mint: - algoritmikus gondolkodás - műholdas koordinátalapú helymeghatározás ( ld. későbbi GPS) - gondolatok láthatóvá tétele - gondolatok mesterséges fókuszálása - mesterséges fénytörés - végtelenített optika - pontok formájában memóriában rögzíthető gondolatok. Nem semmi, 1974-ben. Az efféle dalszövegekről azt gondolom, hogy prófétikusak. Nincs rá más magy

Vajon mit is tudunk Hegyi-Karabahról? Talán annyit, hogy a Szovjetunió felbomlása után ( vagy még előtt?) ezért a területért vívtak ádáz háborút azeriek és örmények. Hogy azóta mi van ott, arról az átlag magyarnak halotthalvány gőze nincs. Ezt a tudatlanságot hivatott eloszlatni Vörös Szabolcs írása, mely a Heti Válasz 2018.március 1-i számában jelent meg. Nagyon rokonszenves, úgynevezett " impresszionista" riport: szerző a benyomásait írja le, ezt támasztja alá történelmi tényekkel. Nagoyn jól sikerült írás, érdemes lenne minden újságíró- hallgatónak elolvasnia. Ami engem legjobban megragadott, az az, hogy ezek az emberek élvezik azt az abszurd történelmi sztorit ,ami velük történik. Nem játsszák az áldozatot, nem siránkoznak, jól érzi magukat nemzetként. Derűsek, mosolyognak, semmi mesterkéltség. Szegénységről pedig szó sem esik. jó olvasni ilyesmit, még akkor is, ha a világ egyik eldugott zugáról, Hegyi-Karabahról van szó.

A Heti Válasz 2016.április 21-i számában jelent meg Vinkó József némileg nosztalgikus gasztronómiai cikke, Dagadt has-derűs szív című cikke. Aról szól, hogy régebben a séfek s általában mindenféle szakácsok, olyan pocakosak, dagadtak voltak. Mostanság meg olyan sportosak, soványak. Megmondom, őszintén, nem sírom vissza dagadt szakácsokat. többségük- tisztelet a kivételnek- csak a hagyományos magyar konyhát ismerte, azt is jó zsírosan. Semmi különlegesség. Nekem ez mai soványabb társaság jobban tetszik. Lehet, hogy nem esznek annyit. De jól főznek.

A Heti Válasz a magyar sajtó- és médiatörténet egyik tragikus fejezete. Az történt, hogy amikor Simicska összeveszett Orbánnal, a Heti Válasz kihátrált a kormány mögül, aztán pedig szépen bebukott. Egy kitűnő újságot bedarált a politika. Mert valóban kitűnő újság volt. A 2018.május 17-i számban például interjút olvashattunk Hortobágyi Ciril pannonhalmi főapáttal, aki többet között szólt a katolikus egyház egyik " legforróbb" kérdéséről a cölibátusról. Erről a következőket mondta. " ...jó lenne visszatérni a kereszténység első ezer évének gyakorlatához, amikor a világi papság nem kötődött a nőtlenséghez, hiszen így a klerikusok teljesebb képet alkothatnának például a szexualitásról". (27.oldal). Felfogtuk? Magyarország egyik katolikus vezetője, a pannonhalmi főapát, a papi nőtlenség, azaz a cölibátus ellen foglal állást egy országos hetilapnak adott interjúban! Azt kell mondjam, ez egyháztörténeti jelentőségű média-megnyilvánulás! Jómagam protestáns vagyok, csak

"Se csók, se báj, csak magány, csak háj, hát hálj, akivel csak tudsz, aztán meg hadd dagadjon a buksz." Félreértés ne essék, ez nem a Heti válasz cikkéből van, ez egy punkegyüttes nótája nyolcvanas évekből.A Heti Válasz 2018.február 1-i számában Élő Anita írt okos, meglehetősen sokkoló cikket (Magányos szívek országai) arról, hogy mily sok magányos ember él Angliában ( itt magányügyi minisztériumot is alakítottak), és Magyarországon, ahol is félmillió embernek nincs senkije. Gyereket csinálni/szülni nem akarunk. Egymással foglalkozni nem akarunk. Mindenki bele van fordulva a maga bajába. Katasztrofális érzelmi és szellemi állapotban vannak Európa népei, s hogy ezen hogyan lehetne segíteni, azt mindjárt írom ( és ezzel túl is léptünk az említett cikken, mely különben nagyon jó, gondolat-és önébresztő). Szóval, hogyan lehet segíteni a magányon? Egy büdös nagy Megtéréssel. Ha az ember odaadja magát Istennek, egy barátja már mindenképpen van. És ez a barát élő, kommunikatív

A Heti Válasz 2002.11.08-án megjelent számában olvashatunk interjút Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Parragh László hangsúlyozza a magyar vállalkozások védelmét ( a 2000-es évek elején kulcskérdés volt, hogy Magyarországon és a többi volt szocialista országban a multik milyen befolyást szereznek és ezt hogyan érvényesítik). A közelgő uniós csatlakozással kapcsolatban (ami 2004-ben valósult meg), Parragh óv a túlzott optimizmustól. Azt mondja, lesznek győztesek és vesztesek. Ebben igazolta őt a történelem. Valóban voltak és vannak győztesek és vesztesek. A polgárok nagy része vesztesnek érzi magát, a győztesek meg nem mutatkoznak, csak kaszálnak. A rét felett árny suhan, nagy madár árnya...Valahogy így vagyunk mi ezzel az Európai Unióval. Egy szervezetet látunk, amely iszonyú pénzt öl a magyar gazdaságba, hogy aztán még iszonyúbb pénzt kivehessen onnan. Egy szervezetet látunk, melyet elárasztottak a liberálisok, még konzervatív pártokat is. normákat n

Az, hogy egy katolikus pap alkoholista lesz, valahol a katolicizmus csődje is. Ha a hit nem elég erős, még annyira sem, hogy a legnagyobb világi bűnöktől megóvjon, akkor hogy állunk a hit gyümölcseivel? Mi lesz a szeretettel, békességgel, örömmel, és a többiekkel? A Heti Válasz 2017.december 21-i száma szól a Hivatásőrző Ház tevékenységéről. Ezen intézetet azért alapították, hogy alkoholista papjait a katolikus egyház itt rehabilitálja. Ha az intézmény weboldalára kattintunk, látjuk, hogy azóta már más függőségekben szenvedő egyházfik is csatlakoztak a népes csapathoz, sőt, hogy a kép teljessé váljon, nyitottak a laikus hívők felé is... Persze, a katolikus papok alkoholizmusa, szerencsejáték-függősége nemzetközi jelenség. A Heti Válaszban említett Hivatásőrző Ház egy nagy nemzetközi csoport, a Guest House tagja. Ez a csoport büszkén hirdeti magáról, hogy Amerikában már több, mint 3000 (!) katolikus egyházi személyt szokatott le a piáról. Lenyűgöző. Persze, a felszentelt pap nem

A Heti Válasz a magyar sajtótörténet részévé vált. Mindegy, hogy kinek mi a politikai pártállása, azt mindenképpen el kell ismernie, hogy a Heti Válaszban nagyon színvonalas cikkek jelentek meg. A 2016.január 14-i számban Jeszenszky Géza elemezte Latin-Amerika akkori politikai helyzetét. A cikk címe: A populista baloldal bukása Latin-Amerikában. Jeszenszky Géza cikkében rámutatott, hogy a korábban a baloldal globális fellegvárának számító kontinensen a baloldal az utóbbi években igencsak szenved a baloldal- legalábbis a korábbi neomarxista irány. Bolíviában Evo Morales diktatúrája gyengül, Argentínában jobboldali elnök került hatalomra Mauricio Marci személyében. Igaz,Brazíliában Dilma Rouseff korrupt uralma még tart, ám a korábban baloldali fellegvárnak számító Venezuela eljutott a gazdasági káoszig. ( Lám, a venezuelai válság már 2016. elején nyilvánvaló volt, ehhez képest elmondhatjuk, hogy 2019-re sem oldódott meg...) Nagyon érdekes, korrekt elemző cikk Jeszenszky Gézától, k

Nem értem, hogy azok az európai politikusok, akik a multikulti szükségességét hirdetik, miért nem néznek kicsit keletre. A Heti Válasz -anonim, ez azért érdekes- újságírója a Kaukázusban járt, és a 2017.december 14-i számban meglehetősen fanyar, ugyanakkor tragikus tudósítást közölt az ottani helyzetről. Azeriek, örmények, avarok, molokánok, németek, albánok, akik csak névrokonaik az európai albánoknak- szóval, közel húsz nemzet él Azerbajdzsánban, békétlen egyet nem értésben. Igazi multikulti, mégsincs egység. Ezt akarják Európában is?

A Heti Válasz 2018.június 7-i számában olvastam Élő Anita cikkét egy finnországi kísérletről. 2000 ember számára havi fix alapjövedelmet folyósítottak, forintra átszámolva havi 180 000 HUF értékben. Nálunk,Magyarországon, olyan politikai jellegű vita van az alapjövedelem körül. Az ellenzők rendre előhozzák azt az ércet, hogy aki munka nélkül kap pénzt, az nem fog dolgozni. Véleményem szerint ez egyáltalán nem biztos, sőt, lehet, hogy alapjövedelmet kap, annak lesz arra tőkéje, hogy elindítsa saját vállalkozását. De ez konzervatív észjárással nem így van. Aki segélyt kap- szól a konzervatív filozófia- az lógós, parazita. Pedig nem ártana kissé feltőkésíteni a magyar társadalmat, főképp a fiatal generációt. Ha pedig valaki bebizonyítja, hogy más országban már működik a dolog, arra azt mondják:hja, Finnország az nem Magyarország, ott mások az emberek. Így aztán nekünk soha nem lesz alapjövedelmünk. Jómagam tehát pártolnám azt az ötletet, hogy Magyarországon is vezessék be az alanyi

A Heti Válasz című hetilap 2018.április 19-i számának első tematikus blokkja a magyar országgyűlési választások eredményét elemzi. Rámutat, hogy Budapesten jóval kevésbé népszerű az Orbán Viktor miniszterelnök vezette FIDESZ, mint vidéken, elítéli, hogy a vesztes ellenzék csalásokat emleget a választások kapcsán, foglalkozik azzal, hogy miért volt olyan magas a részvételi arány, megtudhatjuk, hogyan szavaztak a határon túl élő magyarok. Nagyon tanulságos a Schiffer Andrással készült interjú. Schiffer szerint az LMP-ből lehetett volna egy ökopolitikai középpártot faragni, nem kellett volna a magát egyre inkább égető baloldalhoz csatlakozni. Minority Safe. Az európai őshonos kisebbségekről szóló kezdeményezést Magyarországon 1 millió 300 ezer fő írta alá. USA, Donald Trump. Amerika bombázta Szíriát, ezzel kiváltotta a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország rosszallását. Budapesti Könyvfesztivál: Rövid ismertető a fesztivál újdonságaiból- sajnos, az árak a megszokott magas szinten mozogna

Nagykorúság...Ez a Heti Válasz című hetilap 2018.évi első száma-és ez már a Heti Válasz XVIII. évfolyama! Hogy repül az idő... A 2018.január 11-i dupla szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: -Címlapon: Török Gábor és Ágoston Sámuel a tavaszi választásokról. - Borókai Gábor szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök " jó érzékkel nyúlt" a migráció problémájához. Európa népessége rendkívül kis mértékben gyarapszik, miközben a bevándorló családok sokgyermekesek. - Ifjabb Székelyhidi László matematikaprofesszor elnyert egy 2,5 millió euró díjazású tudományos elismerést a parciális differenciálegyenletek területén végzett kutatásaiért. - Vajon Észak-Korea komolyan gondolja az atomháborús fenyegetést, vagy csak blöfföl? Csak engedményeket akar kicsikarni Amerikától, vagy valóban célba vette a szuperhatalmat? G. Fehér Péter írása történelmi párhuzamokat is felvonultat. -Mi az a Rif, és mi köze az európai drogmaffiához? Hogyan viszonyul Afrika az északnyugati határain folyó il

A Heti Válasz jobbközép közéleti hetilap 2016.december 1- számában olvashatjuk többek között: Interjú Vona Gáborral, a Jobbik elnökével, aki szerint a Jobbik a FIDESZ alternatíváját nyújtja. Orbán Viktor telefonon beszélt Donald Trumppal, az USA megválasztott elnökével. A nyugat-európai és észak-amerikai balos politikusok dícsérik az elhunyt Castrót. Még Ban ki Mun ENSZ-főtitkár is ódákat zeng róla. Demencia: nagyon nehezen gyógyítható betegség. A gyerekek tudnak-e gondoskodni demens szüleikről? Mi lesz a minimálbér-emelés hatása? Sabin Ghermannak elege van Romániából. Rácz Zoltán szerint Kocsis Zoltánnál jobban senki nem ismerte Bartókot. 

A Heti Válasz közéleti lap 2015.március 19-i számának tartalmából: Kövér László szerint egyben- másban tévedett a FIDESZ, de Simicska Lajosnak akkor sincs igaza. - Rudolf Péter nyilatkozik Kossuthkifli című filmjéről- A termékbemutatókon sokszor átverik az időseket- Sport: A magyar gyorskorcsolyázók világbajnoki ezüstérmet szereztek- A jobbikos, a szakszervezeti jelölt illetve a fideszes jelölt között dőlhet el a tapolcai-ajkai időközi választás-Kivették a Questorból a pénzt a Külügyminisztrium környezetébe tartozó cégek