Bejegyzések

magány címkéjű bejegyzések megjelenítése

Irodalom,1973:Ratkó József verse az elmagányosodásról

 Az Alföld folyóirat 1973/2.számában olvasbatjuk Ratkó József:A szótlan napokból c.versét. A kivételesen tehetséges,a magyar irodalom nagy reménységének tartott Ratkó József-finoman szólva-nem volt a kádári kommunista hatalom kedvence. Nem kapott Kossuth-díjat,pedig kijárt volna neki.1989-ben hunyt el,mindössze 53 évesen. A szótlan napokból című szabadvers minden során átsugárzik Ratkó rendkívüli tehetsége. A vers az elmagányosodásról, a 20.század egyik alapvető emberi nyomorúságáról,az elidegenedésről szól. Van egy sora,ami  döbbenet:"Kívánkozom a falba.". Szürreális  képek sugározzák a magányosságot, a farkas,melynek szeme hol elvadul,hol megszelidül-teljes döbbenet. A vers tehát a Debrecenben megjelenő Alföld folyóiratban olvasható. Aki nem tudja beszerezni s nincs Arcanum-előfizetése,az Ratkó József válogatott művei között megtalálja. 

Gondolatok az elszigetelésről, magányosodásról

 Olvasom Rozgics Mária:1956."Az ember nem magányra lett teremtve"című írását a Világ Magyarsága folyóirat 2020.október 22-i számában. Szerző nagyon éles kritikát fogalmaz meg mindazokkal szemben,akik a társadalom tagjainak egymástól való elszigetelését,atomizálását jelölik ki célul,hogy az elszigetelt emberekből álló társadalomban könnyebben érvényesíthessék gazdasági céljaikat. Eszembe jutott valami,néhány elszigetelt gondolat-morzsa. Van egy ismerősöm,hagyjuk,ki az,aki évente egyszer látja a testvérét,pedig ugyanabban a városban laknak. Felnőttként élnek,egymástól távol. Aztán van olyan ismerősöm,aki még soha nem járt az apja sírjánál,pedig a papa már húsz éve meghalt. Szerintem mindenki tud hasonló extrém eseteket a környezetében. A sajtó,a média egy része is,sajnos,normálisnak tartja az elmagányosodást,az elszigetelődést. Munka után tessenek hazamenni,aztán sokat vásárolni a neten.  A kitűnő cikk az elszigeteltséget történelmi dimenzióba is helyezi. Történelmünktől elszig

Magányosok klubja- Heti Válasz,2018.február 1.

"Se csók, se báj, csak magány, csak háj, hát hálj, akivel csak tudsz, aztán meg hadd dagadjon a buksz." Félreértés ne essék, ez nem a Heti válasz cikkéből van, ez egy punkegyüttes nótája nyolcvanas évekből.A Heti Válasz 2018.február 1-i számában Élő Anita írt okos, meglehetősen sokkoló cikket (Magányos szívek országai) arról, hogy mily sok magányos ember él Angliában ( itt magányügyi minisztériumot is alakítottak), és Magyarországon, ahol is félmillió embernek nincs senkije. Gyereket csinálni/szülni nem akarunk. Egymással foglalkozni nem akarunk. Mindenki bele van fordulva a maga bajába. Katasztrofális érzelmi és szellemi állapotban vannak Európa népei, s hogy ezen hogyan lehetne segíteni, azt mindjárt írom ( és ezzel túl is léptünk az említett cikken, mely különben nagyon jó, gondolat-és önébresztő). Szóval, hogyan lehet segíteni a magányon? Egy büdös nagy Megtéréssel. Ha az ember odaadja magát Istennek, egy barátja már mindenképpen van. És ez a barát élő, kommunikatív