Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt mondják a szakemberek,hogy Európában-és azon belül Magyarországon-munkaerőhiány van. Ugyanakkor az is igaz,hogy sok frissdiplomás fiatal valahogy nem talál állást. Nem ellentmondás ez? Egy nagyszerű kiadványt ajánlok az érintettek figyelmébe. Az ÁllásStart 2021 című bookazine véletlenül került kezembe,de érdemes volt belelapozni. A legmenőbb szakemberek mondják el,hogyan érdemes önéletrajzot írni(konkrét gyakorlati példákkal,egyesével megjelölve a jó illetve rossz megoldásokat),mire is szolgál a kísérőlevél,milyen típusú pszichológiai alkalmassági tesztek vannak,mi az a stresszinterjú,milyen kérdéseket,feladatokat kaphat a jelölt egy állásinterjún(pl. Ismertessen olyan helyzeteket,amikor konfliktusba került egy ügyféllel.Hogyan kezelte a szituációt?). Egyáltalán:arról is szó esik,miként érdemes pályát választani. Külön cikk foglalkozik a középkorú pályamódosítók,karrierváltók  világával. Ajánlom ezt a kiadványt mindenkinek,aki állást keres,meg azoknak is,akik még jobb áll...

 A Nők Lapja (remélem,senkinek nem kell bemutatni...) 1979 évi 36.számában olvasom Szebelkó Erzsébet cikkét,melynek címe:Sem az igazgatónak,sem a portásnak(3-4.o). Nagyon szép,igényes,problémafelvető írás. Három téma köré csoportosul: -A Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyárában fegyelmit kapott egy munkásnő,mert zöldpaprikát vitt be a munkaterületre. -A cég exportál az USA-ba-külön fotón láthatók az angol nyelvű címkékkel ékes húskonzervek-,de az ottani partner nagyon szigorú,rendszeresen ellenőrzi az üzem mikrobiológiai állapotát. -A nők jóval hűségesebb munkaerők,mint a férfiak. A kapuvári üzem dolgozóinak fele nő. A férfiak hamar továbbállnak,nem bírják a szigorú fegyelmet. Hogy ez miért van,arra nincs magyarázat. Mint jelenség,szerintem a 21.századi HR-esek számára is érdekes lehet...

Kína gazdasági sikerének okát már sokan,sokféleképp elemezték.Érdekes elolvasni Jordán Gyula írását a História történelmi folyóirat 2002/1.számának 3-6.oldalán.Jordán Gyula történetileg elemzi Kína 20.századi fejlődését,s a zsákutcák (nagy ugrás,kulturális forradalom) ellenére optimista. Úgy véli,Kína békés politikai rendszerváltással felzárkózhat a kistigrisek mellé. Szerző optimizmusa a cikk megjelenése óta nagyrészt igazolódott. Van egy mondat ebben az írásban,amin érdemes ekgondilkodnunk. A szocializmus idején a szovjet tömb országainak munkaereje 75 százalékban az iparban tevékenykedett,míg Kína munkaerejének 75 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A szocializmusban az ipar a hagyományos iparágakat és az azokkal foglalkozó gyárakat jelentette. A kínai munkaerőnek nem kellett végigszenvednie a hagyományos iparágakról a 21.századi iparra- inkább jobb úgy nondani:iparból a tercier szektorra való átállást. A világ legnagyobb országának lakossága jelentős részben a mezőgazdaságból ...