Írott és elektronikus média régen és ma

 A GEO egy Kelet-Közép-Európában nagyon népszerű tudományos-ismeretterjesztő folyóirat. A 2022.márciusi szám tartalmából: Hosszabb összefoglaló Petőfi Sándor életéről,költészetéről,szerelmeiről,emlékezetéről. A János vitéz c.elbeszélő költemény 6 nap alatt íródott!-A nagyobb vulkánok hatalmas gázgyűrűket eregetnek magukból-A Harlequin-állkapocshal szájában hordja ikráit-Új sportág van terjedőben-a gleccser-hoki.Gyakorlatilag magashegységekben,természetes körülmények között űzött jégkorong-Tizenegy éve zajlott Japán történetének legnagyobb természeti katasztrófája,a fukusimai katasztrófa.  A GEO Fotópákyázat nyertesei-Vajon miért válik előnyünkre,ha olykor rosszkedvűek vagyunk?Mi a külónbség a rossz hangulat és a depresszió között?-Bolygónkon körülbelül egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize.  Mi lehet a megoldás?-Székesfehérvár története az őskortól napjainkig.  A GEO magazin minden korosztályú és minden érdeklődési körű olvasó számára érdekes és hasznos lehet.Ajá...

 Ritkán beszélgetünk igazán fontos dolgokról. A felszínes társalgás korunk egyik védhegye,az ember szemszögéből:túlélési módja lett. Keresztury Dezső kétrészes versében A és B beszélget,méghozzá igazán komoly dolgokról. Az első "beszélgetés"(négysoros versszakokba rendezett,változó rímeléssel diszített strófákról van szó) fő kérdése:lehet-e az egyén emberséges a modern világban? Érdemes-e felvállalni magunkat olyanokért,akik nem méltók rá? Keresztury válasza az,hogy igen. A második beszélgetésben ugyanez a téma,csak éppen társadalmi-nemzeti szinten,Ady és Kafka példáját is felhozva. A konklúzió az:mindig lesz a nemzetben és emberiségben annyi életerő,hogy ellenálljon az erkölcsi halálnak. El lehet gondolkodni azon,hogy ma,2025-ben miként vélekedünk minderről. Ajánljuk ezt a verset minden irodalomszeretőnek. Szívesen olvasnánk-hallgatnánk hasonlóan színvonalas kortárs költészetet,hasonlóan mély és komoly tartalmat a mai médiában.  (Keresztury Dezső:Beszélgetések.Jelenkor,1974/...

 A Tempevölgy 2024/1. számában olvashatjuk Bányai Tibor kitűnő verseit.Témájuk:a gyermeki személyiség,a nők helyzete,az apaság,a gyermekvállalással kapcsolatos tragédiák. A versek egyetlen strófából állnak,s azok számára is érthetőek,akik kissé idegenkednek a modern irodalomtól,inkább a klasszikusokat kedvelik. A Karika a kúpon című versben a játék metaforaként szolgál,az összetartozást fejezi ki.Szinte képként jelenik meg előttünk az az arc,melyről a vers utolsó sora beszél. A Fogócska című költemény a külvilág bizonytalanságával,veszélyességével állítja szembe a bizonyosságot,a racionalitással szemben az érzelmeket. Az Ökölméret című versről,ha szabad egy személyeset:annyira sokkolt,hogy napokig nem tudtam mást olvasni. Azért nagyon erős szöveg,mert szinte filmszerűen mutatja be a tragédiát,ezáltal teszi hitelessé. Bányai Tibor verseit ajánljuk minden,költészetet,irodalmat kedvelő Olvasó számára.  Tempevölgy,2024/1.34.o.

 A 21.században divat lett,hogy költők,akik addig az irodalmi életben,könyvek,folyóiratok lapjain jeleskedtek,érdeklődni kezdenek a fiatalok által legkedveltebb kulturális szcéna,azaz a könnyűzene iránt. Tandori Dezső a magyar irodalmi élet egyik legtalányosabb alakja. 2019-ben elment közülünk, de munkássága, életműve még jó darabig velünk marad.  Ebben a rövid kis posztban nem szeretnék kitérni költészetének elemzésére ( a teljes spektrumot ebben a monumentális méretű életműben úgysem foghatja át senki, legfeljebb erre szakosodott irodalomtörténészi munkaközösségek), inkább csak egy versét ajánlanám a Kedves Látogató figyelmébe.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2001/7. számában olvashatjuk Tandori " The Way I am" című költeményét ( a cím az eredetiben is idézőjelben). Ezt a verset a már megszokott - élet-halál - madár motívumokon kívül az is jellemzi ám, hogy egyik címzettje Eminem, a korban híres, meglehetősen megosztó személyiségű rapper. Maga a mű ...

 Olvasom Villányi László:A por színei című csodalatosan szép versét az Alföld folyóirat 2012/3. számában,s eszembe jut az,amit a drága Nagy László válaszolt egyszer egy olvasói levélre:nem kezdhetjük a költészetet az ábécénél. Nem,a költészet,benne a tájleíró vers(vagy tájkóltészet,kinek hogy tetszik) is változik. Villányi László versében például nem konkrét tájjal,hanem metaforikus táj-elemekkel,természeti jelenségekkel,állatokkal találkozunk. Nem is maga a táj az érdekes,hanem az embernek a természethez,az archaikushoz,a porhoz,a homokhoz,a sárhoz való viszonya. A gyerek,aki átbiciklizik a sáron.Táj és teremtés,természet és visszatérés az ősihez.  Mostantól kezdve,ha sarat látok,ha a vihar homokot fúj felém-eszembe jut egy vers...

 Elég nehéz dolga van ma annak a magyartanárnak,aki Petőfit akarja közel hozni a 21.század középiskolásainak szívéhez. A mai srácokat a korszellem arra tanítja,hogy kizárólag a mában éljenek,arról,ami a születésük előtt volt,ne is vegyenek tudomást. A közösségi média,sajnos,felerősíti bennük ezt a hozzáállást. A Magyar Teátrum 2020.decemberi számának 21.oldalán olvastam egy kitűnő ismertetőt(promót? nem baj!) a Mindörökké Júlia című darabról. A Szendrey Júlia életéről készült dokumentarista(Júlia és Petőfi Sándor levelezésén alapuló) színművet Sopronban mutatták be,Molnár Anikó és Papp Attila főszereplésével. Ennek az előadásnak készült el a televíziós változata.Azt gondolom,érdemes lenne ezt megmutatni középiskolásoknak. Minden tankönyvnél és digitális tananyagnál többet mond. Talán közelebb hozza Petőfi költészetét is a mai fiatalok szívéhez.  Mindenesetre a Magyar Teátrum cikke kitűnő,a kapcsolódó fotók pedig szenzációsak,érdemes lett volna feltüntetni a Szerző és a fotós n...

A Pannon Tükör Zalaegerszegen megjelenő kulturális folyóirat. A 2012/1. szám közli Simek Valéria: kezet nyújtanak c. versét. A vers, az én olvasatomban ( ami természetesen lehet hibás) arról, szól, hogy az idő az emberi élet szerves része, az idő folytonos múlásától az ember megnyugszik, megpihen, az eltelő évek ritmusa valami békességet hoz az ember életébe. Nagyon szép vers, okos, mértéktartó, az idő antropomorf ábrázolása pedig igencsak ritka dolog- ha nem éppen újdonság- a magyar költészetben.