Írott és elektronikus média régen és ma

 A fény kezdettől fogva meghatározza növény sorsát, már akkor hatással van rá, amikir még ki sem kelt. Erről szól a Tudomány folyóirat 1988.júniusi számának cikke. Szerzők:Phyllis B. Moses és Nam-Hai Csua. Címe:A növényi gének fénykapcsolói. A fény tehát már akkor hat a növényi gének egy részére, mikor a növény még mag-állapotban van. Az ilyen géneket nevezi a tudomány fényérzékeny elemkenek ( LRE). Az LRE-kutatás azóta a mikrobiológia egyik kurrens ágáva fejlődött.  A cikkből megtudhatjuk, mi a fotomorfogenezis ( a fény kialakítja a kikelő növény méretét, alakját). Megismerkedünk egy természetes génsebésszel, az Agrobacterium tumefacians nevű mikrobával, amely génei egy részét a kikelő növénybe ereszti, gyökérgolyvát okozva ezzel. Megtudjuk, miért a Föld bolygó leggyakoribb enzimje a RUBESCO nevű enzim. De tovább is lépünk: megtudjuk, hogyan mérjük meg a növényekbe jutó mRNS mennyiségét.  Ajánljuk a cikket mindenkinek, akit érdekel a biológia, a mikrobiológia, az agrárium ( a kísérlet

 Olvasom a napi.hu online gazdasági folyóirat Jóval nagyobb a baj, mint egy évvel ezelőtt című cikkét ( Szerzője Komócsin Sándor, feltöltve 2021.május 17., hétfő). A cikk Szerzője amerikai gazdasági elemzőkre hivatkozva azt állítja, rendkívüli gazdasági nehézségek várhatók, a koronavírussal összefüggésben. Ehhez a kitűnő, jól megírt cikkhez szeretnék az alábbiakban néhány gondolatot hozzáfűzni.  Ott van először is a vállalatok készletfelhalmozása. A legtöbb nagy óriáscég úgy számol, hogy még 2022-ben is nyögjük a vírus hatásait, ezért aztán bespájzolt: rézből, műanyagból, kávéból, és mint az USA-ból érkező legutóbbi hírekből tudjuk, benzinből is. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor máris elmondhatjuk:globális hiánycikkek keletkeztek- létrejön tehát a nagy közgazdasági paradoxon, a kapitalista hiánygazdaság. Nálunk, Magyarországon, már a szocializmus idején megtapasztaltuk, milyen is egy jó kis hiánygazdaság, amikor pl. egy város összes hentese közül csak egynél lehet kapni csi