Írott és elektronikus média régen és ma

A Vetés és Aratás évente három alkalommal megjelenő keresztény evangelizációs foyóirat. A 2018/1. szám 7. oldalán olvashatjuk a Rossz-hír-jó hír című cikket, mely "Joe Stowell nyomán"íródott. Szerző ebben a Máté 5,11-re alapozva tanít. Ha üldöznek benneteket Jézus nevéért- így a tanítás lényege- akkor jutalmatok lesz a mennyben. Ez így is van, így tanítja Isten a Bibliában. Annyit fűznék csak hozzá, hogy ma, Európának ezen a középső fertályán nem üldözik a keresztényeket, inkább közömbösek irántuk.A világiakban van valami ösztönös gyanakvás azon emberek iránt, akik Isten Igéjét, az Örömhírt terjesztik.  Mit akar ez tőlem?-kérdezi a világi ember. Miért engem pécézett ki? Én se szólok bele az ő dolgába, őis hagyjon nekem békét! Ezért nehéz ma az igehirdetők, evangelizátorok munkája. Mert az ellenségességgel ( pl. ha valaki okkult kultuszok rabja, vagy harcos ateista), azzal lehet mit kezdeni. Meg kell cáfolni. Ugyanarról kell beszélni mint ő, csak éppen a másik nézőpontból.

A Reformátusok Lapja 2018.november 11. számában olvashatunk egy igencsak megható, megindító írást. Végh Tamás: Mai élethelyzetek című cikkének hőse Eszti néni, 97 éves özvegyasszony, aki azért jött, hogy a temetését intézze el a lelkésszel, mire ő elmagyarázta neki, hogy a mennybe nem lehet magunkkal vinni a bűneinket, és hogy kérni kell Istent, hogy bocsásson meg, majd köszönetet mondani ezért. Eszti néni először megsértődik, aztán szíve megindul és engedelmeskedik. Megköszöni Jézusnak az engesztelő áldozatot. Nekem az jutott eszembe erről a cikkről: hány és hány ember hiszi magáról, hogy bűntelen? Hány és hány ember felejti el, hogy szokott olykor irigy lenni, olykor féltékeny, a kapzsiság is megkísérti olykor, és a pletykálás bűnébe is beleesik időnként. Az emberek valahogy ezt elfelejtik. Csakhogy Isten számontart mindent. Ha jön az a pillanat, amikor az Ítélőszék elé kell állnunk, akkor tisztának kel, hogy találtassunk. Ehhez pedig úgy kell élnünk, mint a bibliai okos szüzeknek