Írott és elektronikus média régen és ma

 Perintfalvi Rita katolikus teológus azt javasolja híveinek (?), hogy érvénytelen szavazatot adjanak le 2022.április 3-án, a magyarországi népszavazáson. Mégpedig tegyék ezt úgy, hogy egy péniszt rajzolnak a szavazólapra.  Katolikus teológus részéről az ilyen javaslat egyenesen otromba. Nem is szólva arról, hogy szembemegy a római katolikus egyház nézeteivel. Véleményem szerint az egésznek csak annyi a célja, hogy Perintfalvi Rita megint jó sokat szerepelhessen a médiában. Merthogy mai információdús világunkban a teológiának és a teológusnak is kell a PR, ezért aztán el kell érni azt a bizonyos ingerküszöböt, bon mot-kat kell mondani, szellemeset és olykor ízléstelent, mert a média erre vevő. Amúgy nem kívánok állást foglalni abban, hogy egyetértek-e a kormánnyal vagy az ellenzékkel. Pusztán azt szeretném, ha a viták kultturált módon folynának.  Ezzel, azt gondolom, már elkéstem. 

Mindig örülök, ha komoly formában bukkan fel a hazai médiában az oktatás kérdése. A Magyar Idők 2018.július 20-i számában egy államtitkár nyilatkozik, és végre, politikusként úgy beszél, ahogy az szám íze szerint való. Az elmúlt évtizedekben az oktatásról folytatott politikai-társadalmi viták egyik kardinális kérdése volt az, hogy túl vannak-e erőltetve a tanulók. A liberálisok rendre csökkenteni akarták a tananyagot, a konzervatívok erre mereven ragaszkodtak a meglévő struktúra megőrzéséhez. Most, 2018-ban, hegeli nyelven szólva, eljött a szintézis ideje. Bódis József oktatási államtitkár szerint nem csökkenteni vagy növelni, hanem súlyozni kell a tananyagot. OK! Merthogy vegyük például a történelmet. A gimnazisták tanulják Kheopsz fáraót, a Gracchusokat, Sullát- de nagyon keveset tudnak a kelet-európai kommunista rendszerekről. Szerintem fogalmuk sincs, ki az a Gierek vagy éppen Dubcek. Pedig a közgondolkodást inkább az utóbbiak foglalkoztatják, mint az ókori reformerek. Szerintem i