Írott és elektronikus média régen és ma

 A Nők Lapja 2018/23.számában olvashatjuk Schäfer Erzsébet kitűnő interjúját Iain Lindsay újonnan kinevezett budapesti brit nagykövettel (Az élet nem egy főpróba,20-22.oldal). Lindsay egy rendkívül rokonszenves,laza,középkorú úriember,aki láthatóan igen jól prezentálja magát a sajtóban,médiában. Mindemellett szereti is Magyarországot,Juhász Gyulától és József Attilától szaval verseket,komolyan tanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv nyelvtana nehezebb,mint a japáné. Konkrét politikai kérdésekről ebben az interjúban nem esik szó,elvégre mégiscsak egy magazinról beszélünk. Mindenesetre,Lindsayról kiderül,hogy nem az a karót nyelt politikus,hanem igazi,őszinte ember. És ez a lényeg.

 A mai, 21.századi értelmiséget általában társadalmi kérdések izgatják, ezekkel lehet bekerülni a médiába. Talán nehéz is elképzelni, hogy volt olyan időszaka a magyar művelődésnek, mikor az értelmiséget, az írástudókat, leginkább a magyar nyelv helyzete foglalkoztatta. Mert volt ilyen kor, bizony.  Igen, kitalálták. a nyelvújítás koráról beszélek. Arról az időszakról, mikor is hosszú, olykor véget nem érő levelezéseket folytattak egy-egy szó helyes magyarosítása témájában; mikor életre szóló sértődések keletkeztek abból, hogy valaki mit szólt Kazinczy vagy Kölcsey legújabb írásához. Szellemileg igencsak fortyogó korszak ez: meg kellett tanulnunk helyesen írni és beszélni magyarul. Lefektetni a modern kommunikáció alapjait.Nem kicsi tét.  A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1. számának 48-58. oldalán olvashatjuk Tóth Péter írását Fejezetek egy grammatika regényéből címmel. A tanulmány az 1795-ben megjelent Debreceni Grammatika című könyv keletkezéséről szól. Me

 A magyar nyelvben,ha kérést intézünk valakihez vagy utasítunk valakit,azt általában felszólító mondattal tesszük. Az 1960-as években Magyarországon változott a felszólító mondat dallama,hangsúlyozása. Megjelent a kérdő-felszólító mondat,mely mind a mai napig széleskörűen használatos nyelvünkben.Mind a hétköznapi beszédben,mind pedig a média nyelvében. A kutatók közül előszőr Fónagy Iván figyelt fel a jelenségre. A Magyar Nyelvőr című folyóirat 1966/2.számában( 121-137.oldal) tette közzé Api,figyelj ide!című,nagyon fontos és releváns tanulmányát. Fónagy olyan,a mindennapi életben használt mondatok dallamát vizsgálta,mint Api,figyelj ide!Tessék félretenni!Tessék csak beengedni!Szóljatok,ha éhesek vagytok!Hozd csak ide azt a könyvet! Bizony,mindegyik vizsgált mondatban ott az a bizonyos,korábban csak a kérdő mondatokra jellemző hirtelen dallamkiugrás és hangsúly-emelkedés. Megjelent tehát a kérdve felszólítás. Igazából ez egy hatodik mondatfajta,csak az iskolában a mai napig nem tanítják

 A Hajdú-Bihari Napló 2021.január 6-i számának 9.oldalán nagyon színvonalas tudósítást olvashatunk Palánki István tollából a DEAC-Kaposvári KK férfi kosárlabdamérkőzésről. A cikk címe:Edzőmeccsé vált bajnoki. Nagyon szépen nyomon követhetjük,amint az első negyed közepén a debreceni egyetemisták szépen elhúznak ellenfelüktől,előbb öt,aztán már 11 ponttal. A tudósító kiemeli a Kaposvár rendkívül nagy hibaszázalékot mutató játékát,s azt,hogy a DEAC mesterien használta ki ezeket a hibákat. A félidőben az állás 55-28. ( Ha én írtam volna a cikket,itt szakítottam volna meg alcímmel). Mint megtudjuk,a harmadik negyedben mindkét fél sokat hibázott,szinte magunk előtt látjuk Baki kihagyott ziccerét,amely "még jobban összeroppantotta"a kaposváriakat. A negyedik negyedben beállt a végeredmény,a 90-49.  Kiemelném a Hajdú-Bihari Napló cikkének rendkívüli dinamizmusát,plaszticitását. Szinte életre kel a meccs. Mindez a dinamizmus azonban párosul nagyon korrekt,pontos,magyaros nyelvhasznála

 Annyiszor mondjuk mi,magyarok:XY csak bebeszéli magának,hogy beteg. Nos,a Magyar Nyelvőr c.folyóirat 1921.január-februári számában Kőrösi Sándor cikke (22-23.oldal)mutat rá,hogy a "bebeszéli magának"a német sich einreden kifejezés tükörfordítása. Tehát germanizmus. Kőrösi szerint ehelyett azt kellene mondanunk:elhiteti magával. XY elhiteti magával,hogy beteg. Valahogy a magyar változat empatikusabb,megértőbb,sokrétűbb,mint a sich einreden. Szerintem.

 Az ujszo.com szlovákiai magyar nyelvű internetes portált nagyon jó "médiaterméknek" tartom, érdemes volna magyarországi internetezőknek is időnként felkeresni. A külföld rovatban október 5-én jelent meg a hír, miszerint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO, szerint 760 millió ember kapta már el a koronavírus-fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a WHO szerint a világon minden 10. ember fertőzött.  Érdekes, hogy ehhez képest a mainstream média 35 millió fertőzöttről beszél. A két szám közötti szignifikáns különbség ( igen, én is néztem anno Legyen Ön is milliomost...) finoman szólva is gyanúra ad okot. Mégpedig arra a gyanúra, hogy valaki, valakik nem mondanak igazat. Mert ekkora különbség nem lehet.  Hacsak azt nem mondjuk, hogy a WHO értéke becsült érték, a hivatalos adatok pedig az eddig ténylegesen kimutatott fertőzötteket mutatják. Szóval, nem tudni, mi az igazság. Tartsuk be a szabályokat, fertőtlenítsünk, hordjuk a maszkot, tartsuk be a másfél méteres távolságot, és

Kezembe került a Kassai Figyelő című,Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű filyóirat 2010.májusi száma.Már tíz éve... Buday Ernő amúgy kitűnő vezércikkében akad egy kimoly tárgyi tévedés. A Reménykeltő változások,a magyarországi választások után című írásban olvashatjuk:"A legújabb felmérés szerint Magyarországnak már csak egymillió kilencezer lakosa van." Hát azért ennyire nem fogy a magyar. Magyarország tényleges lakossága 2010-ben valahol kilenc és fél-tízmillió között ingadozott. Azóta ráadásul a demográfiai csökkenés üteme már mérséklődött. Az amúgy jól sijerült cikkben ez egy zavaró hiba. 

A költészet egyik fontos feladata, hogy izgalmas kalandra hívja az Olvasót. Mihók Tamás verseinek, melyek a Várad folyóirat 2016/11. számában olvashatók, pont ez a célja. A kaland. Kilábalni egy kicsit a hétköznapok mocsarából. Nekem viszont az az érzésem, Mihók Tamás túlságosan is megelégszik azzal, hogy kivisz, arra viszont már kevésbé figyel, hogy hova visz be. Felemel a materializmus szőnyegágyából, aztán elenged. Erre legjobb példa a Váradi románc avagy egy szeretetnyi hungaromán kísérlet című verse. Ebben többször, jól olvashatóan magyar és román nyelven is olvasható az a bizonyos b betűs szó. Ez nekem kevés. Ez nem szellemi kaland, ez csak menekülés a hétköznapok lapos nyelvhasználatából a trágárságba. A mocsárból a tiszta földre kell menekülni, nem pedig a másik mocsárba, nekem erről a versről ez a véleményem. Amúgy a Várad folyóiratot egy érdekes, sokszínű, 18 év felett minden kultúrakedvelő ember számára olvasható kulturális média-produktumnak tartom.

A 3 Havi Szemle Aradon megjelenő, kitűnő, magas színvonalú kulturális ( közművelődési) folyóirat. Témák a 2017.decemberi számból, a teljesség igénye nélkül: Bemutatják Arad vármegye 19. századi prosperáló bányásztelepüléseit. Tamási Áron, a novellaíró Vajda János, a közéleti költő. Földeáki-Horváth Anna haiku-versei. Erkel Ferenc és Arad kapcsolata- avagy mit szóltak a megzenésített Himnuszhoz a korabeli kritikusok? Hogyan formálja a magyar tudatot a magyar nyelv? xxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

A Tiszatáj mára már a magyar kultúra tradicionális folyóirata, remekül egyesíti magában a klasszikus hagyományokat és folytonos újat keresést. A 2017. évi decemberi számban is rendkívül sok újszerű irodalmi forma fedezhető fel. Ezek közül is kiemelkedik Nemes Z. Márió verse, a Komjáthy Jenő költeménye ...című. Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy idézzek a műből, annyit mindenesetre elárulhatok, hogy elképesztő, és nagyon szórakoztató. Ugyanakkor tragikus is: ha az említett 2789. esztendőre olyan lesz a magyar nyel,v mint amilyennek Nemes Z. Márió jövendöli, az nem lesz éppen az ideális... A folyóiratban olvashatunk tanulmányokat Kassák Lajosról, a hazai irodalmi és képzőművészeti avantgarde kánon megteremtőjéről, valamint érdekesnek és jövőbe mutatónak találom Tandori Dezső céduláit ( ha szabad annak neveznem). Ezek voltaképpen képversek, cetliken. Minden magyar irodalomkedvelő embernek tiszta szívből ajánlhatom a Tiszatáj minden számát. Az irodalom nemesít. Ebben a formáb