Írott és elektronikus média régen és ma

 Valamikor a 2010-es évekbe jutott eszébe valakinek, hogy meg kellene kezdeni a fiatalok bevezetését a pénzügyek világába.Méghozzá az iskolában.  Az ötletet én már akkor is nagyszerűnek tartottam, azzal a kiegészítéssel, hogy előbb talán a felnőtteket kellene pénzügyileg eligazítani, mert a magyar lakosság pénzügyi műveltsége a fejlett országok mércéjével mérve katasztrofális. A legtöbb magyar felnőtt nem tudja, mi a különbség a kötvény és a részvény között.  Így azután megkezdődött Magyarország menőbb iskoláiban a pénzügyek oktatása. Az Új Köznevelés című folyóirat 2015.áprilisi számának 16-20.oldalán interjú olvasható Horváth Ilona mesterpedagógussal, az újfajta oktatási  program egyik legelső művelőjével.  Minden pedagógusnak és minden pénzügyesnek érdemes lenne elolvasnia ezt az írást. Nemcsak arról kapunk képet, mit is tudnak a fiatalok a pénzügyekről, hanem arról is, milyen nehézségeket kellett legyőzni az első évfolyamokon. Nagyon tanulságos, érdekes cikk, mindenkinek ajánlom. 

 2021-ben mutatta be a magyar köztelevízió a Toldi című,12 részes rajzfilmsorozatot,Jankovics Marcell és csapatának alkotását. A Demokrata című hetilap 2021.március 10-i számában érdekes interjút olvashatunk Jankovics Marcell rendezővel,melyet Német Dániel készített. Címe:Legénytoll az állon. A rendező szerint Arany János kitűnő műve,a Toldi,nem klasszikus hősének,hanem elbeszélő költemény,amely egy kamaszfiú felnövekvéséről,lelki önállósulásáról szól. Jankovics Marcell szól azokról a mitológiai párhuzamokról,melyek számára a történetből előbukkantak-hogy melyek ezek,azt most nem árulnám el,benne van a cikkben...Arról is beszél a Rendező,hogy miért jobb a kétdimenziós forma a mostanában divatba jött,amerikai eredetű háromdimenzióssal szemben. Kitűnő interjú,jóval több,mint egyszerű promóció. Érdemes elolvasni,különösen azoknak,akik hivatásszerűn kerülnek kapcsolatba a Toldival,irodalmunk egyik csúcsteljesítményével. 

 A legtöbb mai ember nem érti a balettet. Az iskolai zenei nevelés is kevés súlyt fektet rá, amúgy meg kevés a társulat.  Ezen a meg nem értésen old- sikeresen- a Velekei Lászlóval, a Győri Balett igazgatójával készült interjú, mely a Hangoló című folyóirat ( a Budafoki Dohnányi Zenekar időszaki magazinja) 2023. őszi számában jelnt meg. Az interjút készítette Petró Margit, és a 46-50. oldalán olvasható. Megtudhatjuk többek között: -miként éretelmezheti a közönség a balett sajátos nyelvrendszerét? - mi a különbség a történetmesélős és a szimfonikus balett között? - Veleki László melyiket szereti jobban a kettő közül? - mozdulattá formáljuk-e minden érzelmünket, s ha igen, akkor ebből mi következik a balettre nézve? - miért mondhatjuk, hogy a táncművészetben nincs két egyforma előadás? - hogyan választ zenét, hogyan választ darabot a rendező? És még számtalan más titoknak birtoksai lehetünk, ha elolvassuk a Hangoló folyóirat cikkét! 

 Az általam nagyon tisztelt Both Miklóssal,zenésszel és néprajzkutatóval, készített interjút olvashatunk a HVG 2023.március 30-i számának 82.oldalán. Az interjút Puszta Dóra készítette. Megtudjuk,milyen hangszereken tanult meg először,hogyan lett a kedvence Jimi Hendrix után Bartók Béla. Olvashatunk a népzenegyűjtés nehézségeiről és örömeiről,választ kapunk arra a kérdésre,hol lehet még Magyarországon autentikus népzenét gyűjteni. Both Miklós részletesen beszél a kelet-ukrajnai népzenegyűjtő projektjéről is.  Nagyon rokonszenves,munkája és feladata iránt alázatos ember képe rajzolódik ki az interjúból. Amelynek elolvasása után azon is elgondolkodhatunk,milyen sokoldalú és emberformáló dolog a zene. 

 Ördögh Szilveszter a magyar irodalmi élet egyik legeredetibb alakja volt. Nemcsak regényíróként,de szerkesztőként is letette névjegyét. A rendszerváltás után politikai szerepet is vállalt.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában a fiatal és tehetséges íróval Görömbei András,az akkor fiatal és tehetséges irodalomtörténész beszélget.Az írás címe:"...nemzedékünk eddig még nem próbáltatott ki". Az interjú legmaradandóbb és a 21.századra is érvényes gondolatai a következők:egy kortárs irodalmi műnek úgy kell feltűnnie,mint a buzgár,azaz át kell szivárogni a gátakon. Ördögh azt is vizionálja,hogy hamarosan (1977-ben járunk) jön egy nemzedéki robbanás a magyar irodalomban. És jött hamarosan Esterházy és Nádas. Az is örökérvényű gondolat,hogy egy nemzedék csak úgy találhatja meg önmaga hangját,ha megbecsüli az előző nemzedékeket. Ez így is van.  Megszívlelendő gondolatok,irodalomtörténet és társadalmi kitekintés. Kitűnő interjú. 

 A Magyar Narancs hetilap 2018.szeptember 18-án megjelent száma kitűnő,gondolatébresztő interjút közöl Karl-Markus Gauss osztrák íróval. Az interjút Király Edit készítette,címe:"A fasizmus erős szó". Az interjú főbb témái:1.Hogyan élte meg Gauss,aki a Vajdaságban született,gyermekkorában a multietnikus környezetet? 2. Létezik-e Európában centrum-periféria megoszlás,s ha igen,miként nyilvánul ez meg?3. Hogyan integrálta az osztrák társadalom a náluk élő vendégmunkásokat,különös tekintettel a törökökre?4. Összehasonlítható egymással Orbán és Erdogan rendszere? A kitűnő,olykor meglepő gondolatokkal tarkított interjú példaként szolgálhat a hazai média,az írott és elektronikus sajtó számára.

 A Top Gun folyóirat 2000/11.számában interjút olvashatunk Marton Lajossal. A rendkívül izgalmas cikk szerzője Szepesi József,címe:Az "angyalarcú mesterlövész". Marton Lajosról igen keveset szól a közbeszéd,pedig megérdemelné,hogy a magyar történelmi köztudat számontartsa. A Magyar Honvédség légierejének tisztje volt,rendkívül művelt,tóbb nyelven is beszélő katona. 1956-ban a forradalmárok mellé állt,november 4-e után Franciaországba emigrált. Belekeveredett a de Gaulle tábornokot hatalomra segítő puccsba,valamint a tábornok elleni összeesküvésbe is. Nagyon izgalmas élete volt. Érdemes elolvasni az interjút. 

Ha Magyarországon egy média körkérdést intéz hétköznapi emberekhez, a megszólalók általában véget nem érő panaszáradatban törnek ki. Kiöntik a szívüket.  A Méhész Újság szakfolyóirat 2022.júliusi számában körkérdést intézték Magyarország ismert méhészeihez, véleményük szerint milyen volt a 2022-es mézhelyzet. Legnagyobb meglepetésemre a termelők keveset panaszkodtak. Volt, aki kifejezetten jó termésről számolt be. Inkább csak két dolog okozott fejfájást a termelőknek: - egyes vidékeken az akácméz hivatalos felvásárlási ára csökkent, miközben a méhészek költségei rendkívüli mértékben nőttek - nagyon nehéz munkaerőt találni, a méhésznek mindet magának kell elvégeznie.  Összességében véve azonban az interjúk pozitív kicsengésűek. Látszik a megkérdezett szakembereken, hogy nagyon szeretik azt, amit csinálnak. Elhivatottak.A fényképeken is teljesen pozitív a testbeszéd.  Példamutató hozzáállás, remek, szakmailag is releváns cikk, és nem kincstári, hanem őszinte optimizmus. Jó volt olvasni. 

 Aki esetleg azt gondolja, hogy ráér a gyermek idegennyelv-tanulását elkezdeni öt-hat éves korban, az téved. Már a magzat is képes megkülönböztetni azokat a különböző nyelveket, melyeket az anya pocakjában hallott. Mindez kiderül a Károli Magazin című lap 2019 őszi számában közölt interjúból ( Nem lehet elég korán kezdeni?-nyelvtanulás már csecsemőkortól) melyet Farkas Jázminnal készített a lap újságírója, akinek nevét valamilyen okból nem tüntették fel. ( ez a magyar sajtóban divó szokás szerintem nem jó szokás).  Szóval, ha egy magzathoz, amíg a pocakban tartózkodik, a felnőttek két különböző nyelven beszélnek, akkor világra jőve a csecsemő már meg tudja különböztetni a két nyelvet.  Óriási.  A Károli Magazin a Károli Gáspár Református Egyetem lapja.

 Az 1945 után létrejött kelet-európai kommunista rendszerek tönkretették az egyházakat. Hogy hogyan,azt Balogh-Zila Teodóra Berecky Ildikó nyugdíjas lelkésszel készült intetjúja (Ne engedjük el a szórvány kezét!Reformátusok Lapja 2021.december 12.,11-14.o.). A 12 oldalon Ildikó néhány mondatban felvázolja,hogyan lehetetlenítették el a kommunisták 1945 után az egyházak működését  Elvették az egyház földjeit,államosították az iskolákat. A korábban az egyház fenntartásában jelentős szerepet játszó,sok esetben presbiteri feladatokat is betöltő nagygazdákat kuláknak minősítették,gyakran lakhelyük elhagyására kényszerítették. Az egyházakat állami irányítás alá vonták,önmagukat nem is lettek volna képesek fenntartani a gyülekezetek..A hívők korábbi ajándékai elmaradtak. Vajon a rendszerváltás meghozta a változást?Részben-felel erre Bereczky Ildikó. Az egyházak visszakaphatták az iskolákat,a földet viszont nem . Ahogy mondták,legelő birka nélkül.  A kitűnő interjút olvasva azt kívánom,korszerű

 A Magyar Hang című hetilap 2023 február 24-március 2- i számának 4. oldlaán olvashatunk nagyon érdekes interjút a Romániához tartozó Temesvár város német polgármesterével, Dominic Fritzcel. A meglehetősen érdekes pályát befutott politikussal- akit úgy választottak polgármesterré, hogy nem is volt román állampolgársága,ezt az Európai Unió bizonyos esetekben lehetővé teszi- készített interjúban szó esik a román közigazgatás anomáliáiról, perekről, Temesvárról, mint kulturális fővárosról és mint évszázadok óta kozmopolita településről. A polgármester egyébként beszél németül, angolul, franciául, és még ehhez tanulta a spanyolt és az olaszt.  Nagyon érdekes isnterjú egy nagyon érdekes emberrel. Ajánlom mindenkinek! 

 Azt mondják a szakemberek,hogy Európában-és azon belül Magyarországon-munkaerőhiány van. Ugyanakkor az is igaz,hogy sok frissdiplomás fiatal valahogy nem talál állást. Nem ellentmondás ez? Egy nagyszerű kiadványt ajánlok az érintettek figyelmébe. Az ÁllásStart 2021 című bookazine véletlenül került kezembe,de érdemes volt belelapozni. A legmenőbb szakemberek mondják el,hogyan érdemes önéletrajzot írni(konkrét gyakorlati példákkal,egyesével megjelölve a jó illetve rossz megoldásokat),mire is szolgál a kísérőlevél,milyen típusú pszichológiai alkalmassági tesztek vannak,mi az a stresszinterjú,milyen kérdéseket,feladatokat kaphat a jelölt egy állásinterjún(pl. Ismertessen olyan helyzeteket,amikor konfliktusba került egy ügyféllel.Hogyan kezelte a szituációt?). Egyáltalán:arról is szó esik,miként érdemes pályát választani. Külön cikk foglalkozik a középkorú pályamódosítók,karrierváltók  világával. Ajánlom ezt a kiadványt mindenkinek,aki állást keres,meg azoknak is,akik még jobb állást keres

 A HVG hetilap 2022.december 22-i számában olvashatjuk Illényi Balázs:Talpalatti föld című cikkét. A cikk bemutatja Alberti-Hamlet Nóra pszichológushallgatót,aki első magyarként teljesítette az USA legnehezebb túraútvonalát,az ötezer kilométer hosszú Continental Divide Trailt.Tudni kell,hogy az indulók 80 %-a feladja a CDT-t. A cikk kiválóan mutatja be a túra nehézségeit:Nóri megsérült,jégesőben kellett megtennie a táv egy részét,sokat gyalogolt a sivatagban,az erdőben gryzzl medvével találkozott,az utolsó napokra pedig elfogyott az élelme.Az interjú kitér a mentális nehézségekre is. A cikkhez tartozó keretes írások pedig  remekül bemutatják az események hátterét,a fontosabb amerikai túraútvonalak történetét. Számomra,a sok,részletezett nehézség ellenére,ez a teljesítmény az Emberről,a Szabadságról szól. Gratulálunk,Nóri!

 A Nők Lapja Psziché 2012.április-májusi számában olvashatjuk Kovács Nóra kitűnő írását Apának lenni 20,40,60 évesen címmel. Három olyan férfiról szól a cikk,akik 20,40 illetve 60 évesen lettek apák. Nagyon tanulságos,mélyen emberi dolgokról beszélnek az interjúalanyok.Remekül sikerült a cikk,minden szülőnek,nagyszülőnek,pszichológusnak tanácsolom:olvassa el. Természetesen minden életkorban más-más örömei és összetevői vannak az apaságnak. Azt kellett tapasztaljam,hogy mi itt,Európában,túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk annak,hogy ki hány éves. Amerikában,Ausztráliában sokkal rugalmasabban kezelik ezt a kérdést. Mi hajlamosak vagyunk arra,hogy az "öregeket"-vagy azt az embert,akit öregnek vélünk-úgymond "leírjuk".Pedig ez nem helyes. 40 éves kor után is képes az ember csodálatos dolgokra.  És a fiatalságot sem szabadna automatikusan a felelőtlenséggel azonosítani. Vannak a világon komolyan,felelősen gondolkodó fiatalok is. Csak bátorítani kellene őket,biztat

 Legalábbis ezt állítja a vele készült interjúban Molnár-Kun Lilla méhviaszgyertya-készítő. Az interjút pedig A mi erdőnk 2022/6. számában olvashatjuk (Sándor Mária:Méhecskék ajándéka. 26-27.o.).  Szóval, manapság karácsonykor vagy a szülinapi tortára, partikon általában paraffingyertyát használunk, amelynek égése során toxikus anyagok szabadulnak fel, magyarán: ártalmas az emberi szervezetre ( ezt állítja Molnár-Kun Lilla). Ezzel szemben a méhviaszból készült gyertyák égésekor nem szabadulnak fel káros gázok. A méhviaszgyertya tehát egészséges, a paraffingyertya pedig nem.  Ahogy mondani szokás: van benne valami. De a tárgyilagosság kedvéért azért szívesen meghallgatnám a másik oldal véleményét is.... Amúgy aranyosak az illusztrációkon látható gyertyafigurák.  Itt pedig a folyóirat linkje.

Ezt a kérdést tettem fel környezetismeret ( fiatalabbak kedvéért: a természetismeret tantárgy akkori megfelelője) tanárnőmnek és ő határozottan ( mindig az volt) válaszolta. igen, minden, minden állat egyedei ugyanúgy viselkednek. A galamb is. De amúgy jó a kérdés, igen... Amint az újabb tudományos kutatások kiderítették, drága tanárnőmnek nem volt igaza. Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2012/44. számának 1388-1389. oldalán olvasható Bánsághy Nóra kitűnő interjúja Barta Zoltán viselkedésökológussal. Ebből a remek cikkből többek között az is kiderül, hogy az egyes állatfajok egyedei azonos körülmények között sem mindig viselkednek ugyanolyan módon.  Mondjuk, akinek több kutyája vagy több macskája van,az ezzel a ténnyel tökéletesen tisztában van. Vannak bújósabb cicák, vannak olyanok, akik félnek a vihartól, meg olyanokk akik nem. A háziállatok különbözők, tehát a vadon élő állatok egyedeinek is különbözniük kell. Csak a hazai természettudományos gondolkodásban élt az a té

 Az azóta már sajnos megszűnt Agglomeráció című havonta megjelenő és Pest megyében terjesztett lap 2004-ben interjút készített a kiváló közgazdásszal, Bod Péter Ákossal, az adózásról. Az interjú az 1. évfolyam 1. számának 10. oldalán olvasható. Bod Péter Ákos hangsúlyozza:az adórendszer két legfontosabb követelménye a hatékonyság és az igazságosság. a számtalan remek gondolattal teli cikkből most két fontos dolgot emelnék  ki: - az adózás kultúra kérdése is - a helyi adók mindig nagyobb arányban folynak be, mint a központi, állami adók, mert a helyi adók esetében az adózó cég vagy állampolgár helyben látja az eredményeket.  Megfontolandó gondolatok, a 21.században is.  Az Agglomeráció című lap azóta sajnos már megszűnt, előfizetés után itt nézheti meg a lapszámok teljes tartalmát: adt.arcanum.com

 A Nők Lapja 2022.június 8-i száma interjút közöl Csányi Vilmos etológussal. A Szerző V.Kulcsár Ildikó,a cím:"Legkevésbé agresszív állat=ember". Három dolog fogott meg elsősorban ebben a könnyed stílusú,mégis,nagyon komoly témákat feszegető cikkben. Az első a cím. Tényleg a legkevésbé agresszív állat az ember?Csányi Vilmos szerint igen,hiszen nincs még egy faj,mely ekkora testméretű egyedekkel rendelkezne és mégis nyolcmilliárd élne belőle a Földön. Csányi Vilmos szerint kizárt,hogy nagyobb emlősfajokból ennyi egyed éljen a bolygón. A másik téma,ami megfogott,a természetes és mesterséges közösségek közötti különbség. Régen az emberek természetes közösségekben éltek,feltétel nélkül elfogadták a csoportnormákat. Ma mesterséges közösségekben élünk,amelyek egy részéhez önként csatlakozunk,más részéhez nem. Ha úgy érezzük,a csoportnormák érdekeink ellen valók,kiléphetünk. Ha viszont kilépünk,önmagunkat építjük a közösség helyett. Az interjúban nem szerepel ez a szó, de ki kell mon

Endrei Judit sokunk számára volt a " kedvenc tévés":nagyon intelligensen,mindig empatikusan, ugyanakkor kellő távolságtartással közeledett az általa feldolgozott témákhoz, feladatokhoz. Számomra ő egy igazi karizmaztikus asszony, olyan, akire nem lehet nem figyelni. Éppen ezért örömmel olvastam a Nők Lapja 2022.november 16.i számában Hulej Emese interjúját Endrei Judittal. Címe:"Minden napban legyen valami jó".  Szó esik az interúben a természetességről, az országjárásról, arról hogy mit adott Judinak az elvégzett coach-iskola.Szó esik a sztárságról,illetve a néző és a televíziós személyek közötti érzelmi kötődésről. Az aktív nyugdíjas-élet fontossága is előkerül, mint ahogy az is, hogyan hatott Judit szeméyiségére a sok külföldi utazás ( több, mint 50 országban volt). Megtudhatjuk, mit ért Judit küldetésen, miért vallja azt, hogy a döntés a legfontosabb. És azt is megtudjuk, miért szeret annyira Endre Judit gyalogolni.  Kiváló interjú, szerintem a világ bármelyik

 A HVG hetilap 2020.december 31-i számában jelent meg egy interjú Steven Kotler jövőkutatóval. A cikk címe: "Öt-hat nagy inováció vár a reggeli kávé mellett". Közel két év után érdemes átnézni, mit is tartott fontosnak kiemelni Kotler a jövőről szóló víziójában? - Technológiák együttműködése. Olyan új találmányok, pl. a repülő autó, fognak elterjedni a 2020-as években, melyek több tudomány együttműködését ígénylik, idegen szóval: interdiszciplináris szemlélet szükséges előállításukhoz. A repülő autót nem emberi sofőr, hanem mesterséges intelligencia irányítja.  -Új innovációk az oktatásban, nem különül el az oktatásrahasznált tér a többitől. Virtuális térben tanulnak együtt szülő és gyermek. Nagyjából ezt a kettőt tartotta fontosnak kiemelni a nemzetközileg ismert jövőkutató. Így,2022. végén, teljesen megváltozott szituációban, azt mondatjuk: az oktatással kapcsolatos jóslatok nagyon is bejöttek, a repülő autó széleskörű elterjedése még várat magára. Persze, utólag könnyű ok