Írott és elektronikus média régen és ma

 Az 1945 után létrejött kelet-európai kommunista rendszerek tönkretették az egyházakat. Hogy hogyan,azt Balogh-Zila Teodóra Berecky Ildikó nyugdíjas lelkésszel készült intetjúja (Ne engedjük el a szórvány kezét!Reformátusok Lapja 2021.december 12.,11-14.o.). A 12 oldalon Ildikó néhány mondatban felvázolja,hogyan lehetetlenítették el a kommunisták 1945 után az egyházak működését  Elvették az egyház földjeit,államosították az iskolákat. A korábban az egyház fenntartásában jelentős szerepet játszó,sok esetben presbiteri feladatokat is betöltő nagygazdákat kuláknak minősítették,gyakran lakhelyük elhagyására kényszerítették. Az egyházakat állami irányítás alá vonták,önmagukat nem is lettek volna képesek fenntartani a gyülekezetek..A hívők korábbi ajándékai elmaradtak. Vajon a rendszerváltás meghozta a változást?Részben-felel erre Bereczky Ildikó. Az egyházak visszakaphatták az iskolákat,a földet viszont nem . Ahogy mondták,legelő birka nélkül.  A kitűnő interjút olvasva azt kívánom,korszerű

 Az emberi lélek nagyon nagy terheket képes-olykor-cipelni magával. Minden lélek számára könnyebbséget jelent,ha meg tud bocsátani másoknak. Illetve:ha meg tud bocsátani önmagának.Pszichológusok szerint sokkal könnyebb a stresszkezelés,ha megpróbáljuk elengedni sérelmeink egy részét. Ehhez nyújt nagyon fontos szellemi muníciót Regéczy-Nagy Enikő:Böjt minden időben című cikke,mely a Reformátusok Lapja 2023.február 23-i számában olvasható.  Nagyon elgondolkodtatott már az indítás is:egy apa nem képes megbocsátani a buszsofőrnek,amiért az majdnem rácsukta a gyerekre az ajtót. Nehezebben bocsátunk meg a közszolgálatot végzőknek. Azt várjuk,legyenek tökéletesek. Pedig arra senki se képes. EgyValakit kivéve....

Ferenc pápa megváltoztatta a Miatyánkot, " ne vígy minket a kísértésbe" helyett " ne engedj bennünket kísértésbe esni" az új katolikus szöveg. Ferenc pápa azzal indokolta a változtatást, hogy Isten nem engedi az embereket kísértésbe jutni. Protestánsok vitatják ezt az értelmezést, a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i számában Vladár Gábor református teológus indokolta meg, hogy miért helyesebb az eredeti változat. Szerinte azért, mert Isten igenis engedi az embert kísértésbe esni, Isten gyakran állítja az embert mindenféle próbák elé. Ha belegondolunk, igaza van Vladár Gábornak. Már csak azért is, mert próbák által, hosszútűrés által erősödik a hit. Magyarul: teher alatt nő a pálma. Ha nincs elég teher, Isten majd ad. De ad elég eszközt, képességet arra is, hogy az egyén győztesen kerüljön ki a kísértések elleni harcból. Ha belegondolunk, tavaly ez a Miatyánk- reform nem volt vezető téma a fősodratú magyar médiában. Merthogy a magyar lakosság igen kis hányada

A Reformátusok Lapja 2018.november 11. számában olvashatunk egy igencsak megható, megindító írást. Végh Tamás: Mai élethelyzetek című cikkének hőse Eszti néni, 97 éves özvegyasszony, aki azért jött, hogy a temetését intézze el a lelkésszel, mire ő elmagyarázta neki, hogy a mennybe nem lehet magunkkal vinni a bűneinket, és hogy kérni kell Istent, hogy bocsásson meg, majd köszönetet mondani ezért. Eszti néni először megsértődik, aztán szíve megindul és engedelmeskedik. Megköszöni Jézusnak az engesztelő áldozatot. Nekem az jutott eszembe erről a cikkről: hány és hány ember hiszi magáról, hogy bűntelen? Hány és hány ember felejti el, hogy szokott olykor irigy lenni, olykor féltékeny, a kapzsiság is megkísérti olykor, és a pletykálás bűnébe is beleesik időnként. Az emberek valahogy ezt elfelejtik. Csakhogy Isten számontart mindent. Ha jön az a pillanat, amikor az Ítélőszék elé kell állnunk, akkor tisztának kel, hogy találtassunk. Ehhez pedig úgy kell élnünk, mint a bibliai okos szüzeknek

Európa demográfiai mutatóit figyelembe véve hatalmas szenzáció- és ez az igazi szenzáció- hogy a Romániában, pontosabban: Erdélyben, található Szászfenes község lakossága az utóbbi huszonhat évben 400 százalékkal nőtt. Erről az elképesztő csodáról- mert szerintem arról van szó- a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i száma annak kapcsán számol be, hogy a megnőtt közösség miatt szükség volt új református templomra, amit annak rendje és módja szerint fel is építettek, fel is avattak. 400 százalék- szerintem bármelyik magyar, szlovák, olasz, de még bármelyik amerikai település is boldogan kiegyezne ilyen növekedéssel. Azt már mondanom sem kell, hogy nem migránsok befogadásával lett ekkora ez a szám. Egyszerűen a környék lakóit érdekelni kezdte Szászfenes. Sokan más falvakból költöztek ide. A helyi lakosok pedig családot alapítottak, merthogy az embernek családban kell élni. Nem igazán értem, hogy a fősodratú magyar média miért nem büszkélkedik Szászfenessel... Azt gondolom, hogy Szász