Írott és elektronikus média régen és ma

 1905-ben nagyon súlyos politikai válság volt Magyarországon, talán a 19. század történelmének legsúlyosabb belpolitikai válsága.Nem szeretnék belemenni a nem éppen szívderítő részletekbe, pl.abba, miként került hatalomra az ún. darabontkormány- ez majd egy másik bejegyzés tárgya lesz- inkább azt tartanám fontosnak kiemelni, hogyan is reagált erre az egész felfordulásra a vidéki sajtó, hogyan kommunikálta az olvasók felé az eseményeket..Vegyünk egy példát, pl. Balatonvidék ( Keszthelyen megjelenő vasárnapi hetilap), 1905.július 2. Szerkesztőségi vezércikk ( fél oldalas) tárgyalja a témát. Három dolgot emel ki: - az ellenállás az egész nemzet ügye - szigorúan törvényes mederben kell tartani - tilos a pártoskodás Hogy ebből mennyi vált valóra a fővárosi nagypolitikai boszorkánykonyhában, arról lehet vitázni. A lényeg, hogy vidéken maradjon meg a béke. Megmaradt. Többé-kevésbé.

 Kossuth Lajos 1841-ben lett a Pesti Hírlap főszerkesztője. Megteremtette a modern magyar újságírást,rendszeresen bírálta a Habsburg-kormányzat intézkedéseit. Mivel a kormányzatnak meg voltak erre az eszközei,elmozdították őt:1844-ben egyszerűen leváltották. Nem mondhatnám,hogy az újságíró szakma jelesei egymást taposták azért,hogy megmentsék Kossuthot. Féltek. Volt viszont egy debreceni zsurnaliszta,amúgy civilben ügyvéd,Telegdi Kovách Lajos,aki az Életképek című újság 1845.január 4-i számában nagyon határozottan kiállt Kossuth mellett. Szerinte Kossuth az "észarisztokrácia"képviselője volt,akik pedig ellene lázítottak azok pulykalelkűek. Telegdi Kovách szerint Kossuth függni nem szerető ember,aki"eléggé tudta állása fontosságát",ő teremtette meg a magyar újságírást,a közönség versengett,"elnyelni iparkodott" azért,hogy olvashassa a Pesti Hírlap vezércikkeit. Dicséri Kossuth stílusának szépségét,erejét,"éles és sebes mély kombinációját". Szóval,

A Pesti Napló 1877.január 3-i számának esti kiadása vezércikkében a keleti kérdéssel foglalkozik. A cikk Szerzője úgy véli, Oroszország csak azért kért két hónap haladékot, mert bármilyen háborús konfliktus esetén úgy tudja beállítani, mintha azt Törökország robbantotta volna ki- magyarul: át akarja tolni a felelősséget. A cseh lapok ezzel szemben úgy vélik, Oroszország azért kért fegyverszünetet, mert nem bízik abban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia melléjük áll Törökországgal szemben. Törökország ugyanakkor kijelentette: semmi olyan feltételt nem fogad el az európai nagyhatalmak részéről, mely sértené az ország önállóságát. A török hadsereget mozgósították Persia határán. Salisbury brit külügyminiszter persze mielőbbi megegyezést szeretne. Belgium: Brüsszel polgármestere üdvözölte a belga királyt, s arra kérte, hogy ne vigye ki az ország határain túl a hadsereget. Magyarul: Belgium ne gyarmatosítson ( Mi, akik már tudjuk a jövőt, ismerjük Belga-Kongó megszerzésének véres történet

A Pesti Napló 1900.január 3-i számában érdekes vezércikket olvashatunk. A Szerző megállapítja, hogy " Magyarország lakosainak nagy többsége minden rendszeres számítás és gazdasági önfegyelmezés nélkül éli mindennapjait..." Olvasható, hogy az 1899. év nem volt jó a részvénytulajdonosoknak, de a Szerző hozzáteszi: az árfolyam visszaesésében...nagyrészt csupán képzeleti értékek megsemmisülését szemlélhetjük"..." A fantázia bizonyos könyvelési vagyonértéket hozott létre..." Tehát: 1. A magyar lakosságnak már akkor sem volt pénzügyi kultúrája             2. A virtuális gazdaság már akkor is élesen elkülönült a reálgazdaságtól