Írott és elektronikus média régen és ma

 Amikor anno az első EDDA Művek feloszlott, bemutattak a tévében egy filmet. Gonosz filmet.Almási Tamás:Kölyköd voltam című alkotását. Nem bírtam nézni, ahogy Attis, Slamó,Zsöci és Buksi egymásnak esik.  Tegnap, közel 40 évvel később újra megnéztem Almási sok botrányt kiváltó filmjét. Most sem bírtam nézni. Szörnyű volt látni, ahogy négy, igen tehetséges ember egymást fúrja-faragja, s mindezt azért, mert- na ez a kérdés,negyven év után is. Hogy miért.  Az EDDA művek feloszlása a huszadik századi magyar kultúrtörténet egyik legszomorúbb epizódja. A bánatot csak részben enyhíti az, hogy 1985-ben Pataky Attis újraalakította a bandát, s sok kitűnő dallal ajándékozták meg a közönséget.  Csak azt az 1983-as feloszlást, csak azt tudnám feledni. Nehéz. 

 A Reader's Digest Válogatás című népszerű magazin 1994.márciusi számában olvashatjuk Mary Murray írását, melynek címe: Mitől fél a gyerek? Négy, valóban megtörtént esetet olvashatunk a cikkben, de ezek annyira jellemzők, hogy érdemes ezeket egyesével elemezni.   Az első esetben egy kétéves fiú riadt meg a babazsúron poénkodó bohóctól. Végül az segített ,hogy a szülők megkérték a bohócot, mutassa meg a srácnak, hogyan festi ki magát.A kisfiú megértette, hogy a bohóc is ugyanolyan ember, mint a többi, csak ki van festve.  A második esetben egy ötéves fiú ijedt meg egy népszerű tudományos tévécsatorna műsorát nézve- a dínóktól. Merthogy ott, a dokumentumfilmben, szó esett arról is, hogy bizony nem voltak ezek az állatok olyan aranyos jószágok, mint a rajzfilmeken. Az anya elmagyarázta a fiúnak, hogy a rajzfilmen látott dínó meg a dokufilmen látott dínó nem ugyanaz, mindkettő fikció.  Legjobban tetszett a szörnyes sztori, ez az a bizonyos "szörnyek vannak a szobában". Az apu

 A The Times futballmelléklete, a The Times Football Handbook, 2002.januári 12-i lapjában felmérést közölt az angol futballdrukkerek tévénézési szokásairól. Voltak meglepő, és voltak papírforma eredmények.  Például kiderült, hogy az angol futballdrukker, ha nem meccset néz, akkor legszívesebben a Friends ( magyar címén: Jóbarátok) sorozatot nézi ( ne feledjük, 2002-ben vagyunk). A megkérdezettek 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeres nézője a sorozatnak. Második helyen, messze lemaradva e mögött, a So Graham Norton című műsorról már csak 28 % nyilatkozott pozitívan. Ez talán abból is fakad, hogy a tévés csevegőműsorban időnként kínos intim témákat is megvitattak, s ez eléggé megosztotta a nézőket. A dobogó harmadik fokára a Frasier című műsor állhatott fel. Ez egy rádiós pszichiáterről szól, aki maga is kezelésre szorulna, merthogy állandóan dumál. De a szív, az őszinteség,az odafordulás, sok betelefonálónak segít a traumái feldolgozásában.  Hát, ezeket a televízióműsorokat néz

 A magyar televíziózás történetében mindig neuralgikus pont a Szenteste,azaz december 24-e estéje. Az elmúlt években a nezőkért való versengés egyetlenegy kérdésre fókuszált:Kevin vagy nem Kevin?Az a tévétársaság ugyanis,aki megszerezte a Reszkessetek,betörők!sugárzási jogát,tarolt. 2023-ban sem volt ez másképp. A Kevin-filmet bemutató Tv2 a 18-49 éves korosztály 37,8 százalékának figyelmét meg tudta szerezni. Ez hatalmas szám,414 000 néző. A konkurrens televíziók ennek közelébe sem jutottak,az RTL Klub például 5,8 százalékos nézettséget tudott felmutatni.  Úgy tűnik,Magyarországon még jó darabig Kevin és a Reszkesssetek,betörők! lesz a legyőzhetetlen karácsonyi tévésztár. Szerintem méltán. Jó ezt a kis történetet nézni. Győz az igazság,ráadásul a legkisebb fiú jóvoltából. Mint egy magyar népmese,olyan ez. 

 Nem irigylem azokat a kutatókat,akik a 20-21.század technikatörténetével foglalkoznak. Ugyanis igen sok dolguk van. Már a 20.század közepén elképesztő technikai fejlettségi szintre jutott az emberiség,s ezen fejlődés a mindennapok gyakorlatában is testet öltött. Az Univerzum folyóirat (természettudományokkal és tudománytörténettel foglalkozott) 1969/7. számának 96.oldalán egy különleges televíziót láthatunk-hadd tegyem mindjárt hozzá,hogy akkoriban Magyarországon már az is nagy dolog volt,ha egy családnak egyáltalán bármiféle tévéje is akadt-,melyet a japán Hayakawa cég gyártott. Az akkoriban igen vékony,56 mm-es képcsővel ellátott készüléket ugyanis mindkét oldalról lehetett nézni!Elöl-hátul adta a műsort. Ez akkoriban óriási innováció volt.  1969-ben,ha egyáltalán eljutott az információ egy átlagemberhez,az bizonyára irigykedve megkérdezte:és mire lehet ezt használni? Mi ebben a gyakorlati haszon? Tényleg,mire is jó egy efféle tévékészülék? A válasz:nagy terekben:nagyobb közösség is

 Elég nehéz dolga van ma annak a magyartanárnak,aki Petőfit akarja közel hozni a 21.század középiskolásainak szívéhez. A mai srácokat a korszellem arra tanítja,hogy kizárólag a mában éljenek,arról,ami a születésük előtt volt,ne is vegyenek tudomást. A közösségi média,sajnos,felerősíti bennük ezt a hozzáállást. A Magyar Teátrum 2020.decemberi számának 21.oldalán olvastam egy kitűnő ismertetőt(promót? nem baj!) a Mindörökké Júlia című darabról. A Szendrey Júlia életéről készült dokumentarista(Júlia és Petőfi Sándor levelezésén alapuló) színművet Sopronban mutatták be,Molnár Anikó és Papp Attila főszereplésével. Ennek az előadásnak készült el a televíziós változata.Azt gondolom,érdemes lenne ezt megmutatni középiskolásoknak. Minden tankönyvnél és digitális tananyagnál többet mond. Talán közelebb hozza Petőfi költészetét is a mai fiatalok szívéhez.  Mindenesetre a Magyar Teátrum cikke kitűnő,a kapcsolódó fotók pedig szenzációsak,érdemes lett volna feltüntetni a Szerző és a fotós nevét...

 A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1.számának 82-94.oldalán olvashatjuk Bényei József:Az alkotó értelmiség szervezeti kezdeményezései Debrecenben 1957-1978 között című tanulmányát. Nagyon komoly,őszinte,a vizsgált témát több szempontból is körbejáró írás ez,méltó az alaposabb olvasásra. Megtudhatjuk,milyen élénk szellemi-egyesületi élet volt Debrecenben a Horthy-korszakban (hozzátehetnénk:és elképesztően fejlett sajtó!),megismerhetjük az Ady Társaságot,együtt érezhetünk a művészklubjának érdektelenségét elszenvedő,majd Szegedre költöző Mocsár Gáborral. Elgondolkodhatunk azon,hogy 1956 után mennyire félhetett a hatalom az értelmiségtől,ha még egy napilapot sem engedett...Megtudhatjuk,miért indult kétszer is útjára (1972,1979) a Debreceni Kör. Nagyon önkritikusan jár el Bényei József,amikor nem kizárólag a kommunista apparátus nyomását,hanem a debreceni értelmiség részéről jelentkező bizalomhiányt is felsorolja a megszűnés okai között. Sőt,saját,nem mindig előr

 Bekövetkezett az,amit vezető labdarúgó-szakemberek már évek óta jósoltak. Kettészakad az európai labdarúgás. 11 topklub bejelentette:megalakítják a húszcsapatos Szuperligát,azaz egy mindentől és mindenkitől független európai topbajnokságot,meghívásos,licenc-birtoklós rendszerrel. Az UEFA nemtetszését fejezte ki,korábbi éljátékosok leplezetlen csalódottságuknak adtak hangot. De hogyan reagált a hírre a média? Szemlézve a nagy nyugati sajtóorgánumokat,többnyire negatív a reakció. Egy ilyen új Szuperliga létrejötte ugyanis alapvetően rendezi át a sportközvetítések piacát. Az lesz a nyerő csatorna,akik irdatlan eurómilliókat kifizetve megszerzi a Szuperliga meccseinek közvetítési jogát. A BL-ha egyáltalán megmarad-jóval alacsonyabb rangúvá válik,ebből adódóan kevesebb nézőt is vonz,az Európa Liga pedig teljesen eljelen téktelenedik.  Vagy mégsem?Van esély arra,hogy a BL-illetve EL-meccseket közvetítő televíziók,rádiók megőrizhessék táborukat,illetve hirdetési bevételeiket. Több,futball-ha

Magyarország labdarúgó-válogatottja 2-1 arányban legyőzte Horvátországot, EB-selejtezőn. Az aktuális Vb-ezüstérmesnek a gólon kívül nem voltak igazán nagy helyzetei. Szalai gólja gyönyörű volt, Pátkai Máté találata pedig meglepő. Amiről itt és most írni szeretnék, az a mérkőzés Tv-közvetítése. Régen láttam ennyire jó labdarúgó- közvetítést az m4 sporton. Hajdú B. István együtt lélegzett a meccsel, szinte éreztük, hogy majd' infarktust kap, mikor a horvátoknál van a labda. A szurkoló együtt örült a stábbal, a stáb a nézőkkel. Külön szeretném kiemelni a rendezői- operatőri munkát. Mindig eltalálták, hogy adott jelenetet mely kamerával kell venni és mennyi ideig kell azt a kamerát tartani. Egyszóval: remek volt. A meccs is, a közvetítés is. És külön kiemelném Szalai Ádámnak a meccs után tett nyilatkozatát. Nagyon profi volt, nagyon jó volt hallani. Engem különben az egész helyzet 1984-re emlékeztet. Akkor a hollandokat vertül 2-1-re. 

Jó kis folyóirat ez a Médiapiac.com, igazán releváns információk található benne Magyarország és a világ médiafogyasztási szokásairól. Nekem a 29. oldalon megjelent adatok tágították tágra a pupilláimat, merthogy 2014-ben Európa napi 3 óra 13 percet tévézett fejenként. Ez egy héten 22 óra 31 perc. Azaz: minden héten majd egy napot tévézik az átlageurópai. Az átlagamerikai még ennél is többet. Az emberek már médiában élnek. Nem nézik-olvassák-hallgatják a médiát, hanem abban élnek. Nem életünk része lett a média, hanem mi lettünk a média részei. És ez még csak a tévé, ebben nincs benne a számítógép, a rádió, az újság, a könyv, meg az egyéb. Elképesztő, megdöbbentő. Ugyanakkor valahol jó is, mert gazdasági lehetőségeket nyújt mind a médiaszolgáltatóknak, mind pedig az egyéb piacokon tevékenykedőknek. Csakhát az egyén, az egészség...mind kárát látja. Egy évben közel ötven napot tévézünk. Ez a legpreferáltabb tevékenység Európában.

Hát, az utóbbi években elszoktunk a jó magyar bajnoki meccsektől, nem nagyon látunk ilyesmit hazai tévében, szerencsére a 2018.szeptember 2-i FTC- Vidi 2-2 kivétel volt, nagyszerű meccset láttunk, Lovrencsics gólja bőven megütötte az európai mércét. De lépjünk tovább, mert a magyar futballnak pontosan az a baja, hogy olyan nehezen lép tovább. Reméljük, izgalmas lesz a következő Fradi-meccs is. Ha meg nem, akkor nézünk kézilabdát. 

Horvátország válogatottja a VB egyik nagy esélyese. Éppen ezért nem fognak nyerni- valahogy soha nem bírják a feszültséget. De Modric, Rakitic,Mandzukic és a többiek nagyon jó mérkőzéseket fognak játszani, mert mindig nyerni akarnak. Ha valaki végignézte az m4 sportcsatorna közvetítését, látta, hogy akkora fölényben voltak Nigériával szemben, mintha nem is egy világbajnokságon szerepeltek volna. A nigériaiak meglepően unalmas, kiábrándítóan fantáziaszegény játéka helyett a horvátok mutattak nekünk egy éles, fifikás, minden ízében kreatív futballt. Nagyon jó volt tévét nézni aznap este, hajra, horvátok! Nézd meg a közmédia híreit! hirado.hu  Többek között a Vb-ről is találsz bőséges anyagot.