Írott és elektronikus média régen és ma

 Nyár végén,ősz elején jólesik néha kimozdulni otthonról,kirándulni egy kicsit. Minderre renek belföldi turistacélpont a Zala megyei Bagod és Szentpál. Amint az a Magyar Turista című folyóirat 2004.júniusi számának cikkéből kiderül(Szentpál fordulása. Szerző:Orbán Róbert). Kellemes,dunántúli,dimbes-dombos táj,picit hűvősebb időjárás,mint az ország többi részén. Nem központi fekvésű,alig van turista,olyan békés,időtlen,természetbe ágyazott minden. Ha van affinitásunk a történelemhez,belegondolhatunk,hogy már az Árpád-korban ugyanilyen lehetett itt minden. Akkor épült ugyanis a szentpáli templom,azóta persze felújították.  A cikk és a közölt fényképek kiválóak. Jó lenne,ha a média többször adna hírt az efféle csendes,eldugott turista-célpontokról is,nemcsak a zajos,forgalmas idegenforgalmi paradicsomokról. 

 Megnéztem a 2022-ben bemutatott A bálna című filmet. Hogy tetszett?Hát, 10 pontból 6 pontot adnék rá. Darren Aronofsky alapötlete-gyakorlatilag az egész film egyetlen zárt térben játszódik-zseniális,de 120 percen át...a vége felé már szabadulási kényszerem volt. Valaki vigye már ki szegény Charlie-t a levegőre-ezt gondoltam.Brandon Fraser színészi játéka elképesztően jó. A gesztusok,a szünetek,a hangerő folyamatos változtatása-engem lenyűgözött.De a mimika,az az igazán verhetetlen. Ami viszont nem tetszett a filmben,az egyrészt a szerintem kissé elnyújtott cselekmény,azbolykor eröltetett szentimentalizmus,no és a végtelenül oda nem illő zene. Mint egy nyugdíjasok természetjáró kirándulásáról szóló házi doku,olyan érzésem volt a zene hallatán. Nem rossz önmagában,csak nem illik ide.  Mindent összevetve:A bálna szerintem közepesen jó film,ha van időnk,érdemes egyszer megnézni. 

 1988-ban egy csökkentlátókból álló kis csoport Romániába látogatott. A kirándulásról Kis-Varga József számolt be a Vakok Világa c folyóirat 1989/1.számában(Körutazás Szatmárban és Észak-Erdélyben,16-19.o.). Minden településről,ahol megfordultak,részletes helytörténeti ismertetőt közöl a Szerző. Ez számomra,aki pedig történelem szakot végzett,bőven tartalmaz újdonságokat. Nem tudtam például,hogy Nagybányát a középkorban Asszonypatakának nevezték,de az is újdonság számomra,hogy Misztótfalusi Kis Miklós itt tanult. Szintén az újdonság erejével hatott az a tény,hogy a közép-és koraújkor folyamán a Szatmárnémeti várához tartozó raktárakban tárolták azt az irtózatos mennyiségű sót,amit aztán leúsztattak a Maros folyón.  Ami egyedülálló kordokumentummá teszi ezt a cikket,az egy baleset leírása. A magyarországi csapat busza ugyanis belement egy kivilágítatlan lovasszekérbe,amelynek kocsisa tökrészegen aludt. Kis-Varga József leírja,min kellett keresztülmenniük,miután a baleset megtörtént. Vég

 A Magyar Turista című folyóirat 2007.augusztusi számában olvashatjuk Szabó Gyula cikkét,mely Noszvaj községet és környékét mutatja be a kirándulóknak,turistáknak. Nagyon jól sikerült ez a leírás. Olvashatunk a De la Motte-kastélyról,a Gazdaházról,a Várkúti turistaházat,megismerjük a tiszta levegőjéről híres Síkfőkutat,virtuálisan felmászunk a Várkúti turistaházig,onnan pedig a Várhegyre. Jó kis túra a Bükkben. Ha lehet-de nem kell- egyáltalán valamicske hibát találni a cikkben,az a fénykép. Nem a minősége,a hangulata. Olyan borongós,felhős.Nem nevezném éppen kedvcsinálónak. Persze,ellenvetésként mondhatjuk erre,hogy a Bükkben ritkán szokott lenni verőfényes kánikula. Amúgy meg az újságíró nem rendelhet napfényt,neki meg kell csinálnia a képet,ha esik,ha fúj. Most ilyen idő volt,és kész. A Szerző mindent kihozott a témából,amit lehetett. Jó kis cikk ez,érdemes még így,évtized távlatából is elolvasni.

Az Erdélyi Örmény Gyökerek füzeteket a hasonló nevű kulturális egyesület adja ki, s ez már a 232. szám. A 2017. november-decemberi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Miként ünneplik az örmény naptár szerint a keresztény ünnepeket? - Kirándulás az EÖGYKE szervezésében, olyan csodás településeken keresztül, mint Kissolymos, Székelykeresztúr, Kányád, Nagygalambfalva, Marosradnót - Hogyan emlékeztek az erdélyi örmények az 1849-ben kivégzett aradi vértanúkra? - Megrendülten emlékeztek Tarján Tamár irodalom-és színháztörténészre - I. Apafi Mihály több, mint 30 éven át volt Erdély fejedelme, a török árnyékában reálpolitikus tudott maradni ( hozzátehetjük: sajnos, az iskolai történelemoktatás igen kevés teret szán uralkodásának). - Kulturális program: Kárpátmedencei Székely és Magyarörmény Fesztivál, elsöprő sikerrel. - Kabdebó János fotóművész is állított ki a MOM kulturális központban. Mi, magyarok, nagyon keveset tudunk a nálunk élő örményekről. Pedig, mint ezt az Erdélyi Örmén