Írott és elektronikus média régen és ma

 A Görgei-kérdés hosszú évtizedeken át a magyar történettudomány mérlegéül szolgált:aki Görgeit árulónak tartotta,az balos volt,aki nem tartotta annak,az meg jobbos. Az ilyesfajta leegyszerűsítések ártanak legjobban a történetírásnak. Amikor elkezdtem olvasni a Világ Magyarsága c.hetilapban (2020.május 7.)Hutzler Vilmos írását,azt gondoltam,ez is csak egy újabb vitacikk,mely cseppet srm meggyőzően támasztja alá egyik vagy másik oldal igazságát. Aztán rájöttem,hogy itt jóval többről van szó,mint vitacikkről:Görgei Artúr hadvezéri pályafutásának rövid (egész oldalas) ismertetése ez,olyan tényekkel,melyekről még soha nem volt szerencsém hallani  Három olyan tényt találtam a cikkben,mely meggyőzően igazolja Görgei elkötelezettségét,és cáfolja áruló voltát. 1.Andrássy kifejezetten kérte Görgeit,hogy kezdjen egyeztető tárgyalásokat az orosz udvarral. 2.Kossuth az OHB elnökeként adott felhatalmazást Görgeinek az oroszokkal való békekötésre(na,itt csattantam fel. Aztán az emigrációban mindenfé

A Hitel folyóirat 2017/12.számában olvashatjuk Döbrentei Kornél:Poéma II.Bámésznépnek megtérül a panoráma című versét.A mmeglehetősen hosszú(27-35.oldal),rímes költemény a magyar történelem útjait, választási lehetőségeit, nagy alakjait tárgyalja. Olyan nagy államférfiak elevenednek meg előttünk, mint Kossuth, Széchenyi, Deák, Zrínyi. Döbrentei Kornél szerint a magyar történelem legnagyobb tragédiája az, hogy túlságosan is hittünk nyugat-európai szövetsegeseinknek, miközben azok csaj kihasználtak bennünket. Ez pedig a nemzettudat elsilányodásához vezetett. Kár, hogy annak idején nem kapott nagyobb nyilvánosságot Döbrentei verse. Merthog nagyon jó, nagyon lényeges alkotás. Jó kis vitát indukálhatott volna konzervatívok és liberálisok között...Csakhát manapság a versek, ugyebár...

Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi, kulturális és művészeti folyóirat. A 2018/10.szám nagyon érdekes címlappal jelent meg. Egyetlen szó:Összeomlás. Mint kiderült, nem kell aggódni, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának századik évfordulójáról van szó. Ennek kapcsán közöl a lap egy beszélgetést Hermann Róberttel,Hodossy-Takács Előddel, Püski Leventével, Szirák Péterrel,Velkey Ferenccel. Mindannyian a maguk szakterületén tanulmányozható összeomlás- jelenségekről számolnak be. Nagyon érdekes például, ahogy Velkey Ferenc Széchenyi és Kossuth személyiségét hasonlítja össze. Széchenyi minden egyes, a nemzetet ért trauma után összeomlott, Kossuth pedig született optimistaként mindenben meglátta a jót. Hodossy-Takács Előd Izrael megszületéséről beszél, Izrael csak úgy jöhetett létre, hogy Kánaán elpusztult. Nagyon érdekes, izgalmas, igazi értelmiségi produktum, ne hagyják ki!