Írott és elektronikus média régen és ma

 Jól esik ebben a feszült világban klasszikus angol krimiket nézni. Kiszakít a hétköznapi valóságból,visszavisz a történelmi múltba. Ezért aztán örülök,hogy a közmédia Duna csatornája műsorra tűzi a Chesterton regényeiből adaptált Brown atya c. filmsorozatot. 2021.március 3-án A méhkirálynő c.epizód került sorra.  A történet szerint az egzaltált,ám bőkezű milliomosnő hazatér a faluba,Brown atya és segítője buzgón takarítják is a házat...Hamar kiderül,hogy ez a rettenetesen gazdag asszony elviselhetetlen modorú. Indiából hozott,mára húszéves mostohafiát gyakorlatilag kiskölyökként kezeli,még azt sem engedi,hogy az autóját vezesse. A fiú szerelmét megalázza,és mindent megtesz,hogy tönkretegye kapcsolatukat. A tortát sütő szomszédasszonyt megsérti. Az ügyvéddel is lekezelően bánik. Aztán szegény asszonyt megfojtják,elterelésképpen pedig tüzet okoznak egy méhkaptár-füstölővel.  Van a történetben minden,ami egy jó klasszikus angol krimihez kell. Sötét titkok a múltból,titkosírással írt levé

 Megnéztem a közmédia Duna csatornáján a Brown atya c.krimisorozat Sípszó a sötétben c.epizódját. Meg kellett állapitanom,Chesterton zseniális. Ő maga is teológus volt,sokat tudott az okkultizmusról.Bele tudta képzelni magát egy anglikán pap bőrébe,aki egyszer csak egy okkult szeánszfélén,pontosabban:árverésen találja magát. Ráadásul egy általa nagyon tisztelt,okos peofesszor a házigazda. Itt valami nem stimmel...Mark Williams pedig remekül megformálja a szerepet. Végül majdnem ő esik áldozatul,de valami titokzatos erő,talán Isten,megsegíti. A Sípszó a sötétben izgalmas, remek epizód,a Brown atya pedig kiváló sorozat.  Nagyon örülnék,ha a közmédián sugárzott filmsorozatok közül legalább ilyen színvonalú lenne mindegyik... A tágabb teológiai mondanivaló pedig az:hogyan viszonyuljon a kereszténység az okkultizmushoz?Brown atyával együtt mondhatjuk:legalábbis gyanakodjon. Az sosem árt. 

 A közmédia Duna csatornáján néztem 2021.január 22-én a Brown atya-sorozat A birodalom bolondja című epizódot. Remekül megalkották,jó kis egyórás krimi. A történet egy hasbeszélő revüsztárról szól,aki kikészül,s becsukják egy pszichiátriai intézetbe. Ebben Brown atyának is meglehetősen nagy szerepe volt... Egy évvel később a művész kiszabadul. Ennek tiszteletére partit ad. Ám a művész egyik fivére meghal,a parti pedig szörnyűségesen alakul. Minden arra mutat,hogy revüsztárunk bosszút akar állni azokon,akik őt a bolondokházába csukatták,köztük az atyán is. Ám Brown atya észrevesz egy pici,apró mozdulatot,és kételkedni kezd... Ami a gyilkost illeti,5 gyanúsított is van,úgyhogy lehet törni a kobakunkat. Jó film,jól szórakoztam.

 Még a nagy írókkal is megesik,hogy félreértik őket. Gilbert Keith Chesterton a 20 század első felének brit bestseller-írója és irodalomtörténésze volt. 1936-ban,egy nappal halála előtt az Illustrated London News c.lapban interjú jelent meg vele.  Az interjúban Chesterton szól Az ember,aki Csütörtök volt című regényéről. Elmondja,hogy voltak olyan olvasók,akik a könyv egyik szereplőjét Isten allegóriájaként értelmezték. Az író szerint ez hibás értelmezés. A könyv alcíme ugyanis ez:Rémálom. Márpedig,érvel az író,Istent nem szerepeltetné egy rémálomban.  Na,ezért kell elolvasni az alcímet.