Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt írta az újság...sorozatunkban közéleti,gazdasági,sport témájú írásokra,cikkekre hívjuk fel a figyelmet.  A HVG gazdasági és közéleti hetilap 2024.október 10-i számában olvashatunk cikket Szabó Márta tollából. Címe:Fizessenek a gazdagok. Témája:A Michel Barnier kormánya előtt álló feladatok. A kitűnő cikket teljes egészében nem kívánom elemezni. Inkább csak egy táblázatra hívnám fel a figyelmet,a 31.oldalon,a lap tetején. Ez a francia államadósságot mutatja 1995-2023.között. Olyan a grafikon,mint a Himalája,nagyon meredeken emelkedik. 1995:702 milliárd dollár,2023:3001 milliárd dollár! Nagyon durva. Szóval,van min dolgoznia Barnier-nek és Macron elnöknek. Továbbgondolva a dolgot,egy kérdés ötlik az eszembe,mint 21.századi Olvasónak:a világ nagy országai mind úsznak az adósságban. Meg a kis országok jelentős része is úszik az adósságban. Vajon meddig tartható fenn ez az állapot? A HVG kitűnő cikkét pedig ajánlom minden közgazdásznak,politikusnak,minden Franciaországgal fogl...

 Új sorazatunkban az aznap közölt közéleti (politika,gazdaság,társadalom,sport) témájú cikkekből ajánlunk. Igyekszünk a meglehetősen polarizált paletta minden oldaláról válogatni. Fokozott figyelmet szentelünk a vidéki sajtó-és médiaorgánumoknak. Olykor régebbi lapszámok cikkeit is ajánljuk. B.H.L.:Az MVM rengeteg azeri gázt hozna Ukrajnán át.vg.hu,2024.11.01.16:27. Ahogy azt tanítják:diverzifikálni kell a beszerzést. Remek cikk,európai kitekintéssel. -Barotányi Zoltán:Ez csak a kezdet.A rezsicsökkentés redukciója.Magyar Narancs,2022.július 7.17-19 Szerző nagyon alaposan járja körül a kérdést. Alapvetően szkeptikus a rezsicsökkentéssel kapcsolatosan. Érdemes megnézni,mely megállapításai váltak valóra. -hajdupress.hu:Elhunyt Babik Barbara televíziós műsorvezető. Tragikus hír.A fiatal tehetség hosszú,türelemmel viselt betegség után költözött el tőlünk. -Sári Roland:A Manchaster United bejelentette Rúben Amorim érkezését-hivatalos.nso.hu,2024.13:07 Hát,ráférne már a MU-ra egy igazán j...

 2024.június 9-én egesz Európa politikai élete megélénkült. 27 országban tartottak európa parlamenti és önkormányzati választásokat. Az összesített eredmény alapján a választásokat az Európai Néppárt nyerte,övék lesz az új parlamentben a legnagyobb képviselőcsoport. Nem lesz könnyű dolga Manfred Weberéknek. Talán ezért is tekintik potenciális szövetségesüknek a liberálisokat,kell a szövetséges. Óriási feladat áll az európai politikai elit előtt:meg kell erősíteni gazdasági és politikai téren az öreg kontinenst. Hogy katonailag is?Erről igen heves viták folytak a nénet sajtóban. Intő jel mindenesetre,hogy az utóbbi hetekben katonapolitikusi babérokra törö Emmanuel Macron francia elnök pártja csúnyán beégett.  Bizonyos országokban-Franciaország,Ausztria-erősődött a jobboldal,,más országokban,pl.a skandináv államokban,inkább a baloldal hegemóniája jellemző. Nincs tehát egységes európai trand a politikában sem,az egyes otszágokban zajló folyamatok jelentékenyebbek. Számomra ennek ...

 A Népszava napilap 2021.szeptember 1-i számának 6.oldalá olvashatjuk egy felmérés megdöbbentő eredményét. Eszerint az elmúlt évben-tehát 2020-ban-a magyarországi cégek 64 százaléka tapasztalta,hogy üzleti partnere késve fizet.  Persze,mondhatjuk,ez volt a COVID-időszak,feje tetején állt minden. Csakhogy,sajnos,a probléma nem múlt el a járvány megszelidülésével. Az utóbbi idők nemzetközi konfliktusai,az infláció,az ellátási láncok megszakadása szerte Európában komoly problémává tette a késedelmes fizetést. Hogy ebből a helyzetből hogyan lesz kiút,azt még nem látni. Mindenesetre a cikk kitűnő,objektív.  (P.Zs.:A cégek kétharmadának késve fizetnek. Népszava,2021.szeptember 1.,6 o.)

 Hogyan értékelhetjük a 2023.évet?Szerintem nem tartozott az emberiség történetének legszebb esztendei közé. 10 pontból 5 pontot adnék rá.  Nem sikerült lezárni az orosz-ukrán háborút,ősszel pedig újabb háború robbant ki a Közel-Keleten. A klímaváltozás ellen sikerült tenni valamit,valamelyest javult az egészségügy globális  helyzete is. Az északi félteke országainak GDP-je nőtt,az Egyenlítőtől délre fekvő államok viszont szegényebbek lettek. Szóval,eléggé vegyes volt a 2023.esztendő. Reméljük,a következő év már jobb lesz!

 A 21.század első éveiben, még jóval pénzügyi ávlság kirobbanása előtt, a világ mezőgazdaságát és élelmiszeriparát súlyos állategészségügyi problémák zavarták meg. Sertéspestis, madárinfluenza, kergemarhakór- ezek a járványok voltaképpen egymás után jöttek, mind 2010 előtt. A The Econimist, a világ egyik legolvasottabb gazdasági hetilapjának 2007.08.11-0817-i számában megjelent Life on the Land című írás (valamilyen okból szerző nem tüntettek fel).  A cikk azt sugallja, hogy az időről-időre felbukkanó problémák ellenére nem fenyegeti csőd sem a brit, sem az európai mezőgazdaságot. Az adatok ugyan hullámzóak, a brit " farmerek" aggódnak,de a kergemarhakór által okozott 3 billió dolláros kárt még elbírja a szektor.  Szerintem a cikk- persze, utólag könnyen okos az ember- szóval, szerintem a cikk kissé optimistábbnak tüntette a fel a valóságot, mint amilyen az valójában volt. De akkor, egy újságíró így látta. És a történész számára csak ez a fontos. 

Hogyan is szerepelt 2023-ban a magyarországi építőipar? Nem éppen jól. Egy eléggé szomorú, de igen színvonalas cikket találtam a vg.hu internetes portálon (Sándor Tünde:Lakásépítések: még kevesebb lakás építését tervezik, mint az első félvében. Megtekintve 2023.11.06. 10 óra 17 perctől).  A cikk szerint 43 százalékkal kevesebb új lakást  építenek idén, mint 2022-ben. Képzeljék csak el, hogy egy iparág vagy szolgáltatás iránt hirtelen közel 50 százalékkal csökken a kereslet. Mondjuk, egy boltba 50 százalékkal kevesebb vevő megy. Nem éppen szívderítő helyzet. Nem 2023 volt a hazai építőipar aranykora.  Nem tudunk mást tenni, reménykedünk, hogy 2024-ben javulni fog a magyarországi építőipar helyzete, ez az iparág ugyanis az egész gazdaságra kihatással van. Ennél csak jobb év jöhet! 

 Olvasom a HVG című gazdasági és közéleti hetilap 2023.augusztus 31-i számának 11. oldalán az Előjáték az olimpiához című cikket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután lement a sikeres atlétikai VB, célzott arra, hogy Magyarországnak a közeljövőben olimpiát kell rendeznie.  Vajon alkalmas-e Budapest arra, hogy olimpiát rendezzen- gondolkodhatunk ismét, hiszen a nyári olimpiákat mindig városok és nem országok rendezik. Véleményem szerint csak úgy lehetséges ez, hogy bevonják a vidéki városokat is. 2-3 sportág versenyszámait kell rendezni Debrecenben, Győrben,Miskolcon,Nyíregyházán,Pécsett,Szegeden,Székesfehérváron és még számtalan helyszínen. Magyarország csak így tud olimpiát rendezni valamikor. Véleményem szerint. 

Elképesztő benzinárak vannak a világon- ez igaz minden értelemben, felfelé és lefelé is. A vg.hu gazdasági portál kiváló cikke (Címe: Benzinkörkép a világban... szerző S.V., megtekintve 2023.10.16.10 óra 11 perc) országonként sorra veszi, hol,mennyiért lehet tankolni. Az abszolút rekordot az az ország tartja ( amelynek nevét nem árulom el, tessék szépen megtekinteni az eredeti cikket!), ahol már 10 forintért lehet egy liter benzint tankolni a benzinkutakon.  Ez dollárba átszámolva kevesebb, mint 1 cent. Húsz liter benzint tehát kevesebb, mint egy dollárért lehet vételezni.  Vannak aztán olyan országok ( Hollandia, Monaco, Izland), ahol átszámolva 800 forint fölött van az üzemanyag kiskereskdelemi ára. Igaz, itt az emberek fizetése is magas, van kereslet a benzinre.Hongkongban pedig az üzemanyagár eléri az 1100 forintot is. Szerintem ez már ottani keresetekhez viszonyítva is nagyon sok. Magyarország tehát a középmezőnyben van.   Jó kis cikk, érdemes elolvasni. 

 A német egyesítés után Németország fővárosa, Berlin, sokáig kereste építészeti imázsát. 2007-ben aztán a szociáldemokrata városvezetés elfogadott egy koncepciót, amely szerint az 1920-as évek Berlinjének légkörét hozzák vissza Európa egyik legnagyobb városába. Minderről a The Economist brit gazdasági és közéleti hetilap 2007.július 21-27-i számában olvashatunk, a 39. oldalom. Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester részletezi, milyen Berlint is szeretnének: olyan kulturális központot, amelyekben rengeteg mozi, kiállítás várja a látogatókat, s s amely egyúttal " szexi". Hogy ez utóbbin mit értett a polgármester, azt nem részletezi a cikk. Költségvetési forrás mindenesetre akadt a nagyszabású tervekre: akkoriban 10 millió euró nagyon sok pénznek számított.  2023-ban feltehetjük a kérdést: bejöttek a városvezetés számításai? Részben igen. Ha Németország fővárosában sétálunk, és figyelmesen szemügyre vesszük a látottakat, valóban elmondhatjuk: érezhető valami a " weima...

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

 Akit érdekel a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok története,pl. szemináriumi dolgozatot vagy diplomamunkát esetleg disszertációt ír a témából,az feltétlenül olvassa el Fazekas Gábor:A Magyarországra beáramló kínai működőtőke az UNCTAD által meghatározott magyarázó változók tükrében című tanulmányát,mely a Köz-Gazdaság című szakfolyóirat 2016/1. számában jelent meg. Ez a folyóirat a budapesti Corvinus Egyetem által kiadott,igen magas szintű tudimányos orgánum. Nem akarom "elkiabálni a poént",csak arra szeretnék utalni,ami engem a tanulmány olvasásakor legjobban meglepett. Konkrétan nem szeretnék ezekről szólni,inkább a tanulmány olvasására buzdítanék mindenkit. Két dologról van szó:az egyik,hogy van két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-nincs  kapcsolat. A másik,hogy akad két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-van kapcsolat. Többet nem szeretnék elárulni,meghagynám a meglepetés örömét a jövendő Olvasók...

 Mi itt, Európában, elég keveset tudunk Egyenlítői-Giunáról. Ha az interneten kutakodunk, meglepő adatokat találunk. Ebben az országban az egy főre jutó GDP több, mint kétszer akkora, mint Nigériában, vagy Togóban, négyszer annyi, mint Kamerunban, Szenegálban.Mi történik itt, kérem? Egyenlítői-Guinea jelenleg Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítása alatt áll, aki " Afrika Kuvaitját" teremtette meg a kis országban, az olajlelőhelyeknek öszönhetően. Akit érdekel a téma, a HVG hetilap 2022.december 15-i számának 31. oldalán talál a nem éppen rokonszenves diktátorról rövid, keretes írást.  Bennünket most nem Obiang személye, hanem az általa működtetett gazdasági rendszer érdekel.Szóval, mi is ennek a gazdasági modellnek a lényege? - Minden cég, különösen az olajkitermelő cégek, állami tulajdonban vannak - Az állami cégek bevételének majdnem teljes egészét, nem Ön olvassa rosszul, Kedves Látogató, szóval  több, mint 90 százalékát, azaz teljes egészét felosztják az állampolgár...

 A napi.hu  gazdasági portál egyik podcastjában ( megtekintve 2023.március 22.,9 óra 44-től) Metál Zoltán, a taxisok szövetségének elnöke felvázolt egy javaslatot, mely védené a hivatásos személygépkocsi-vezetőket a nemfizető utasok ellen. A javaslat lényege:Előleget kérhetne a taxis.  Ezzel- mint ritkán, de nagyon ritkán taxizó ember- csak egyetérteni tudok, kell valamilyen " biztonsági szelep" a rendszerbe, mely védi a taxisokat a potyázóktól. Ugyanakkor ( véleményem szerint) a rendszer csak akkor működik, ha az utas már előre tudja, mennyi lesz a költsége. Ha nem tudom, mennyi az ár, mire adok előleget, és főként: mennyit? Metál Zoltán másik javaslata szerint a taxisoknak árat kellene emelniük. Növekedtek a költségek, stb. Nem! Már így is nagyon drága. Mindenkinek növekedtek a költségei. Ezzel az ötlettel szerintem egyetlenegy utas sem ért egyet.Sokkal kevesebben utaznának taxival, sok magántaxisnak pedig vissza kellene adni az engedélyét, nem lenne a szolgáltatásra ke...

 Újabb, telekommunikációval foglalkozó vállalatban szerzett részesedést a magyat állam- írja a napi.hu  internetes portál ( megtekintve 2023.március 21.10 óra 38 perc). Néhány hónappal ezelőtt, sok vitát kiváltva, a Vodafone Magyarország Zrt-ben lett tulajdonrésze a magyar államnak, most pedig a Yettel Magyarországban szerzett igen jelentős mennyiségű részvénycsomagot az állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. A magyar állam így közvetett tulajdonrészt szerzett a cégben. Eddig a hír. Akkor ez most jó vagy rossz?Én még úgy tanultam ( anno 20.század végén), hogy az önmagában véve nem nagy baj, ha egy államnak van tulajdonrésze bizonyos vállalatokban. A telekommunikációs-távközlési ágazat ugyanakkor igencsak 21.századi téma, trendinek számít mind az átlagpolgár, mind pedig a befektetők körében,tehát valószínűleg- ha jól gazdálkodnak a részvénytulajdonnal- a magyar állam és a magyar emberek tulajdona ezzel a vásárlással igenis nőtt.  Csakhogy ehhez az kell, ...

 Nem tudom, Önök vettek-e részt gazdasági témájú konferencián. A dolog éppúgy zajlik, mint egy tudományos konferencia: előadás, előadás, szünet, előadás, ebédszünet, előadás, búcsú, és gondolkodhat az ember azon, hova teszi a Szervezől által adott ajándékot. Ezen a meglehetősen rutinszerű beidegződésen változtatott Hamza Zoltán, a GITAapp Zrt.projektvezetője a 2022.évi Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Konferenciáján. Az esemény részletes leírását megtalálják a GyártásTrend technológiai magazin 2022.június-augusztus számának 26-27. oldalán, Kiss Henrietta tollából.  Hamza Zoltán azt tette, hogy letesztelte, saját magán, mint egyszerű ügyfél, az általuk bemutatott dokumentumkezelő rendszert. Nemcsak beszélt róla hosszan, nemcsak szimulálta a próbát, hanem végrehajtott egy éles "gyakorlatot" is. A hallgatóság ( cégvezetők,logisztikai szakemberek) saját szemével látta, tapasztalta, hogy a rendszer működik, és hogy rendszer használói számára valóban nem gond a szektorban megs...

 A vg.hu gazdasági portálon ( megtekintve 2022.10.11.,11 óra 7 perc) olvashatjuk K.R.O. cikkét, melynek címe:A háború borít mindent, luxustermékké vált a hús és a kenyér című írását. Elképesztő adatokat találunk a kiváló cikkben.:szeptemberben a margarin ára 61,2 százalékkal nőtt, a cukoré 10 százalékkal, a tojás ára 53,7 százalékkal, a péksütemények 48,1 százalékkal drágultak. A kenyér pedig 76,2 százalékkal lett drágább. Szerintem a helyes megfogalmazás úgy lett volna, hogy az egy évvel korábbihoz képest. pl.A margarin sem egy hónap alatt drágult 68 százalékot... Itt már csak az a kérdés, mit fogunk enni? Hát azt, amit az infláció megkímélt, vagy legalábbis nem annyira érintett:zöldséget( tegnap vettem paprikát 650 forint volt kilója, tavaly ilyenkor ennél jóval drágábban adták), meg ilyesmit. Az biztos, hogy a háborús infláció- amelyről szeretném hangsúlyozni, nem a kormány és nem az ellenzék műve, az első és második világháború idején és után is nagyon magas volt az infláció- ...

 Európában, így Magyarországon is, több szakmában van krónikus szakmunkáshiány. A vg.hu internetes portálon ( megtekintve 2022.szeptember 21.) olvashatjuk Sándor Tünde: Kapóra jöhetnek a megszorítások az építőipari szakképzés reformjához című írását olvasva, nem éppen rózsás kép tárul szemünk elé. A nyugdíjba vonulók és a lemorzsolódók pótlására évente 20 ezer szakmunkás kellene az építőiparba, ehelyett mindösze 5 000 fő végez. Tehát harmada-negyede a szükségesnek.  Az amúgy remek tényfeltáró cikkből csak egyvalamire nem kaptam választ: hogyan jöhet kapóra a megszorítás az építőipari szakképzés reformjához? Nem derült ki számomra az összefüggés. Nem baj, az a lényeg, hogy a szakemberek számára világos legyen. És persze, jelentkezzenek minél többen építőipari szakmunkásnak.A sajtó, a média a maga eszközeivel- pl.szakképző oktatási intézményeknek kedvezményes vagy ingyenes hirdetések- pedig tegyen meg minél többet ezen cél eléréshez. 

 A HVG hetilap 2022/17.(április 28.) számának 78.oldalán olvashatjuk a Megkönnyítik a dolgukat című keretes írást. Voltaképpen arról ad hírt a Szerző,hogyan oldottak meg a szakemberek Franciaország fővárosában,Párizsban,egyszerre két problémát is. Az egyik probléma az életmód témájához kapcsolódik:panaszkodtak a párizsi polgárok,hogy kevés a nyilvános WC. A másik probléma környezetvédelmi és gazdasági:túl sok vizet kell a párizsi közparkok locsolására fordítani.  Megoldás:az uritrottoir,amely egyszerre gyarapítja az utcai vizeldék számát és csökkenti a növények okozta környezetvédelmi gondokat. Úgy néz ki mint egy virágláda,tkp.az is. Csak alatta van egy lyuk,oda lehet vizelni. A vizelet szalmára érkezik,amelyből komposzt keletkezik,ezzel pedig táplálják a fenti virágosládában élő növényeket. Az elmés szerkezetnek csak annyi a hátránya,hogy a nyílt utcán található,márpedig sokan idegenkednek attól,hogy az utcán vizeljenek. A hölgyek számára készült változat kissé szemérmesebb,...

 A HVG közéleti,gazdasági és kulturális hetilap 2022.április 28-i (2022/17) számának 50-52.oldalán Kettős látás címmel cikket olvashatunk Szentgyörgyi Rita tollából. A cikk Urbán András:A trianoni csata című színházi rendezéséről szól. Egy,a rendezővel készült interjú mellett keretes írásokban bemutatja magát az előadást,szól Urbán András rendhagyóan fiatalon,mindössze 17 évesen elkezdett pályafutásáról.A szabadkai rendező kifejti nézeteit kultúra és provokáció viszonyáról,a trianoni béke és nemzeti identitás kapcsolatáról,s arról,mennyire káros,hogy a politika megpróbálja kisajátítani az egyéni identitás összetevőit. Nagyon örültem ennek az írásnak. Azért is,mert mostanában mindenféle önjelölt kanonizálóemberek próbálnak dolgokat mondani történelemről,politikáról,identitásról-és jólesett megtudnom,hogy Urbán András nem tartozik ezek közé. Szabad ember,aki szabad gondolkodásra biztat másokat is. Nagyon tetszett humanista megközelítése is:a kérdéses történelmi szempontok helyett az ...