Írott és elektronikus média régen és ma

 Manapság, ha azt írja valaki: megdöbbentő, akkor az Olvasó valami negatív, valami szörnyű dologra gondol. A klmíaváltozás kifejezés hallatán pedig a pusztulás, a tragédiák jutnak eszünkbe.   Azért vannak kivételek. A National Geographic folyóirat 2022.októberi számában olvastam Martin Gregus Jr. Nyaralgató jegesmedvék című írását. A pompásan illusztrált cikk azt mutatja be, hogyan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz egy, a kanadai Manitoba tartományban élő jegesmedve-kolónia tagjai.  Már önmagában az, hogy kolóniáról beszélünk, furcsa, hiszen ezek az állatok általában egyedül, legfeljebb kiscsaládban élnek. Itt, Manitoba tartomány északi részén azonban kialakult egy csapat, élén egy hatalmas termetű nőstényel. Martin Gregus Jr. 33 napig fotózta a jegesmedvéket, s megdöbbentő dolgokat tapasztalt. Látott például legelő( !!) jegesmacikat- recenzensnek eszébe ötlött:a macskák is szoktak füvet enni, ha vitaminhiányuk van-, vagy éppen madárfiókákat fogyasztó egyedeket. Kedvencük a cser nevű m

 Erdészeknek,ácsoknak,műbútorasztalosoknak és mindazoknak,akiket bármilyen formában érdekelnek a diófák vagy a termésük,szeretnék figyelmébe ajánlani egy cikket.  A cikk szerzői:Dr.Somogyi Norbert,dr.Pásztory Zoltán,dr.Cseke Klára. Címe:A feketedió-hibridekben rejlő lehetőségek a klímaváltozás elleni küzdelemben.A publikáció az Erdészeti Lapok 2022.októberi számában jelent meg. Egy francia-magyar együttműködésben megvalósuló hibridizációs kísérletről van szó,melyhez közönséges diót és feketediót használtak. Később,a kísérlet kiterjesztésekor már egzotikusabb,pl.Grúziából származó genomok is belekerültek az állományba. Nagyon tanulságos,sok gyakorlati lehetőséget felvillantó cikk,érdemes lenne a programot más fákkal is beindítani.

 Mivel a magyar sajtó és média nem igazán foglalkozik a Climate Pledge kérdésével ( sem), éppen ezért hiánypótlónak tartom Németh Andrásnak a HVG hetilapban megjelent cikkét (Az ígéret szép szó, HVG, 2022.április 21,37-38.oldal).  A Climate Pledge egy klímavállalási program, amelyet az Amazon internetes cég indított el, és már több ,mint 200 nagyvállalat csatlakozott hozzá. A cégek vállalják, hogy 2040-re nettó zéró karbonkibocsátással működnek. Az Apple már 2030-ra vállalta ezt. Mindenesetre, ha sikerül, jelentősen csökken a légkörben lévő károsanyag-mennyiség, és egészségesebb lesz a Föld atmoszférája.  Csakhogy nemcsak erről szól Németh András cikke. Szó esik benne arról, is, hogy több cég jóval kedvezőbb környezetvédelmi adatokat tüntet fel magáról, mint ami a valóság. Az sem igazán reménytkeltő adat, hogy Magyarország lakosságának mindössze 8 százaléka aggódik a klímaváltozás miatt- de ez még mindig nem a legalacsonyabb érték, Olaszország 5 %, ( Svédország 43 százalék). A cikk kit

 Földünk nagyon sok növényfaja úgy szaporodik,hogy magjait,spóráit a szél elfújja,s szerencsés körülmények között a mag jó talajra esik, s még a hőmérséklet is megfelelő,ezáltal a növény fejlődni kezd. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/41. számában,az 1292.oldalon olvashatunk Alexander Sentinella és munkatársai kísérletéről. Azt vizsgálták meg 1392 faj esetében,hogy a globális éghajlatváltozás hogyan hat majd ezen növények szaporodási képességére. Meglepő eredményekre jutottak.  Eddig azt gondoltuk-ezt közvetítette az ismeretterjesztő média is-,hogy a trópusi növények szigorúan csakis trópusi éghajlaton képesek szaporodni. Sentinella és munkatársai kísérletei kimutatták,hogy a trópusi növények 80 százaléka képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz-valamilyen szinten,persze...20 százalékuk számára viszont a klímaváltozás előbb vagy utóbb a fajpusztulást jelenti.  Persze,örülhetnénk,hogy a vizsgált fajok 80 százaléka megmenekül. Csakhogy a maradék 20 százalék is irtó magas szám,figyelembe

 Nem ma kezdődött a klímaváltozás kutatása. Már a 19.század természettudósai is feltették maguknak a kérdést:hogyan alakul majd a Föld éghajlata?Felmelegedés vagy lehűlés várható? A BBC History történelmi folyóirat 2017.júliusi számának 36-38.oldalán olvashatjuk Hágen András kitűnő cikkét,címe:Kossuth Lajos,a meteorológus. A cikket végigolvasva kiderül,hogy Kossuth,emigrációs magányát enyhítendő,a természettudományok tanulmányozásával múlatta idejét. Hetven éves korában felmászott Európa legmagasabb hegycsúcsára,a Mont Blancra,hogy egy ritka növényfaj példányával gazdagítsa gyűjteményét. Komoly szakfolyóiratokat járatott és olvasott. Kritikai tanulmányt írt Nyáry Jenő Aggtelekről szóló könyvéről. Korát megelőzően bizonyította a Milankovic-Bacsák-elméletet(hogy ez pontosan micsoda,kiderül a BBC History cikkéből. De hogyan foglalt állást Kossuth a klímaváltozással kapcsolatban?Nos,szerinte a Föld egy nagy lehűlés közepén van,s hamarosan elérkezik egy újabb "jégár-korszak",azaz

2019.márciusában a marokkói Agadirban konferenciát rendeztek az ortophterológusok( rovarszakértők). A konferenciáról az Élet és Tudomány ( itt most a főoldalra linkelünk ) 2019/49. száma írt. A szakértők megállapították, hogy a klímaváltozás hatására egyre több sáska, szöcske- és tücsökfaj (egyenesszárnyúak rendje) jelenik meg eredeti élet-területétől északabbra. Olyan fajokkal találkoznak az emberek Hollandiában, melyek azelőtt csak a maditerrán vidékeken voltak honosak. Hát, nem voltunk jó gazdái a bolygónak. De, és nagyon de:amíg a klímaváltozás okait, jelenségeit szakmailag kutatják és értékelik, addig nincs baj, az jó. De amikor a klímaváltozásból politikai következetéseket vonnak le ( az Élet és Tudomány nem esett ebbe a hibába), az már veszélyes. A globális éghajlatváltozás a biológusok ügye. Olyan stratégiákat kell kidolgozni biológusok, ökológusok segítségével, melyek segítenek a meglehetősen rossz állapotban lévő Földnek. Hogy aztán jó gazdák legyünk, jó uralkodók. 

Néha a legváratlanabb médiatermékekben bukkanunk a legérdekesebb cikkekre. Az Egyetemi Élet, a Debreceni Egyetem lapja, 2019.okótóberi számában közli Szalacsi Norbert írását, A klímaváltozás lassításának lehetőségei címmel. Azért fontos ez a cikk, mert 1. Politikai elfogultságoktól mentesen szól egy napjainkban igencsak átpolitizált kérdésről, az energiagazdálkodásról 2. Új szempontból közelít témájához. Mi, laikus Olvasók, megtudhatjuk, hogy a megújuló energiaforrások előállítása igencsak környezetszennyező. Például az epoxid nevű anyag előállítása, melyből a szélturbinákat gyártják, kifejezetten környezetkárosító. A szélerőművek átlagos súlya pedig 385 tonna, ez hatalmas terhelés a talajnak. A vízerőművek szennyezik a környezetet, a napenergia megtérülési iedeje pedig hosszú. Szóval, a cikk szerzője pesszimista abban a tekintetben, hogy átáll-e az emberiség megújuló energiaforrásokra. Szalacsi Norbert írását mindenkinek ajánlom, mert tiszta vizet önt a pohárba. Nincsenek csak jó