Írott és elektronikus média régen és ma

 A Reader's Digest Válogatás című népszerű magazin 1994.márciusi számában olvashatjuk Mary Murray írását, melynek címe: Mitől fél a gyerek? Négy, valóban megtörtént esetet olvashatunk a cikkben, de ezek annyira jellemzők, hogy érdemes ezeket egyesével elemezni.   Az első esetben egy kétéves fiú riadt meg a babazsúron poénkodó bohóctól. Végül az segített ,hogy a szülők megkérték a bohócot, mutassa meg a srácnak, hogyan festi ki magát.A kisfiú megértette, hogy a bohóc is ugyanolyan ember, mint a többi, csak ki van festve.  A második esetben egy ötéves fiú ijedt meg egy népszerű tudományos tévécsatorna műsorát nézve- a dínóktól. Merthogy ott, a dokumentumfilmben, szó esett arról is, hogy bizony nem voltak ezek az állatok olyan aranyos jószágok, mint a rajzfilmeken. Az anya elmagyarázta a fiúnak, hogy a rajzfilmen látott dínó meg a dokufilmen látott dínó nem ugyanaz, mindkettő fikció.  Legjobban tetszett a szörnyes sztori, ez az a bizonyos "szörnyek vannak a szobában". Az apu

 Nem minden sikerember fedi fel tálentumait a nagyvilág számára már gyermekkorban. A Nők Lapja 2018.január 4-i számában olvasom Vekerdy András cikkét,melynek"Magyarázom a bizonyítványom" címe utalás Csiffáry Gabriella könyvére. Csiffáry nyolcvankét ismert tudós,művész iskolai pályafutását követi nyomon. Többségüknek nem ment a suli,Mándy Iván nem jutott el az érettségiig sem,Eötvös Loránd pedig tantárgyainak túlnyomó többségéből elégségesre érettségizett-ideértve a fizikát is. Szent-Györgyi Albert és Mándy Iván iskolával kapcsolatos attitűdjében két közös vonás érhető tetten:1. Szorongás az iskolától,úgy érzi,elvesznek belőle valamit,fenyegetik 2. Önmaguk alulértékelése.  Hogy mi a dolog tanulsága?Olyan nagyon semmi. Vannak emberek,akik később érnek. Ha a gyerek közepesen vagy éppen rosszul tanul,ne essünk kétségbe!Lehet belőle még Nobel-díjas is...

Jean-Paul Sartre a 20. század kultúrtörténelmének emblematikus alakja, az egzisztencialista filozófia egyik legmarkánsabb képviselője. Halála előtt interjút adott a Le Nouvel Observateur című francia lapnak, azzal a feltetétellel, hogy az interjút kedves tanítványa, Benny Lévy készíti. A lap szerkesztője beleegyezett. Az interjú három részben jelent meg, az első 1980.március 10-én. Voltaképpen az életmű összegzéséről és részbeni megtagadásáról van szó. Sartre kudarcosnak minősítette munkásságát, úgy vélte, sok dolgot nem vagy nem a megfelelő módin sikerült megírnia. Legnagoybb tévedésének tartja, hogy túl fóggetlennek tételezte fel az embert, túlságosnak szubjektumnak tekintette, elhanyagolta az ember, mint közösségi, társadalmi lény tanulmányozását. Fenntartotta viszont azt a korábbi állítását, hogy az ember egyetlen célja, hogy Isten legyen. Ám, miután ez nem sikerülhet neki, az emberi élet egy nagy kudarc. Nem lehet más. Sartre szerint a huszadik századot átjárja a szorongás es