Írott és elektronikus média régen és ma

 Számít a házasságban az,hogy a felek iskolai végzettsége milyen?Megdöbbentő,de a magyarországi válási statisztikák szerint igen. A HVG 2019.október 31-i számának 22.oldalán,a hvg ténytár rovatban igen tanulságos statisztikákat olvashatunk. Annak talán örülhetünk,hogy Magyarországon a 2010-es évek végén kb. 51 ezer házasság köttetett évente,s 17 ezer házaspár vált el. A lap közli az elvált párok iskolai végzettségét is,ez viszont megdöbbentő.  2018-ban a mintegy 17 ezer válásból 7493 volt olyan,ahol a felek iskolai végzettsége eltért.Tehát az esetek közel 50 százalékában. Legtöbb esetben a feleség volt diplomás,a férj pedig érettségivel rendelkezett. Ezt követi azon esetek száma,amikor érettségizett feleség vált el szakmunkás férjétől. De 846 olyan eset is előfordult,amikor diplomás férj és érettségizett feleség bontotta fel a házasságát.  Magyar társadalomban,magyar kultúrában tehát igenis számít az iskolai végzettség.Még a házasságban is.Hogy ez jó vagy sem?Mindenki döntse el. Szerin

 Aki esetleg azt gondolja, hogy ráér a gyermek idegennyelv-tanulását elkezdeni öt-hat éves korban, az téved. Már a magzat is képes megkülönböztetni azokat a különböző nyelveket, melyeket az anya pocakjában hallott. Mindez kiderül a Károli Magazin című lap 2019 őszi számában közölt interjúból ( Nem lehet elég korán kezdeni?-nyelvtanulás már csecsemőkortól) melyet Farkas Jázminnal készített a lap újságírója, akinek nevét valamilyen okból nem tüntették fel. ( ez a magyar sajtóban divó szokás szerintem nem jó szokás).  Szóval, ha egy magzathoz, amíg a pocakban tartózkodik, a felnőttek két különböző nyelven beszélnek, akkor világra jőve a csecsemő már meg tudja különböztetni a két nyelvet.  Óriási.  A Károli Magazin a Károli Gáspár Református Egyetem lapja.

 Kezdődik az érettségi ill. felvételi szezon,egyre több érettségizett fiatal izgul azon: mi van, ha nem vesznek fel egyetemre? Semmi, ami miatt aggódni kellene. Legalábbis ez derül ki a Nők Lapja  hetiap 2019/39. számában megjelent cikkből, szerzője Szigeti Hajni, pszicchológus szakértő Páli Patrícia. Az írás címe:Ha nem vették fel a gyereket... A cikk elsősorban szülőknek szól, ugyanis az a tapasztalat, hogy sok szülő mélyen csalódik és depresszióba esik, ha nem vették fel a gyereket felsőoktatási intézménybe. Páli Patrícia elmagyarázza, hogy a legfontosabb: tartsuk a lelket a gyerekben, ne érezze magát alacsonyabbrendűnek.  Ha nem jutott be a gyerek egyetemre-főiskolára, még mindig rengeteg lehetőség van rra, hogy továbbfejlődjön. Például: - munkavállalás - önkéntes munka (ez később jól mutat majd az önéletrajzban) - külföld- ez lehet munkavállalás, önkéntes munka,nyelvtanulás. Egyvalamit nem szabad: hagyni, hogy a gyerek túlzottan belemélyedjen a bánatba. Aktivitás kell, valamit csi

 Norvégiában,Brumunddal városában áll a világ legmagasabb,85,4 méteres magasságú faépülete-számol be róla az Ács/tetőfedő című szaklap 2022/1.száma. A 2019-ben átadott,kívülről felhőkarcolóra hasonlító,18 emeletes épület a Mjøstårnet nevet viseli. A toronyépület anyaga keresztrétegelt falemez.A benne lévő oszlopok úgynevezett glulamból készültek,ez egy speciálusan feldolgozott gyalult fa. Az épület többfunkciós:találhatók itt magánlakások,szálloda,irodák,uszoda,étterem.Nagyon környezetbarát épület. Mint a kitűnő cikkből kiderül,Európában egyre népszerűbbek a fából készült magas épületek.  Akit bővebben érdekel a téma,például az,hogyan épült fel a Mjøstårnet,az feltétlenül olvassa el az említett cikket az Ács/tetőfedő című lap 2022/1.számának 38-39.oldalán!

 Szinte hihetetlen,de már az 1994.év is a történelem birodalmába tartozik...Richard Overy,az Exeter Egyetem történészprofesszora a BBC Világtörténelem című folyóirat 2019.márciusi számában(36-41.oldal) tett közzé egy gazdagon illusztrált összeállítást az 1994.év legfontosabb eseményeiről. Lássuk,Overy professzor szerint melyek voltak 1994.legfontosabb, történelmi jelentőségű eseményei! Polgárháború robban ki Ruandában a hutuk és a tuszik között*Nelson Mandela lesz a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke*Tovább folytatódik Szarajevó 1992 óta tartó ostroma.1994-ben a NATO légicsapást indít az ostromló szerbek ellen*Silvio Berlusconi lesz Olaszország miniszterelnöke,decemberben kormánya szétesik*Lucian Freud megfesti Az adóellenőr pihenője című korszakalkotó képét*Először szentelnek nőt pappá az anglikán egyházban*Bill Clinton és Borisz Jelcin Moszkvában találkoznak*1994.decemberében orosz offenzíva indul Csecsenföld ellen*USA:O.J.Simpson rendőri őrizetbe kerül*Átadják az Angliát Franciaországga

 A BBC History című történelmi folyóirat 2019.májusi számának 24-30.oldalán olvashatjuk Cieger András:Árpád az Országházban.Munkácsy történelmi tablójának hányatott sorsa című írását. Nagyon érdekes:rámutat a korabeli magyar társadalmi-politikai-értelmiségi elit ízlésbeli és ideológiai megosztottságára. Míg a kor két veterán írófejedelme,Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, egyértelműen támogatta a kép megalkotását,addig az irodalmi "második hullám",illetve a 19.század végi politikai ellenzék körében nem aratott a mű osztatlan elismerést. Voltak,akik a magyarság harci erényeit szerették volna viszontlátni a festményen. A legszarkasztikusabban Vajda János fogalmazott:szerinte Árpád lova kehes,aszkóros gebe,a sátor előtt álló tömeg pedig egy "baromvásárra"emlékeztet. Az Országház építésze ,Steindl Imre sem tartotta sikerúltnek az alkotást,mint ahogy Munkács% sem kedvelte a Parlament épületét,mint építészeti alkotást,főként neogótikus stílusa miatt. Ám az utókor nem foglalkoz

 Már ez is történelem...2018-ban megváltozott Magyarországon a mobiltelefon-szerződésekhez kapcsolódó hűségidő- számolt be minderről a HVG hetilap 2019/2. száma. A 52 oldalon található hír szerint a fogyasztók elégedettek az új konstrukcióval, jobbnak tartják ezt a lehetőséget, mint a korábbit. A rendszer azóta is így működik, csak akkor lehet kétéves hűségidőt előiírni,ha készülékvásárlás is kapcsolódik az új szerződéshez.  Annyit recenzens hozzátenne, hogy bár a világ fejlettebb részein- ahogy korábban mondtuk, Nyugaton-  is van hűségidő, ott kínálnak enélkül is lehetőségeket a mobilszolgáltatók, persze, drágábban.  Itt a hvg weboldala: hvg.hu

 Napjainkra felgyorsult a történelem menete,szinte áttekinthetetlen sebességgel követik egymást a nagypolitika eseményei. Ami néhány évvel ezelőtt történt,az már a történelem része,még akkor is,ha jelenünket is nagyban meghatározza. A HVG 2019.május 30-i számában olvadhatjuk A labirintus rabjai című cikket. Ebben Theresa May akkori brit miniszterelnök lemondása kapcsán a Szerző részletesen elemzi Nagy-Britannia és az európai integráció viszonyának nem éppen egyszerű történetét. Megtudhatjuk,hogyan viszonyult az EU-hoz illetve annak elődeihez Edward Heath,Margaret Thatcher,John Major és David Cameron. Külön időrendi táblázat foglalja össze a 2016,azaz a Brexit-népszavazás hátterét(érdekesség,hogy az intenzív unióellenes kampány ellenére a brit lakosságnak csak 51,9 százaléka voksolt a kilépés mellett). Megtudhatjuk,hogyan igyekezett Theresa May elfogadható kilépési terveket készíteni,de ezeket az alsóház mindig megvétózta,2019.január 15-én pl.432:202 arányban,ami a legnagyobb elutasítot

 Radnóti Miklóst kitűnő versei, második világháborús szerepe, a holocaust során bekövetkezett tragédiája minden európai számára egyfajta sajátos irodalmi ikonná, hazáját minden keserűség ellenére szerető példaképpé tették. Kevesebbet beszél azonban az irodalomtörténet Radnóti kevésbé ismert kortársairól ,akik szintén nagyon sokat szenvedtek a vészkorszak alatt, és akiknek élete ugyanolyan tragikus véget ért, mint Radnótié.  A Nők Lapja 2019.április 10-i számában Balázs-Piri Krisztina cikke Zsigmond Edének, Pásztor Bélának ( Weöres Sándor szerint kora legnagyobb tehetsége volt), Fenyő Lászlónak ( Szántó Judit kegyeiért is versengett, de a lány végül József Attilát választotta) állít emléket. Kifejezetten ajánlom magyartanároknak, de minden irodalom iránt érdeklődő embernek ezt a remek írást. Felidézi a múlt elfeledett zsenijeit és költészetüket. Azt a költészetet, melyet a történelem szaggatott ketté.  Nők Lapja weboldala: noklapja.hu

 Hegyet mászni Tajvanon bizony nem egyszerű mulatság, amint az Makleit Lászlónak a Magyar Turista c. folyóiratban közzétett cikkéből kiderül ( Tajvan trükkös teteje. Magyar Turista, 2019.január, 34-35.oldal). A kitűnő cikkből kiderül, hogy a tajvani hatóságok eléggé bürokratikus engedélyezési eljárásokkal tesztelik mindazokat, akik fel akarnak mászni a szigetország lemagasabb hegycsúcsának, a Mount Jade-nak tetejére. Azért valahogy mégis feljutott a magyar expedíció, s hála Istennek, nem történt emmi baj.  Sőt, a hegymászás után még Tajvan többi nevezetességét is megcsodálták, pl. a Taroko Nemzeti Parkot, a Yeliu nevű sziklaegyüttest, és sok mást.  A cikk mind szövegében, mind képi illusztrálását illetően kiváló. Az, hogy kedvet csinált-e Tajvanhoz, jó kérdés. Az a sok hivatali herce-hurca, az bizony nem tetszik. 

 Ungvári Tamás (1930-2019) tudós,író,sokan tartották az utolsó magyar polihisztornak. A Nők Lapja 2019/48.számában Vadas Zsuzsa cikke emlékezik meg az íróról,a műfordítóról,a nők kedvencéről (12 évig Psota Irén volt a felesége). Vadas Zsuzsa cikkéből az rajzolódik ki,hogy még a legszürkébb,leginkább nivelláló diktatúrákban is élhetnek olyan emberek,akik személyiségükkel,lényükből áradó nyitottsággal meghaladják a szürke hétköznapokat. Ungvári Tamás ilyen ember volt. De ez a furcsa világfiság egyéniségének csak egyik oldala. Rettenetes tragédiákat hurcolt magával,családját megölték a holocaust során. Egész életében ezt dolgozta fel,úgy,hogy-saját szavaival-folyton előremenekült. És akkor még nem szóltam arról,hogy micsoda szakmai tudása volt. A modern angolszász irodalmakat nála jobban senki nem ismerte Magyarországon. De otthon volt a huszadik századi magyar történelemben,kultúrtörténetben is.  Vadas Zsuzsa cikke méltó megemlékezés Ungvári Tamásra. 

 Tudom,nem mostanában éli virágkorát a nemzetközi turizmus. Prágáal kapcsolatban mindenkinek a középkor, a barokk, a klasszicizmus jut eszébe. Pedig az utóbbi évkben a cseh főváros remek modern épületekkel is gyarapodott. Azért érdemes belekukkantani a H.O.M.E.magazin 2019.július-augusztusi számába,ahol a City Guide összeállításban többek között a cseh főváros,Prága legújabb trendi helyeiről láthatunk-olvashatunk fényképes összeállítást. A következő helyeket mutatják be: Cyberdog bár,Náplavka közösségi tér,Moods Charles Bridge butikhotel,Mama Shelter szálloda,Moon Club étterem,Javorina márkabolt,Kuchýn étterem,Artiseme concept store.  Ha legközelebb Prágában jár,tekintse meg e helyeket,mind nagyon eredeti. A cikk pedig kitűnő.

 Sajnos,kis hazánkban még mindig él az a közfelfogás,miszerint a szép épület,az valami nagy,impozáns,monumentális,lenyűgöző alkotás. A világ boldogabb részein szerencsére már túljutottak ezen a kezdetleges felfogáson. 184 négyzetméter. Ekkora az összeterülete annak az alkotóháznak,amelyet a magyar Olvasó a H.O.M.E. designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 109.oldalán ismerhet meg,s a franciaországi Seyssins városában található. Tervezője Odile Decq,az épületet 2015-ben adták át. A különös,titokzatos házon semmi hivalkodó nincs,szabálytalan geometrikus formájú,szürkésfekete külső falakkal. A földszinten műtermek,az emeleten lakószobák. Az egész építészeti konstrukció nagyon egyszerű,mégis szép,megfogja a látogatót,no meg az egyszeri újságolvasót is. A belső tereket nem látjuk,ám a külső önmagáért beszél. Kicsi,de gyönyörű ékszerdoboz a város határában,remek panorámával. Az építészetben nem a méret a lényeg,a tehetséges alkotók kis alapterületen is gyönyörű műveket hoznak létre. 

 Ha Magyarországon azt a kifejezést halljuk:erdei ház,akkor valami kis,egy-két helyiséggel büszkélkedő nyaralóra gondolunk,ahová hétvégenként-vagy inkább havonta-kijárnak a tulajék. A berendezés pedig áll kopott szőnyegekből,utolsókat rúgó tévéből,meg rozoga asztalból. A holland belsőépítész,Eleonora Nieuwenhazen,új értelmet adott az "erdei ház"kifejezésnek. Északi-tengerhez közeli otthonukat-mert kint is laknak-meseszépen építtette fel és rendezte be. Modern és természetközeli. Ami a médiát illeti:a H.O.M.E designmagazin 2019.szeptember-októberi számának 32.skk.oldalain látunk csodaszép fotókat az épületről. Két szín dominál:a fa természetes szürkésbarnája és a zöld. Zöld a szőnyeg,amolyan mese-motívumokkal díszített. A zöld minden árnyalatában játszanak a fürdőszobacsempék. Van egy egészablakos helyiség a lakásban,a fotóról nem derül ki,melyik ez,de az a burjánzó bujazöld,amit ez az ablak mutat,a bokrok,fák elképesztő színorgiája,egyetlen fő színből,az azt kell mondjam:leny

 A Nők Lapja 2019/3. számában,a 93.oldalon olvashatjuk Szabó Borbála kiváló novelláját,melynek címe:Egész ember. A főhős egy magas beosztású orvos(de lehetne bármelyikünk),aki rengeteget dolgozik,családja van (4 gyermek),ráadásképpen még szeretője is akad,aki egyre többet követel. Olyan munkamániás ember ez a mi doktorunk. Dr.Fodor úgy érzi,meg kellene háromszorozódnia,hogy minden fronton helyt tudjon állni. Kívánsága teljesül:egyszerre csak 3 Dr.Fodor lesz a világon. Hősünk eleinte élvezi a helyzetet,csakhogy ott a szerető aki továbbra is egyre többet kíván... Szabó Borbála novellájára Kafka és Örkény is büszke lenne. Jó ötlet,remekül megírva. Az egyik legjobb kortárs novella,amit olvastam. 

 A Nők Lapja Évszakok 2019.nyári számában olvashatjuk Lénárt Emese cikkét A táltosköltő szerelmei címmel. Nagyon érdemes elolvasni mindenkinek,aki kicsit is foglalkozik irodalommal,vagy valami módon megragadta őt Ady Endre költészete és/vagy személyisége. Ebben a cikkben az is találkozhat újdonságokkal,aki hivatásszerűen műveli az irodalmat. Jómagam például nem tudtam,kicsoda is az a bizonyos Kíváncsi Ili,mint ahogy Rienzi Máriáról sem hallottam még soha(utóbbi,mint a cikkből kiderül,kupléénekesnőként kereste kenyerét). Nem tudtam,hogy nem Ady adta Lédának a magyar irodalomból ismert és elismert becenevét,mint ahogy nem voltam tisztában azzal a halálosan komoly okkal sem,ami miatt Léda hazajött Párizsból. Ismeretlen volt előttem Ady és Kaffka Margit meglehetősen zavaros románca(Kaffka Margit szeretett volna Ady felesége lenni,csakhogy Ady elállt a lánykéréstől. Bennem felmerül:a két,tragikusan fiatalon elhunyt literátor-zseni vajon megmenthette volna egymást?). Arról sem tudtam,hogy Ad

 Azt szeretem a Nők Lapjában,hogy az úgynevezett "trendi"témák (fogyókúra,divat,szépségápolás,sztárok stb.) nagyon színvonalas ismeretterjesztő cikkeket is közölnek,komolyabb témákról. A 2019/24.szám 72-74.oldalán például Katona Csaba:Egy nyughatatlan szellem című írása Festetics György gróf halálának 200.évfordulójára íródott. Szó esik a cikkben a gróf igencsak "jó"családi hátteréről,a felvilágosodás hatásáról, az ifjú gróf katonai szolgálatáról,Sallér Judit Rozáliával kötött,végül is különéléssel végződő házasságáról,és persze az alapításokról:a Helikon Könyvtárról,a Georgikonról (ki tudta vajon,hogy egy tanárral és egy diákkal kezdte meg működését?), az alsoki gimnáziumról,a Helikoni Ünnepekről,Hévíz felfejlesztéséről,valamint Keszthely városképének rendbetételéről. A hab a tortán az olasz tervező által megálmodott Phoenix nevű vitorlás. Remek kis cikk,jól összefoglalja a lényeget. De álljunk csak meg az alsoki gimnáziumnál!Alsok községet később Csurgóhoz csatolt

 Nagyon érdekes cikket találtam a HVG Extra Business című lap 2019/04.számának 14-16.oldalán. Szerző Porkoláb Imre. Cím:A készen kapott vezető. Univerzálisan bevethető operátorok.  Arról van szó,hogy egy amerikai áruházlánc vezetése nem talál kellő számú fiatal középvezetőt. Ekkor valakinek eszébe jut,hogy a katonaságnál,pontosabban:a tengerészgyalogságnál működnek ún.operátor alakulatok,olyan egységek,melyeket válság idején vetnek be. A cégvezetésnek megtetszik az ötlet,és fiatal,felsőfokú végzettségű katonákat hoznak át a vállalati szférába,ahol kiválóan megállják a helyüket. Kitűnni vágynak,katalitikus tanulási készségük van,továbbá rendelkeznek a dinamikus érzékelőképesség nevű személyiségjeggyel. A cikk kitűnő,ajánlom figyelmébe minden,Európában működő managernek. Vajon miért nem olvasunk hasonló történeteket a médiában magyar vállalatokról?Azért,mert mifelénk,itt,Közép-Európában,még mindig képzettségcentrikus a vezetőkiválasztás. Nem személyiségjegyek,hanem képesítések,végzettség

 Az Alföld irodalmi és kulturális folyóirat 2019/9.számában olvashatjuk Zahar Prilepin:A kolostor c.novelláját,Goretity József kitűnő fordításában. Sokan írtak már regényt,elbeszélést a GULAG szörnyű és abszurd világáról,Zahar Prilepin erről a sokszor megírt különös világról is tudott újakat mondani.  Ritkán beszélünk a sztálini szovjet táborrendszer szexuális viszonyairól. Pedig,ha belegondolunk,hierarchikus rend,sok férfi összezárva,gyengék és erősek egyaránt...Prilepin novellájában két kaukázusi srác érkezik a barakkba,alig tudnak oroszul. Egy igencsak művelt,fennhéjázó beszédű hajdani egyetemista egyszerre kifaggatja őket és előadást rögtönöz nekik,miközben Krapin parancsnok a köztörvényes lógósokat bünteti,gumibottal. És leveteti a többi rabbal a ruháit,hogy adják oda a köztörvényeseknek,hogy azok is mehessenek dolgozni. A novella utolsó mondata pedig sejtelmes utalás arra,hogy éjszaka még történt valami.  A világirodalom történetében Zolát szokták a naturalizmus atyjaként emleget

 Az Alföld folyóirat 2019/9. számában olvashatjuk Ronn Wiegand korszakalkotó versét,Kőrizs Imre fordításában. A Csak recept című alkotás az irodalom-és úgy általában a művészetek-helyes befogadásáról szól. Azzal,hogy Wiegand tételesen kimondja,hogy "A vers csak recept",ezzel elveti az irodalom önmagáért valóságát. Mert a vers,a kép,a zene csak eszköz valamihez,amit legtalálóbban életnek nevezhetünk,és amihez,mint Wiegand írja,jó nagy adag éles ész kell. Megvan bennünk,csak elő kellene hozni. Menni fog?