Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Új Írás című folyóirat 1975.májusi számának 80-82. oldalán jelent meg Illyés Mária: Barcsay Jenő rajzairól című írása. Nagyon magas szintű képzőművészeti jártasságról tanúskodó írás. Szakértőként elemzi az akkor hetvenöt éves mester rajzait, rézkarcait. Ám felvet egy ennél általánosabb, a képzőművészet egészére kiterjedő kérdést is. Mégpedig azt, hogy egy festő munkásságában milyen viszony áll fenn a rajzok és a " valódi" festmények között.  A reneszánsz kortól kezdve a rajzot a festészet afféle előiskolájának, az anyaggyűjtés legjobb módjának tartották. Vannak festmények, melyhez több száz grafikai előtanulmány készült. Később aztán ez a viszony változott, a grafika, a rézkarc mindinkább önálló művészeti ággá vált ( recenzens hozzáteszi: ez nem kis részben a 16.században megjelenő új tudománynak, a térképeszetnek is köszönhető.A koraújkori térképek valóságos művészeti alkotások.). A festészet és a rajz mindinkább elvált egymástól, s bár az olajfestményekhez, akvarellekhe

Az Új Művészet havonta megjelenő, elsősorban képzőművészettel kapcsolatos írásokat közlő folyóirat. A 2009/6. szám tartalmából: - A Műcsarnokban a holocausttal kapcsolatos kiállítást rendeztek, a közönség láthatta többek között Roskó Gábor: István király zsidókat telepít a Csepel- szigetre című olajfestményét, illetve Lendvai Ádám: Norma Lights I-IX című, reklámokat imitáló kollázsát. Nagyon modern, 21. századi módon szóltak erről a történelmi tragédiáról. - Alberto Giacometti a huszadik századi európai szobrásznemzedék egyik legkiemelkedőbb alakja. A Szépművészeti Múzeum rendezett kiállítást műveiből, többek között láthatták a híres Esőben lépdelő férfit is, mely 1948-ban készült. hogy valójában kicsoda az a pálcikaember, aki lépdel az esőben? Giacometti szerint ő maga. Azt mondanunk sem kell, hogy a műalkotásnak számtalan értelmezése lehetséges. - Keserű Ilona fantasztikus festőművész! Érzet 2 című képe a modern magyar festészet kiemelkedő alkotása, nagyon megrázó, ugyanakkor remény