Írott és elektronikus média régen és ma

 A Debreceni Városvédő a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület hírlevele. Az 1999.februári,jubileumi szám tartalmából: Elárasztották a debreceni épületeket az oda nem illő,többnyire angol nyelvű reklémfeliratok,a városnak pedig nincs módja,hogy ezeket eltávolítsa-Nagyon sok történelmi-irodalmi emlékhely még nem kapott emléktáblát,pl.Jókai Mór 1849.évi lakóhelye,Vörösnarty Mihály lakóhelye a Darabos utcán,Ady Endre kedvenc vendéglője,és még sok más emlékhely várja,hogy márványtáblával díszitsék-Mi lesz Kölcsey Ferenc egykori otthonával?A kis Kölcseynek nagybátyja bérelt egy szoba-konyhás házat,itt lakott a fiú,amíg a Refotmátus Kollégium hallgatója volt-A városvédők kirándultak Zelemérre. Beszámoló-Minden,amit Debrecen címeréről tudni kell. A Debreceni Városvédő nagyon igényes,tartalmas folyóirat,több évtized távlatából is érdemes újraolvasni. 

A Versmondó című folyóirat ( ajánljuk minden irodalmárnak, magyartanárnak, mert rendkívül okos, hasznos tartalmú írások találhatók benne), 2016.tavaszi számának 42-52. oldalán olvashatjuk Szilágyi Ferenc: A művészet stílusirányzatairól című tanulmányát. Szilágyi Ferenc arra hoz eklatáns példákat, hogy a nagy magyar költők, írók- pl. Mikes Kelemen, Berzsenyi Dániel, Gvadányi József, Petrőczi Kata Szidónia és a többiek, kifejezetten egyéni stílussal, nyelvezettel, irodalmi attitűddel rendelkeztek. Éppen ezért felismerhetők a verseik, ebből pedig egyenesen az következik, hogy lehet őket utánozni. Meg is tették későbbi korok nagy költői. Tóth Árpád is írt verset Berzsenyi modorában, Szécsi Margit Petróczi Kata Szidónia bőrébe bújt, TAmási Áron Mikes Kelemen nyelvezetén és formavilágán szólt, édesanyjának írt levelében.  A mai költőink, prózaíróink között ugyan hány akad, aki egyéni jól felismerhető stílussal rendelkezik? aki úgymond parodizálható? Szerintem nem sok. Kicsit uniformikus...