Írott és elektronikus média régen és ma

Amint a világsajtó és minden komolyabb médiatermék beszámolt róla, 2022.augusztus 29-én,súlyos betegséget követően,elhunyt Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió utolsó komoly vezetőjeként hozzájárult a hidegháború megszùnéséhez,a kelet-európai országok függetlenedéséhez.Igen jelentős történelmi személyiség volt. 1985-ben lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára. Meghirdette a glaznoszty ( nyitás) és a peresztrojka ( átalakítás) programját. A gazdasági csőd, a nemzetiségi ellentétek aztán a Szovjetunió felbomlásához vezettek.  Arról persze folynak viták,tudományos és politikai szinten is,hogy Gorbacsov szándékosan bomlasztotta fel az országot,vagy pedig a történelem áldozata lett. 

 Mivel a magyar sajtó és média nem igazán foglalkozik a Climate Pledge kérdésével ( sem), éppen ezért hiánypótlónak tartom Németh Andrásnak a HVG hetilapban megjelent cikkét (Az ígéret szép szó, HVG, 2022.április 21,37-38.oldal).  A Climate Pledge egy klímavállalási program, amelyet az Amazon internetes cég indított el, és már több ,mint 200 nagyvállalat csatlakozott hozzá. A cégek vállalják, hogy 2040-re nettó zéró karbonkibocsátással működnek. Az Apple már 2030-ra vállalta ezt. Mindenesetre, ha sikerül, jelentősen csökken a légkörben lévő károsanyag-mennyiség, és egészségesebb lesz a Föld atmoszférája.  Csakhogy nemcsak erről szól Németh András cikke. Szó esik benne arról, is, hogy több cég jóval kedvezőbb környezetvédelmi adatokat tüntet fel magáról, mint ami a valóság. Az sem igazán reménytkeltő adat, hogy Magyarország lakosságának mindössze 8 százaléka aggódik a klímaváltozás miatt- de ez még mindig nem a legalacsonyabb érték, Olaszország 5 %, ( Svédország 43 százalék). A cikk kit

Már ez is történelem, hogy repül az idő... Csehország 2021-ben alsóházi választásokra készült. A Mandiner hetilap 2021/39. számában Csehország választ-Prágai ősz címmel olvasható Greczula Levente László írása. A politikatörténet tudományának nézőpontjából és minőségéből is releváns írásban olvashatunk Andrej Babiš elnökről,megtudhatjuk,mi az az ANO 2011,milyen ellenzéki szövetségek alakultak a jelenleg regnáló kormánypártok ellenében,kik azok a Kalózok és Polgármesterek,s mi a véleménye Babišnak az ellenzékről. A cikk szót ejt a magyar vonatkozásokról,megtudhatjuk,mire is mondják a politikában, hogy "röszkei nagyeskü".  Nagyon korrekt,tárgyilagos cikk,kár,hogy a magyar sajtóban nem csak ilyeneket olvashatunk. Akik Csehország vagy egész Közép-Európa politikatörténetét hivatásszerűen tanulmányozzák,szakmailag mindenképpen értékes anyag.  Itt pedig a hetilap internetes oldalának címlapja: mandiner.hu

 A Delta magazin 1970/7. számában (6. oldal, Milyen vastag a tojás héja?) bukkantam a következő, mélyebben belegondolva hátborzongató hírre.  Arról van szó, hogy minden, élelmiszeriparban járatos ember tudja, hogy a vastag héjú tojást könnyebb kamionokban nagy távolságra szállítani, mint a vékony héjút. De hogyan állapítjuk meg, melyik tojás a vastag, és melyik a vékony héjú? Brit kutatók, az Oak Bridge-i magfizikai laboratórium munkatársai- legalábbis azt hitték- megtalálták a megoldást. "A tojást radioaktív ródium-ruténium sugárforrás elé helyezik. A visszaverődő béta-részecskék száma pontosan jelzi a héj vastagságát.".  Tényleg hátborzongató. A brit családok évtizedeken át ették a radioaktív besugárzású tojásokat, ezekből készültek az angol szállodákban az angol reggelik, szóval, a derék britek alaposan megpakolták a népet radioaktív sugárzással ( Az objektivitás kedvéért hozzáteszem: arról nem ír a cikk, milyen gyakorisággal alkalmazták ezt a módszert a brit élelmiszeripa

 Daniel Boulanger a huszadik századi francia irodalom egyik legismertebb novellistája,regényírója,filmforgatókönyv-írója volt. A Rakéta Regényújság című irodalmi hetilap 1988/21.számában jelent meg A virágkertész című novellája. Amelynek akár azt az alcímet is adhatnánk:Ha valaki kéregetni akar... Tipikus kispolgári francia környezetben játszódik a mű. Férj biztosítási ügynök,feleség háztartásbeli. Flore,a fiatalasszony, éppen mosogat,amikor csengetnek. Egy markáns arcú,ám eléggé szerencsétlennek tűnő figura,Placide,áll az ajtóban. Virágkertész,és munkát keres. Sebesülései vannak azonkívül sánta. Flore 100 frankot(szerény számításaim szerint ez ma forintértékben olyan 50 000 körül lenne) ad neki azzal,hogy tízet vegyen le,a többit hozza vissza. Aha,ahogy az ilyenkor lenni szokott,az asszony soha többé nem látja a tarhálót. Vagy mégis? Mert két hét múlva megint csengetnek. Megint Placide áll az ajtóban,megint virágkertészi állást keres,természetesen sebesült...Szóval,ennek a remek kis h

 A Falu,Város,Régió című,területfejlesztéssel,regionális projektek kommunikációjával foglalkozó folyóirat 1999/4.számában olvashatjuk a Vidéki minták című cikket,Jürgen Peters és Ónodi Gábor tollából. A cikk egy magyar-német hallgatói csereprogramról szól. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói a németországi Börnickébe,a Fachhochschule Eberswalde Fachgebiet hallgatói a magyarországi Tiszadobra látogattak. Ha 21.századi szemmel olvassuk ezt a cikket,nagyon is korszerűnek találjuk a benne leírt oktatási-ökológiai programot. Tiszadobon az ökológia mellett a turizmus-idegenforgalom is jelentős szerepet játszott a programban. A németországi Börnicke esetbén pedig érdemes volt megfigyelni,hogyan lesz-egy képzőművész-házaspár településfejlesztő egyesületéből kiindulva-klasszikus porosz nagybirtokos faluból modern település,ahol a fiatalok is jól érzik magukat.  Kár,hogy a 2020-as években,a járvány és a háború miatti gazdasági problémák miatt a fizikai részvételen alapuló hallgatói csere

 A Nők Lapja című hetilap 2022/26. számában jelent meg Bus István tollából A jövő itt van! Gyalogbusztól a légi taxiig-szuperfokozatra kapcsol a közlekedés? című cikke. Szerző több vonalon is halad azon kérdés megválaszolása felé, hogy milyen lesz a közlekedésünk tíz év múlva- kérdés, érdemes-e jósolgatni, azt gondolom, olyan világban élünk, amelyben azt sem tudjuk, mi fog velünk történni holnap. Szó esik a elektromos autókról ( 2035-től csak ilyeneket lehet forgalomba hozni), a sokmindent megtudunk a mikromobilitási eszközökről is, hogy ezek micsodák, azt nem áruljuk el, tessék elolvasni a cikket! Említés történik a budakalászi gyalogbuszról ( önkéntesek kísérnek iskolába hetven gyereket, a dolog egyébként nem új, már Püspökladányban is találkoztam ilyennel).  A cikk végén pedig szó esik arról, hogy szupergyors vonatokkal váltanák ki a repülőket, Musk ötlete alapján. A dolog szerintem a légitársaságok ellenállásán megbukna, hacsak a légitársaságok nem szállhatnak be a szupergyorsvonat

 A csomagolás a gazdasági élet egyik legfontosabb ágazata, hiszen minden más ágazatot érint. Az ÖKO ( Ökológia,Környezetgazdálkodás, Társadalom) folyóirat 1995/3. számában olvashatjuk Kossa Judit:A csomagolóanyagok használatának jogi szabályozása az Európai Unióban és hatásuk a magyar termékdj törvényre című tanulmányát, amelyből egyfajta kis európai csomagolástörténeti áttekintést kapunk.  A rendkívül átfogó írás felvázolja az európai csomagolóanyag-kérdést, különösen a környezetvédelem szempontjából. Megtudjuk, milyen erőfeszítéseket tett a német kormányzat a sör és tej egyutas csomagolásának megakadályozására. Képet kapunk arról, hogyan rendelkezett az 1991-ben elfogadott úgynevezett Töpfer-törvény a csomagolóanyagok környezetbarát mivoltáról, a csomagolóanyagok tömegéről, térfogatáról, valamint az azóta már az ökológia egyik kulcsszavává vált újrahasznosításról. De rövid áttekintést kapunk a dán helyzetről ( a dánok jártak legelőrébb a környezetbarát csomagolások elterjedsée terén)

 Magyarországon, az 1960-as évek végétő kezdve, fokozottan megnőtt a tudományos közvélemény érdeklődése a honfoglalást megelőző időszak régészeti és történeti anyaga iránt. A Delta magazin című ,rendkívül magas színvonalú ismeretterjesztő folyóirat 1974/7. számában Sárvári Márta cikke (A fenékpusztai római erődítmény regénye) ad izgalmas bevezetőt mindazoknak, akik érdeklődnek a Zala megyei római erődítmény múltja iránt.  A cikk szól arról, hogyan és miért győzött az annakidején fiatal népnek számító gót a római védők felett. Hátborzongató képen láthatjuk, az öntelt ( de nem " barbár"!) győztesek hogyan hajigálták bele a római katonák csontjait egy kemencébe. Szó esik egyetemes történeti vonatkozásokról is:Nagy Theoderik császár a legenda szerint a Balaton partján született. A fenékpusztai leletegyüttes ( melyben keleti gót fejedelmi leánysír is található, gazdag aranylelettel) nem tud igazságot tenni abban a kérdésben, de közvetett bizonyítékokkal szolgál. A remek cikk szeri

 A Delta magazin (a KISZ által kiadott,többnyire természettudományos és műszaki témákkal foglalkozó ismeretterjesztő sajtótermék volt,ma már nem jelenik meg) 1974/7. számában jelent meg cikk Lökhárítók helyett lökéscsillapítók címmel. Szerzője Nádasi Antal. A cikk arról szól,hogy a korábbi merev,sokszor a balesetekben önmaga is megsérülő lökhárítók helyett rugalmas,az ütközés erejét valóban tompító lökéscsillapítókra van szükség. Valószínűleg 50 centiméter lesz a magasságuk. Az USA szabványai szerint a jó lökéscsillapító 16 km/óra sebességű ütközésnél 100 százalékig védi a gépjárművet,sőt,maga sem sérül meg. A Szerző leírja azt is,hogy a nagy amerikai autógyárak már régóta kísérleteznek ezen biztonsági szerkezetekkel,a szabványosítás kérdését (recenzrns ironikus megjegyzése:azaz a bürokráciát) nem sikerült még megoldani-magyarán szólva,nem tudtak megegyezni arról,melyik óriáscégnek a nevén fusson a projekt. A cikkben arról is olvashatunk,hogy a legtöbb ütközés nem merőlegesen,hanem fer

 2022-ben,88 éves korában,elment közülünk Moldova György,a 20-21.századi magyar irodalom legsikeresebb bestsellerírója. Halálának alkalmából egy életmű-értékelő cikk jelent meg a HVG 2022/23.számában,Riba István tollából,Könnyű kézzel címmel. Szerző,véleményem szerint,igen reálisan értékeli cikkében Moldova György életművét. Kiemeli szociográfiáinak pontosságát,ugyanakkor-Balassa Péter esztétára hivatkozva-azt is elismeri,hogy Moldova írói tehetsége a nagyobb szépirodalmi formáknál nem érvényesült,az inkább a rövidprózai,anekdotizáló írásokban,például a H.Kovács-történetekben mutatkozik meg. Kifejezetten kárhoztatja a Szerző Az elbocsátott légió című könyvet. Riba István nem ért egyet Moldova Kádár-kultuszával,valamint a Bűn az élet című szociográfiájának egyes megfogalmazásaival sem.  Aki valamikor,későbbi évtizedekben,tanulmányozni akarja Moldova György életművét,annak ez a cikk megkerülhetetlen lesz. Nagyszerű írás egy ellentmondásos személyiségű,recepcióját tekintve is igencsak öss

 A Világ Magyarsága című havonta megjelenő közéleti-kulturális lap 2020.októberi számában rendkívül érdekes életmód témájú cikket olvashatunk,B.Nagy Gyula tollából. A cikk első részében egy kitűnően hangzó máj-méregtelenítő koktélt ajánl figyelmünkbe a Szerző,a cikk következő témája egy boron nevű anyag,amely állítólag minden élelmiszerben megtalálható,az ítás harmadik része pedig,Dr.Simoncini kutatásaira hivatkozva,a szódabikarbóna-fogyasztás előnyeire hívja fel a figyelmet.  Nagyon jó cikk,bár kissé olyan érzésem volt,mintha három írást gyúrtak volna egybe. Ettől eltekintve kitűnő írás,messze felülmúlja a magyar sajtóban közölt életmód-cikkek átlagos színvonalát. Informatív,okos,hasznos. 

 Van olyan,hogy a sajtó,a média újra felfedezi a spanyolviaszt. Tipikus esete ennek a HVG című gazdasági-közéleti hetilap 2022.május 5-i számában megjelent Vessenek magukra című cikk. Ausztrál,német és új-zélandi kutatók 3700 embert kérdeztek arról,mit csinált a pandémia alatt. Sokan kertészkedtek. Ebből a kutatók (a cikk nem írja,milyen szakmában kutattak,talán pszichológusokról lehet szó) levonták azt a nem éppen világrengetően új,ám annál igazabb következtetést,hogy a kertészkedés segít a fizikai és pszichés egészség megőrzésében. Az ezzel az én bajom,hogy nagyanyám,aki már nincs köztünk,ezt az eredményt mindenféle kérdőíves kutatás nélkül megmondta volna. Amúgy is olyan vidéken lakom,ahol sokan kertészkednek,szeretik csinálni és jót tesz az egészségüknek.Miért kell olyan kutatásokat finanszírozni,melynek eredményeit minden józan,értelmes ember ismeri?Miért nem azt kutatjuk,amit nem ismerünk?

 A magyar sajtó, média, viszonylag kevés anyagot közöl bútorgyártásról. Pedig biztosan lenne egy középosztálybeli közönség, akit érdekelne, hogyan készül a kertibútor vagy heverő, amit naponta használ...A Delta magazin 1968/12. számában találtam egy cikket, pontosabban: egy jó nagy képhez írt húsz sort, egy hasábon, végsősoron ez is nevezhető cikknek. A Bűvös szék című " kis színesben" azt mutatják be, hogyan készülnek egy brit bútorgyárban a legújabb fotelek.  Statisztikai módszerrel. Ez úgy néz ki, hogy beleültetnek sovány, kövér, magas, alacsony embereket egy fotelba, és három órán át vizsgálják a reakcióikat. Ha sokat fészkelődik, izeg-mozog az ember, akkor abban a fotelban valami nem jó.  Maga a módszer nem jó. Ha megpróbálunk olyan fotelt készíteni, amely figyelembe veszi, mind a kövérek, mind a soványak, mind az alacsonyak, mind a magasak igényeit, akkor olyan fotelt kapunk, mely egyik embercsoport igényeit sem elégíti ki teljesen. Az alacsonyaknak túl magas lesz, a ma

 A Mi Erdőnk című erdészeti folyóirat 2022/2. számában olvashatunk nagyszerű cikket a Sárvíz-völgyben( Mezőföld, Fejér megye) működő Soponyai Erdészetről, és az ahhoz tartozó csdoálatos természeti értékekről. Hihetelenül gazdag, szabad szemmel is megfigyelhető állatvilág:nyári lúd, tőkés réce,dankasirály, gímszarvas- Európa legszebb, legimpozánsabb állatai egy helyen. A nővények kedvelői a medvehagymaszőnyegben is gyönyörködhetnek. A vadászatot kedvelők is kiélhetik edvenc hobbijukat. Nagyon megfogott a táj. Turizmus szempontjából Magyarország egyik kevésbé ismert, de felfedezésre váró tájegysége. Alkalmas egynapos családi kirándulásokra, de néhány napos belföldi nyaralásra is. Kár, hogy a mainstream médiában, sajtóban kevesebbet beszélnek-mutatnak erről a helyről, mert gyönyörű, minden évszakban.  A MiErdőnk cikke ( Bedőcs Renátának, a a Vadex Mezőföldi Zrt-nek munkája) viszont kitűnő.  A folyóiratról bővebben: magyarmezogazdasag.hu

 Milyen látási nehézségekkel,szemészeti problémákkal kell megküzdenie egy utasszállító repülőgép pilótájának?Erre a nagyon összetett kérdésre ad választ Grósz Andor és Medgyaszay Attila:A repülés közben ható fő tényezők és a vizuális munkavégzőképesség című tanulmánya,mely az Újabb eredmények a szemészetben című folyórat 1991/1. számában jelent meg. Megtudjuk,mi az oka annak,hogy az operátorok sokszor idődeficittel vagy a statisztikai adatok túl nagy tömegével küzdenek. Meglepődhetünk,milyen nagy a személyi mulasztások aránya a légibalesetekben. Képet kapunk arról,milyen sokféle definíciója létezik a vizuális munkavégzőképességnek,s hogy milyen nehéz ezeket összeegyeztetni. Választ kapunk arra a kérdésre,miért nevezhetjűk információs tölcsérnek az emberi látószervet. Szerzők idéznek komoly nemzetközi kutatásokat,melyek pontosan meghatározzák a szem egyes részeinek információs befogadóképességét. Ez pl. a fotoreceptorok esetében 5-6x10 a kilencedik hatványon/secundum. A 87.oldalon talál

 A rendszerváltás után a sajtó, a média tele volt olyan emberekkel, akik a levert 1956-os forradalom és szabadságharc után Nyugat-Európába, Amerikába vagy Ausztráliába emigráltak, s ott sikeres karriert futottak be. Azokról az emberekről már jóval kevesebb szó esett, akik Magyarországról ilyen vagy olyan indíttatásból Nyugatra emigráltak,de nem sikerült a kinti életüket felépíteni. Ezekről az emberi sorsokról leginkább csak a szépirodalom ad hírt, ha egyáltalán...A történelem nevű hatalmas tortának ez a szelete valahogy nem kellett senkinek Ferdiandy György: Szarvasok című novellája a Rakéta Regényújság ( amely, nevével ellentétben, nemcsak folytatásos regényeket közölt, de kisprózát is) 1988/22. számában jelent meg. Nem kapott erős kritikai visszhangot, hiszen ellentmondott a mainstream azon sugallatának, miszerint minden kinti magyar gazdag és sikeres. A Szarvasok című novella hősei boldogtalanok, éppenhogy megélnek, és nagyon nagy tragédiák emlékét hordozzák szívükben.Nem építettek

 Egyre több,főként a hivatalos,akademikus történetírással szembenálló sajtótermékben olvasni olyan cikkeket,melyek a párthusokat és a szkítákat ugyanazon népként írják le. A Világ Magyarsága című közéleti havilap 2020.novemberi számában F.F.aláírással jelent meg ezt a kérdést is érintő cikk. Tisztázni kellene,mi a tudomány álláspontja. A parthusok egy,a Közel-Keleten élő nép volt,többször háborúztak a római birodalommal. A szkíták pedig a sztyeppén vándorló,harcoló-kereskedő nép volt. A két ókori nép között bizonyára volt kapcsolat,de szó sincs arról,hogy ugyanazok lettek volna. A szkíták és a magyarok közötti kapcsolat pedig szintén tisztázatlan. Csak annyi biztos,hogy valószínűleg volt. 

 Manapság sokat foglalkozik a sajtó,a média az emberi szem kiszáradásával. A legteljesebb-igaz,némi orvosi latin nyelv ismeretét megkövetelő- írást az Újabb eredmények a szemészetben című kiadvány 1991/1.számában találjuk,ahol is Berta András:A száraz szem szindróma terápiája című cikke vezeti be az érdeklődőket ennek az egyre több embert érintő tünetegyüttesnek okaiba,kezelésébe. Megismerjük a száraz szem,mint tünet hátterében meglapuló hat betegséget. Megtudjuk,mi az a három kezelési mód a szemészetben,amely hatásos a száraz szem tünet ellen.Ķépet kapunk az akkoriban forgalomban lévő szemcseppek összetételéről:a polimerekről,a felhasznált vitaminokról. Megtudjuk milyen hatást fejt ki az emberi szemre az ocularis insert. Megismerkedünk a könnypontelzárás,a könnypumpa előnyeivel,hátrányaival,különböző műtéti eljárásokkal. Érdeklődő szakemberek számára még ma,megjelenése után több,mint harminc év elteltével is hasznos olvasmány-bár egyes részeredményeit azóta már nyilván módosította az

 Ritka a magyar sajtóban,médiában a jó filmkritika. Többségükről elmondható, hogy vagy túlzottan reklámízűre sikerül, vagy humoros- gúnyos formában őróbál megsemmisítő és erős lenni, többnyire sikertelenül.  Vannak azért kivételek. A HVG 2022.május 26-i számában olvashatjuk Nagy Gábor Árnyékvilág című írását, amely Az Északi című Robert Egger-film recepciójáról szól, úgy, hogy nemcsak összegez, de hozzá is tesz a fellelhető anyaghoz.  Mindenekelőtt örülök, hogy Nagy Gábor kiemeli a " viking" szó elhagyását. A korabeli történetírók, krónikások igen ritkán nevezték vikingeknek az északi hódítőket. Ne tegyük mi sem!  Nagy Gábor cikke két rövid bekezdésben foglalja össze azokat a történelmi előismereteket, melyek a film megértéséhez szükségesek. Ez is jó.  Aztán szó esik arról, hogy az északiak nem viselték azt a bizonyos kétszarvú sisakot, legalábbis egy norvég régészprofesszor szerint. Ez is jó. Az is tetszik, hogy Szerző már a cikk bevezetésében leszögezi, hogy nagyon kevés a

 A Delta magazin 1976/12. számában olvashatjuk a Sopron-Várhely című írást. Arról szól, hogy szenzációs eredményt ért el a magyar régészet. Dr.Patek Erzsébet vezetésével hatalmas erődrendszert tártak fel Sopron körül, áll egy földvárból, és egy több kilométer hosszú sáncrendszerből, illetve 200 halomsírból.  A fantasztikus építmény a Halstatt- kultúra népének alkotása, kb. 2500 évvel ezelőtt (időszámításunk előtt párszáz éve) emelték. Amint a cikk is kiemeli, több száz tonna földet kellett megmozgatni ahhoz, hogy ez a fantasztikus építmény létrejöjjön.  Azon gondolkoztam el, hogy ez a kultúra ismerte-e a háborúkat? Valószínűleg ige,n hiszen erődrendszert építettek. kérdés, hogy kik: szabadok vagy foglyok vagy mindkettő. Ha szabad státusúak építették, mindennapi mezőgazdasági munkájuk mellett, az kegyetlen lehetett...Mindenesetre az utókornak a régészet dicsősége meg a ámulat-bámulat gyönyöre maradt. Minden egyéb, ma már,mellékes.  Amúgy jó lenne, ha a hazai írott sajtó és elektronikus

 Igen, ez nem vicc, Kedves Látogatónk! Volt olyan időszak Magyarországon, amikor országszerte közel 500 múzeum és pontosan 2605 művelődési ház várta a kulturálódni vágyókat. Ma, 2022-ben ennek töredéke áll redelkezésre.  Ráadásul a jobb művházak telis-teli voltak jobbnál jobb rendezvényekkel, koncertekkel. Kovács Kati, Aradszky László, Koncz Zsuzsa. és a kor többi menő énekese egy nyár alatt több száz " vidéki vendégszereplést" ( kissé lenéző szóval: haknit) tudott vállalni, mivel volt hol.  No, és hogy mikor volt ez? Hát, történelmünk nem túl dicsőséges időszakában, a Kádár-korszakban. A Társadalmi Szemle ( ez volt az MSZMP elméleti folyóirata, jelentsen ez bármit) 1980.számában Kállai István hívta fel a figyelmet arra, hogy jobban kell koncentrálni az erőforrásokat, és jobban ki kell használni a lehetőségeket.A pártzsargont magyarra fordítva:minél több rendezvény legyen, ne álljon üresen egyik művelődési ház se, népművelők, tessenek megdolgozni a pénzükért!   Azt gondolom,

 Szakonyi Károly(1931-) nevét elsősorban drámáiról ismerjük. Az utóbbi évtizedekben minden valamirevaló magyarországi színház játszott Szakonyi- darabot. Kevesebben tudják, hogy Szakonyi Károly a prózai irodalmi műfajokban is letette a névjegyét, nem is akárhogy. Példa erre a Rakéta Regényújság 1988/13. számában közölt Hangversenydarabok című novellája. A történet úgy kezdődik, hogy egy író ( az elbeszélő, maga Szakonyi) úgy dönt, alkotói szabadságra megy, vidékre, itt befejezi művét. A szomszéd házból, mindennap ugyanabban az időpontban gyönyörű szép klasszikus zenedarab hangzik fel. Az írtó elhatározza, utánajár annak, ki zenél ilyen gyönyörűen.  Kiderül, a szomszéd házban már évek óta nem laknak. Két hölgy lakott ott, de már elköltöztek.  Tovább nem akarom spoilerezni a cselekményt, nagyobb könyvtárakban megtalálható a regényújság, el kell olvasni. A mű vége annyira misztikus, rejtélyes és kalandos, hogy még napjaink bestseller-írója, Stephen King is megirigyelhetné.  Csak egyetlen

 Vannak még olyan őskövületek,akik CD-n hallgatnak zenét,sőt,olyan embereket,zenerajongókat is ismerek,akiknek még mindig van CD-gyűjteménye. Nekik szól ez kis,pár mondatos bejegyzés.  Mit lehet tenni,ha agyonhasznált,rongyosra hallgatott ,megkarcolódott CD-inken már nem akkora öröm a zenehallgatás? A Hifi magazin 1986/ 3.számában-amely örömmel és büszkén hirdeti magáról,hogy nevezett sajtótermék megjelenése óta ez már a 22.szám-találunk egy olvasói levelet,melyben Olvasó azt írja:vattával és fogkrémmel felpolírozta a karcos kompaktlemezeit. Persze,ehhez sokat kellett használni a nagyítót.  Tehát,akinek van nagyítója,biztos szeme és keze,az vattával és fogkrémmel nekiállhat polírozni. Minden elismerésem azé,akinek sikerül. Jó zenehallgatást kívánok!

 A Kádár-korszakban (1957-1990) Magyarországon ismertebb író Gyurkó Lászlónál nem volt.Gyurkó kapta ugyanis azt a megtisztelő feladatot,hogy megírja Kádár János életrájzát. Az Arcképvázlat történelmi háttérrel a Kádár-korszak egyik -mesterségesen,az MSZMP által is menedzselt sikerkönyve lett,a média agyonreklámozta,s persze minden könyvtár rendelt belőle többet is. Próbált volna nem rendelni... A HVG 2022/19.számának 42-44.oldalán olvashatjuk Murányi Gábor:Magasztalás sajtófokon című cikkét. Ez a cikk a könyvről,a nagy életrajzról szól,meg arról,miért pont Gyurkót választották ki erre a feladatra.Arcképvázlatot ad az "Arcképvázlathoz.Történelmi hátteret ad a "történelmi háttérről". Gyurkó rendszerváltás utáni pályafutásáról csak annyit ír a kitűnő Szerző,hogy elfelejtették az írót. Aki tud valamit Gyurkó rendszerváltás utáni életéről,recepciójáról,bármiről,az írja meg nekünk. Természetesen csak szépen,kulturáltan. Ahogy kell. 

 A Delta magazin 1975/3. számának címlapján egy hatalmas űrtávcső fényképe látható. a távcsövet Ausztrália fővárosában, Canberrában állították fel, nem titkoltan azzal a céllal, hogy idegen égitestek értelmes lakóival vegye fel a kapcsolatot. Üzenetet is küld az űrbe, kettes számrendszer jeleiből ( azaz 1-esekből és 0-kból)álló, földi ember számára felfedezhetetlen kombinációt.  A vágy, hogy idegenekkel, más bolygók értelmes lakóival beszélgessünk, kommunikáljunk, ősrégi. Kérdés, hogy mit értenek meg az idegenek az egyesekből és nullákból. rájönnek-e, hogy az egyes 1-et, a 0 pedig nullát jelöl? Ismerik-e azt a szót, hogy számrendszer? Milyen a matematikájuk, csillagászatuk, logikájuk, univerzumról alkotott képük, csillagászatuk? Békések-e a szándékaik? Léteznek-e egyáltalán? A média bulvárosabb ága szerint igen. A kutatók nem biztosak benne, Canberrában a tudósok megpróbálták valóra váltani az emberiség egyik ősi álmát. Ezidáig eredmény nélkül. Vagy- ki tudja? A Delta magazint annak id

 A Rakéta Regényújság 1988/13.számának 12-13.oldalán olvastam egy addig számomra ismeretlen Mikszáth-novellát,mely voltaképpen egy viccről,egy úriember ártatlan megvicceléséről szól,vagy talán kicsit többrő. Mondjuk,a 19.századi magyar közéletről.A novella címe:A Lőrinc kalapjai. Adva van egy mogorva,nőkkel szemben kissé tartózkodó úriember,bizonyos Lőrinc,aki minden nap kalapban jár,és a Figarot olvassa,akár a korabeli úriemberek nagy része. Egy barátja elhatározza,hogy megvicceli ezt a Lőrincet. Odamegy hozzá,és hosszas alkudozás után elkéri a kalapját,cserébe vesz neki egy újat. Másnap,szintén egy viccbe beavatott úriember,Lőrinc előző nap vásárolt kalapját kéri el,cserébe vesz neki egy újat. És így tovább,szegény Lőrinc mindennap új kalapot kap. A vicc hatására azonban jelleme kissé megváltozik... Kitűnő írás,igazi magas Mikszáth-színvonal,amely a 21.század olvasója számára is tanulságul szolgál. Nem beszélve arról,hogy jó visszagondolni arra az időszakra,amikor a népszerű sajtóter

 Van egy nagyszerű bűnügyi novella,Don Ridgemond írta, az a címe:Az ügyvéd látogatója, és magyarul a Rakéta Regényújság 1988/13.számában olvasható. Egy igen ravasz pszichológiai rejtvénynek vagyunk tanúi, és annyira eredeti a krimi, hogy nem hal meg benne senki. A sztori annyira eredeti, hogy úgy döntöttem, egyetlen szót sem írok le belőle, mert akkor mindenki rájön a ravaszságra.  Inkább a dolog pszichológiai részéről beszéljünk és gondolkodjunk egy kicsit. Vannak olyan emberek, mint a novellában szereplő ügyvéd,  akiknek a karrierjük még a feleségük életénél is fontosabb. Ez szörnyű. Ezt a szörnyűséget önti a bűnügyi irodalom formanyelvébe Don Ridgemond. Elképesztő, nincs rá jobb szó. Mindenkinek ajánlom elolvasásra, pár perc alatt végére ér az ember, aztán fél órát ül némán a döbbenettől. 

 Már 2012-ben futottak maratont a robotok.A 3.Évezred című tudományos-ismeretterjesztő folyóirat 2012.februári számának 59.oldalán,a Technológia rovatban olvashatunk beszámolót az első robotmaratonról. A győztes egy japán gyártmányú készülék lett,amely 54 óra 57 perc 50 másodperc alatt tette meg a 42 195 méteres távot. Az jutott eszembe,meg kellene rendezni a robotolimpiát. Minden sportágban. Ha beindulna egy ilyen versenysorozat,nem kellene 4 év szünetet tartani két alkalom között. A robot nem fárad,nem sérül. Csak az edzők miatt kellene egy kis pihenő. Felkészülési időszak. Amúgy a cikk fantasztikus,ki is vágtam,eltettem a fiókba. 

 Akiket érdekel a videojátékok története,netán szakmai érintettség okán is foglalkoznak a témával,azok feltétlenül olvassák el Szedlák Ádám cikkét a Magyar Narancs hetilap 2022/17.számában(Valódi pénzért játszott videojátékok.Eladom öt azerothi aranyom.26-28.oldal). A kitűnő cikkben Szerző üzleti szempontból tekinti át a nemzetközileg ismert és leggyakrabban játszott számítógépes játékok történetét. Olvashatunk az 1980-as évek kazettán terjedő játékairól,a 2000-es években felbukkanó World of Warcraftról,az EVE Online űrhódítós játékról.Megtudhatjuk,mi az a play-to-earn modell,s azt is,hogyan kapcsolódott össze a játék,a sport és a kriptovaluta-piac. Képet kapunk arról is,miért nőtt ugrásszerűen a játékosok száma a Fülöp-szigeteken. A kitűnő cikk végén Szedlák Ádám megosztja afeletti aggodalmát,miszerint a játék már nem is játék,hanem profi pénzkereset legalábbiy egyesek számára. Én azt gondolom,ez a folyamat törvényszerű. Ami jó,amit szeretnek az emberek csinálni,ott megjelenik a busin