Írott és elektronikus média régen és ma

 A BBC History című történelmi folyóirat 2019.májusi számának 24-30.oldalán olvashatjuk Cieger András:Árpád az Országházban.Munkácsy történelmi tablójának hányatott sorsa című írását. Nagyon érdekes:rámutat a korabeli magyar társadalmi-politikai-értelmiségi elit ízlésbeli és ideológiai megosztottságára. Míg a kor két veterán írófejedelme,Jókai Mór és Mikszáth Kálmán, egyértelműen támogatta a kép megalkotását,addig az irodalmi "második hullám",illetve a 19.század végi politikai ellenzék körében nem aratott a mű osztatlan elismerést. Voltak,akik a magyarság harci erényeit szerették volna viszontlátni a festményen. A legszarkasztikusabban Vajda János fogalmazott:szerinte Árpád lova kehes,aszkóros gebe,a sátor előtt álló tömeg pedig egy "baromvásárra"emlékeztet. Az Országház építésze ,Steindl Imre sem tartotta sikerúltnek az alkotást,mint ahogy Munkács% sem kedvelte a Parlament épületét,mint építészeti alkotást,főként neogótikus stílusa miatt. Ám az utókor nem foglalkoz

 Azon néprajzosok,társadalomtörténészek,történelem szakos egyetemi hallgatók számára,akiket érdekel a honfoglalás előtti kor magyarságának társadalma,egy nagyszerű cikket ajánlunk. A Múzeumi Kurír c.folyóirat 1975.júniusi számában(42-48.o.) jelent meg Katona Imre tollából A magyar őstörténet kutatásának néprajzi forrásai című cikke. Nem is annyira a forrásokról ír nekünk Katona Imre,hanem összegzi,összeveti a régészet,a történelem eredményeit a néprajzosok kutatási eredményeivel. Megtudjuk,éltünk-e őstörténetünk időszakában matriarchátus keretei között. Képet kapunk arról,hogyan alakult ki családi alapokon nyugvó társadalomból nemzetségi alapokon nyugvó társadalom. Választ kapunk arra a kérdésre,honnan ered "szer"szavunk,és miért maradt fenn a honfoglalás kora után is. Az egyik örök kérdésről,a totemről is nagyon érdekes álláspontja van Katona Imrének.Meggyőzően írja le a Szerző a nemzetség jellegét és szerepét. Ami számomra legérdekesebb volt,az a nemzetség viszonya a többi