Írott és elektronikus média régen és ma

 1965-ben elindult egy nemzetközi biológiai program (IBP),melynek célja az volt,hogy a halászat termelékenységének növelésével megoldják az éhínségek problémáját. A magyar sajtóban érdemes Dr.Lányi György cikkét(Halgyárak az óceánon. Delta,1976/11.26-28.oldal)áttanulmányozni. A program abból indult ki,hogy míg a fejlett tőkés országok mezőgazdasága alig növekszik(Olaszország 0,4 százalék évente,Japán 5 százalék öt év alatt,Hollandia 3 százalék négy év alatt),addig a tengeri halászat termelékenysége akár 44 százalékkal is növelhető. Mindenféle szerkezeteket,lézerrel működő szonárokat,ultrahang-kibocsátó,halakat vonzó kütyüket helyeztek üzembe. A kifogott tengeri hal mennyisége a sokszorosára nőtt. De:1. Az afrikai,ázsiai,latin-amerikai éhínségeket mindez nem oldotta meg. A kifogott hal egyszerűen nem jutott el a lakossághoz 2. Nagyon sok halfaj a kipusztulás szélére jutott. Túlhalászták őket. Úgyhogy-bár a Delta magazin cikke reményteljes és optimista hangvételű,az IBP program nem válto

Amíg mi itt csak a sajtóból tájékozódva informálódtunk az afrikai piacokról, a kínaiak elmentek oda, és remek üzleteket kötöttek. Ez derül ki Lovas Viktória írásából:A kínai működőtőke-befektetések szerepe a világgazdaságban című tanulmány a Gazdálkodástudományi Szemle 2016/1. számában jelent meg. Teljesen korrekt, politikai felhang nélküli írás: egyszerűen leírja a helyzetet, ami van. A világ kőolajkincsének 10 százaléka Afrikában található. Erre hajtottak rá a kínaiak még a 2000-es évek elején, lévén roppant energiaigényes a gazdaságuk. Meg is szerezték a szudáni olajat, az angolai olajról nem informál a cikk, de valószínűleg azt is sikerült megkaparintaniuk. Európa lemaradt. Megint. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézz át ide is: penzugyitanacsok.blogspot.com