Írott és elektronikus média régen és ma

 Merthogy elkobozhatják a hatóságok,sőt,még pénzbüntetéssel is sújthatnak. A HVG hetilap 2023.június 29-i számában olvashatjuk Matalin Dóra:Vízben oldódik című cikkét. Ebből a megdöbbentő írásból kiderül,hogy bizonyos naptejek bizonyos összetevői károsíthatják a tengeri élővilágot,főképpen az amúgy is sok veszélynek kitett korallzátonyokat.Ezért aztán bizonyos államok hatóságai elkobozzák ezeket a naptejeket-a cikkben Palauról és Hawairól esik szó-,és még jól meg is büntetik a gyanútlan turistát.Úgyhogy vigyázz,ha nyaralni mégy! Értem,hogy aggódnak a tenger élővilágáért,ez az aggodalom jogos. De az egyszeri turista honnan a búsból tudja,hogy mi az az oxibenzon,meg oktinoxát?Nem kötelezhetnek minden turistát arra,hogy végezzen el egy vegyészeti tanfolyamot. Ráadásul különböző országokban különböző a szabályozás. Jelenleg teljes a káosz abban a vonatkozásban,hogy mely összetevők károsítják a trópusi tengereket és melyek nem. És hogy teljes legyen a zűrzavar:a HVG cikke szerint az "ö

Amikor belekezdtem Bakos András cikkének olvasásába ( Itt járt Robin.Hódsors Magyarországon:pörkölt vagy projektpartner, Magyar Narancs , 2023.február 6. 18.20.o.), arra gondoltam: na, má' megint egy cikk az aranyos, ám kissé veszélyes hódokról, hogy mekkora zsenijei is ők az állatvilágnak, és hogy ne bántsuk őket, stb. Mert rengeteg ilyen, mondjuk ki nyíltan: közhelyektől hemzsegő cikk látott napvilágot az európai írott sajtóban.  Kellemesen csalódtam:Bakos András nagyon új, az átlagolvasó ( azaz jómagam) számára eddig ismeretlen dolgokat mond el ezekről a meglehetősen mostohán kezelt lényekről. Például megtudjuk, hogy minden hód épít gátat, ellentétben a korábban elterjedet nézettel,miszerint csak a kanadai hód teszi ezt. Azt is megtudjuk, hogy hazánkban 1996-ban Gemencen indult meg a hódok visszatelepítése. Aktualitása is van a hód-kérdésnek: az egyik településen olyannyira elszaporodtak, hogy gyérítéshez kellett folyamodni- a Szerző nem feltétlenül ítéli ezt el, de a nyilatkozó