Írott és elektronikus média régen és ma

 A kitekinto.hu  című külpolitikai portál írta meg, hogy jelentősen változik az Eu klímavédelmi politikája a következő években.  Eddig az úgynevezett ETS rendszerben minden tagállam kapott lehetőséget az ingyenes kibocsátásra, magyarul ingyen kapott egy bizonyos egységet. 2032-től ez a rendszer megszűnik ( tehát 10 év van az átállásra). Azonkívül fontos változás, hogy kiterjesztik az ETS-t a lakossági épülethasználatból és a közlekedésből eredő felhasználásra. még egy fontos változás: 2027-től a kibocsátáskereskedemből származó bevételeket kizárólag klímavédelemre fordíthatják.  Ez utóbbi igencsak érdekes lesz,hiszen mind a mai napig nincs pontosan meghatározva a klímavédelem fogalma. Ha ültetek, magánszemélyként 5 fát a kertembe, az klímavédelem?  Szóval, sok itt a kérdés...

 A Rubicon folyóirat 2022/5. számában jelent meg Mitrovits Miklós elemző írása, Kádár " nyugati nyitásai" címmel. A cikket-véleményem szerint- minden történésznek, történelemtanárnak, egyetemi hallgatónak el kellene olvasnia. Merthogy: kitűnő!  Megtudhatjuk, milyen mozgásteret engedett a Szovjetunió és Varsói Szerződés Kádár János nyugat-európai külpolitikai érdeklődésének. Miért nem akarták a szovjetek, hogy Magyarország felvegye a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val? Hogyan folyt bele Magyarország a Csehszlovákia elleni 1968-as katonai hadműveletekbe? Milyen volt Kádár és Dubcek egymáshoz vfűződő személyes viszonya? Egyedül Kádár volt az, aki nem akarta Dubcek megbuktatását?  Mennyiben volt gazdasági irányultságú Magyarország és a nyugati nagyhatalmak ( Franciaország, NSZK, stb.) kapcsolata? A szocialista Magyarország csak azért kereste a nyugati országok " barátságát", mert fenyegetett a gazdasági egyensúly megbomálásának, ezzel együtt a belső eladósodásnak a rém

 Érdekes cikket olvastam a kitekinto.hu című külpolitikai portálon (megtekintve 2021.február 9,14 óra 2 perc). Kínában a koronavírus-jarvány alatt a fiatal párok sokkal kevesebb gyermeket vállaltak. Míg 2019-ben 14,65 millió újszülőttel gyarapodott Kína lakossága,addig 2020-ban 10,035 millióval. Megjegyzem,ez is több,mint Magyarország összlakossága.  Ami igazán figyelemreméltónak találtatott,az a nemek közötti arány. Az újszülöttek 52,7 százaléka fiú,47,3 százaléka lány. Ez hatalmas eltérés,nem szokásos. Lehet,hogy a koronavírusnak is van köze hozzá?Ki tudja. Mindenesetre Kína,a világ legnépesebb országa,szépen gyarapodik,minden állami erőfeszítés és születésszabályozási médiapropaganda ellenére.  A kitekinto.hu cikke pedig kitűnő.Korrekt,jó volt olvasni.