Írott és elektronikus média régen és ma

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 Akit érdekel a katonaság, a hadtörténet, vagy szereti a lovakat, vagy mindhárom, annak szíves figyelmébe ajánlom a Budavári Séták tájékoztató és kulturális magazin 2021/5. számában megjelent Visszatértek a huszárok a budai várba című írást ( Szerző nevét a magazin nem közli).  Bemutatják a huszárságot, mint a magyar hadtörténet egyik különlegességét. Tulajdonképpen az a fő üzenete a cikknek, hogy ezekkel a várbeli huszárokkal lehet fotózkodni ( szelfizni, ahogy manapság mondják), kedvesek, beszédesek, szívesen állnak a magyar és külföldi turisták rendelkezésére. Amellet, hogy őrzői a magyar tradícióknak, részei Magyarország, ezen belül a budai Vár idegenforgalmának. A gyönyörű lovakat pedig kímélik, egy ló maximum hat órát lehet pihenés nélkül szolgálatban. A cikkhez tartozó illusztrációk gyönyörűek, szinte kedve támad az Olvasónak beállni a huszárokhoz. Ha nem is örökre, de egy napra. 

 A Kárpát-medencében a múzeumok- csakúgy, mint az összes többi kulturális intézmény- alulmenedzseltek. Ez jutott eszembe, mikor a Magyar Turista című ,rendkívül színvonalas folyóirat  20004.decemberi számát olvastam. A Mezőpetri- avagy mit rejt a Partium című cikk voltaképpen egy múzeumról szól. A mezőpetri sváb múzeumról. Korábban még soha nem hallottam erről az intézményről. A svábokról legtöbben anyit tudunk, hogy 1945 után kitelepítették őket a diktatúra emberei. Arról a csodálatos svéb kultúráról, melyet ez a német nyelv sajátos diaalektusát beszélő népcsoport létrehozott, szinte semmit nem tudunk. Ebben a múzeumban ezzel ismrkedhetünk meg.Mezőpetri ma Romániához tartozik, de érdemes átutazni, hogy megtekintsük ezt a múzeumot. Úticél tehát Mezőpetri. A cikk pedig kitűnő. 

 Olvasom az Irodalmi Szemle című folyóirat 1986/3. számában Barak László: a realizmus mítosza című versét,s közben azon gondolkodom, miért érezzük még mindig kissé misztikusnak, ha valami vagy valaki úgy jellemzi önmagát, hogy realista. Ez a valami vagy valaki lehet egy művészeti alkotás, de lehet egy hétköznapi ember is, aki kijelenti magáról, hogy ő bizony realista, s ettől- környezete szemében- egyből felmagasztosul. Alaposan megnézi őt az ellenkező nem, irigykedve gondolunk arra, mennyi pénze és hány ingatlanja lehet ennek a derék realista jóembernek. A " realista, reális" szavaknak mind a mai napig van valami titokzatos mellékíze:valami, ami követendő. Magánéletünkben a realistát úgy látjuk, hogy hogy ő a kicsit felettünk álló, a távolbéli ködvilág tudója, minden okok és következtetések ismerője, olykor kritikusa, de mindenekelőtt: gyakorlati felhasználója. A realistának vannak anyagi javai, van tiszta gondolkodása, s irigylik is ezekért, és ezt ő tudja, de nem érdekli.

 Ukrajnában 2022.előtt kétfajta bortermelő kultúrával találkozhattunk:az ország déli részén inkább a nagyüzemi bortermelés működött,míg a keleti-északkeleti országrészeken inkább a 2-3 hektáros szőlőföldekre alapozott családi borászatok voltak "divatban".Akit részletesen érdekel az ukrán borászat helyzete,olvassa el Kovács Elemér:Újabb lehetőségek a családi pincészetek előtt című cikkét,mely a Magyar Mezőgazdaság című szakfolyóirat 2022.március 9-i számának 38-39.oldalán található. Az orosz-ukrán konfliktus vajon milyen hatással lehetett az ukrajnai borászatra?A válasz mindenképpen negatív. A folyamatos katonai akciók,a fenyegetettség érzése,a férfiak behívása nem kedvez sem a nagyüzemek,sem a családi gazdaságok működésének. Vajon mikor állhat helyre a régi állapot?Azt senki sem tudja. 

 Kezembe került a Straky Tibor által szerkesztett Zenei Ismertető 1978-79,Debrecen című kiadvány. Ahogy fellapoztam,kiderült,nem akármilyen produkciók kápráztatták el az akkori zenerajongókat. Csak néhányat emelnék ki közülük:október 2-5 között lépett fel a Nemzetközi Orgonaverseny győztese. Október 9-én Amerikából érkezett előadó,Cathy Berberian adta elő From Monteverdi to the Beatles című dalestjét. Október 16-án a városban koncertezett a Berlini Szimfonikus Zenekar. Október 19-én a nagy magyar zeneszerző,Szokolay Sándor szerzői estjét nézhették-hallgathatták meg a bérletesek. Október 30,egy különleges produkció:a Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar és a Kodály Kórus a Magyar Állami Operaház énekeseivel együtt lépett fel. November 13-án a Budapesti Filharmóniai Társaság koncertezett. November 27:Karasszon Dezső orgonaestje. November 29:Kocsis Zoltan,Szenthelyi Miklós és Berkes Kálmán estje. December 9:Ránki Dezső zongoraestje. 1979.január 8:A Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar és Schiff

 Napjainkban,amikor egyre nagyobb erővel kutatunk alternatív energiaforrások után-s úgy tűnik,egy darabig még kutatni is fogunk-,az ezzel a témával foglalkozó szakembereknek érdemes volna elolvadniuk az Erdélyi Gyopár című,turisztikával,természetvédelemmel foglalkozó folyóirat 2004/3. számának 14.oldalán Pál Teréz:A Nagy Magyar-barlangban jártunk című írását. Az egyoldalas,kiválóan megírt túrabeszámoló csúcspontja az,amikor is az Erdély területén túrázó társaság megérkezik a Zenovia turistaházba. A turistaház mellett barlang található,s a barlang biztosítja a ház vízellátását. Nagyon jó,innovatív megoldás,egyetlen kérdésem van:szükséges-e víztisztítás,s ha igen,akkor hogyan oldják meg?Illusztrációként egy fekete-fehér képen láthatjuk a barlangot és a turistaházat,de ez a kép nem mutat semmit a víz útjáról.  S ha már Romániában ilyen ügyesen megoldották,Európa más tájain nem lehetne vizet nyerni a magashegységi barlangokból?Persze,nem olyan óriási kapacitásról van itt szó,de azért valam

 Komlós János a kommunista diktatúra (huszadik század második fele, Rákosi- majd Kádár-korszak) egyik kegyeltje volt. Kiváló szellemi képességű, de erkölcsileg kifogásolható ember volt.1945 után ÁVH-s tisztként dolgozott, majd a kultúraés a média területén tevékenykedett, az akkoriban születő Magyar Televízióban rengeteget láthatták a nézők. Komlós megalapította a Mikroszkóp Színpadot, ahol is szigorú cenzúra mellett kabaréműsorokkal szórakoztatták a nézőket ( igaz, hozzátehetjük, legendás művészek léptek fel ezekben a szórakoztató előadásokban, akik annyira jól játszottak, hogy a nézőnek eszébe sem jutott, hogy ő most milyen politikai konstelláció részese).A sok poén és a jó színészi játék elfedte a lényeget... Az origo.hu háromrészes cikket közöl Komlós Jánosról, a huszadik századi Magyarország jellegzetes, mindenki által ismert alakjáról. Főleg történelem valamint média-és színháztörténet iránt érdeklődő fiataloknak ajánlom a cikket, de idősebbek is nyugodt szívvel elolvashatják- h

 Az azóta már sajnos megszűnt Agglomeráció című havonta megjelenő és Pest megyében terjesztett lap 2004-ben interjút készített a kiváló közgazdásszal, Bod Péter Ákossal, az adózásról. Az interjú az 1. évfolyam 1. számának 10. oldalán olvasható. Bod Péter Ákos hangsúlyozza:az adórendszer két legfontosabb követelménye a hatékonyság és az igazságosság. a számtalan remek gondolattal teli cikkből most két fontos dolgot emelnék  ki: - az adózás kultúra kérdése is - a helyi adók mindig nagyobb arányban folynak be, mint a központi, állami adók, mert a helyi adók esetében az adózó cég vagy állampolgár helyben látja az eredményeket.  Megfontolandó gondolatok, a 21.században is.  Az Agglomeráció című lap azóta sajnos már megszűnt, előfizetés után itt nézheti meg a lapszámok teljes tartalmát: adt.arcanum.com

 A Magyar Demokrata című hetilap 2021.március 17-i számának 60-63.oldalán olvashatjuk Farkas Anita: Rímben nem ismert tréfát című cikke,amely Romhányi Józsefre emlékezik.Méghozzá nagyon szépen. Romhányi,a Rímhányó magyaritotta meg nekünk az amerikai rajzfilmsorozatok legjobbjait:a Frédi és Bénit,a Maci Lacit. Ő írta a Mekk Elek és a Doktor Bubó szövegét. Jómagam mégis a Mézga család című rajzfilmsorozat szövegét érzem Romhányi főművének. Hihetetlen találó szatíra az 1970-es évek magyar társadalmáról.  Farkas Anita megemlíti cikkben,hogy Romhányit mellőzte a hivatalos kultúrpolitika,s akkoriban-a huszadik század második felében-a populáris kultúrát mostohagyerekként kezelték. Ez igaz,és nem szép. De azért gondoljunk abba bele,hogy akkoriban olyan egyéniségek alkottak a magyar irodalomban,mint Weöres Sándor,Nagy László,Szécsi Margit,Illyés Gyula,Juhász Ferenc és még sokan mások. Talán nem is volt rossz ötlet őket előtérbe helyezni Romhányival szemben. Aki a maga műfajában zseni volt,hihe

 Kovács Dávid:Művészetfelfogás és kultúrkritika az Egész igézetében című, kitűnő tanulmánya a Valóság folyóirat 2022/6.számában jelent meg. A fiatal, még nem marxista Lukács György és a fiatal Szabó Dezső kultúrkritikai nézeteit elemzi, megdöbbentő a hasonlóság a két, később teljesen más utat bejárt értelmiségi nézetei között. Mindketten valamiféle Egészet keresnek a kultúrában, valami egységest, uniformizáltat, ami összeköti a társadalmat, amely- szerintük- individualizálódott. Az egységes kultúrát, mint közösségteremtő erőt akarták felsorakoztatni a társadalmat szétforgácsoló eszmei nihilizmus, hangulatkultusz ellenében.Szabó Dezső egyenesen " dogmákat" követel egyik írásában.   A helyzet az, hogy az egyésget nem a kultúrában kell keresni, különösen nem az irodalomban és a képzőművészetben. A költészet, a próza, a festészet, véleményem szerint úgy szép, ha nem egységes.Ha sokféle irányzat kap helyet benne, klasszikustól a legmodernebbig. Lukács és Szabó világnézete vélemén

 A HVG közéleti,gazdasági és kulturális hetilap 2022.április 28-i (2022/17) számának 50-52.oldalán Kettős látás címmel cikket olvashatunk Szentgyörgyi Rita tollából. A cikk Urbán András:A trianoni csata című színházi rendezéséről szól. Egy,a rendezővel készült interjú mellett keretes írásokban bemutatja magát az előadást,szól Urbán András rendhagyóan fiatalon,mindössze 17 évesen elkezdett pályafutásáról.A szabadkai rendező kifejti nézeteit kultúra és provokáció viszonyáról,a trianoni béke és nemzeti identitás kapcsolatáról,s arról,mennyire káros,hogy a politika megpróbálja kisajátítani az egyéni identitás összetevőit. Nagyon örültem ennek az írásnak. Azért is,mert mostanában mindenféle önjelölt kanonizálóemberek próbálnak dolgokat mondani történelemről,politikáról,identitásról-és jólesett megtudnom,hogy Urbán András nem tartozik ezek közé. Szabad ember,aki szabad gondolkodásra biztat másokat is. Nagyon tetszett humanista megközelítése is:a kérdéses történelmi szempontok helyett az embe

 A Világ Magyarsága című havonta megjelenő közéleti-kulturális lap 2020.októberi számában rendkívül érdekes életmód témájú cikket olvashatunk,B.Nagy Gyula tollából. A cikk első részében egy kitűnően hangzó máj-méregtelenítő koktélt ajánl figyelmünkbe a Szerző,a cikk következő témája egy boron nevű anyag,amely állítólag minden élelmiszerben megtalálható,az ítás harmadik része pedig,Dr.Simoncini kutatásaira hivatkozva,a szódabikarbóna-fogyasztás előnyeire hívja fel a figyelmet.  Nagyon jó cikk,bár kissé olyan érzésem volt,mintha három írást gyúrtak volna egybe. Ettől eltekintve kitűnő írás,messze felülmúlja a magyar sajtóban közölt életmód-cikkek átlagos színvonalát. Informatív,okos,hasznos. 

 Ilyen is ritkán van,gondoltam magamban 2020.december -án szombaton este. A neves magyar hírportál,az igen komoly médiapiaci szereplőnek számító 24.hu vezető anyaga egy,a kvantumfizikáról szóló interjú volt (azóta már nem vezető anyag,de azért olvasható). Nagy Nikoletta készített interjút Diósi László fizikussal,az MTA doktorával. Két okból is örültem. Egyrészt azért,mert sokat megtudtam a kvantumfizikáról. Megtudtam,hogy a tudósok számára még mindig egy kicsit misztikus az egész,megtudtam,hogy elég érzékeny kvantumszámítógépeket sikerült már készíteniük a tudósoknak,és arról is elgondolkodhattam,hogyan egyeztethető össze a gravitáció és a kvantumelmélet. Kitűnő volt a cikk,érthető nyelven íródott ismeretterjesztés magas szinten.  Másrészt azért örültem,mert egy közéleti portálként ismert és elismert internetes média megmutatta,hogy van élet a pártpolitikán túl is. Az embereknek,azaz a látogatóknak egyre inkább elegük van az ide-oda megmondogatásból és vádlásból és  pártpolitikából,s b

 Nem tudom, Kedves Látogatóink közül hányan emlékeznek Balázs Samura. Jómagam, bevallom, valahonnan a tudatalattim legmélyéről idéztem föl ezt a nevet és ezt az arcot.  A vezető magyar internetes médiumokat szemléztem. Az  origo.hu -n ( letöltés 2020.11.05.) jelent meg Sztankay Ádám cikke a neves magyar színészről. Aki olyan jó színész volt, hogy erőteljes antikommunizmusa ellenére is Kossuth-djat adott neki az akkori hatalom. Egyéniségét tekintve pedig egy disztingvált angol úrra emlékezetetett, aki imádta a szmokingot, még a Balatonon is abban járt.  Sztankay Ádám cikke kitűnő, friss, eleven, a 21.század számára idéz fel egy már-már elfeledett arcot. Külön is szeretném megköszönni az origo.hu-nak, hogy nemcsak politikáról, gazdaságról és spotról közöl cikkeket, hanem kultúráról ,sőt, mi több, kultúrtörténetről is. Merthogy a magyar ,az bizony kultúrnemzet. Bennünket a kultúra tart össze.  Vagy inkább elválaszt? Remélem, nem. 

Nagyon szeretem Németh Zoltán: Lakoma avagy erotika mint interpretáció című elbeszélést/novelláját/filozofikus prózáját, a műfaji megjelölést ki-i maga választja, amely az amúgy általam vegyes érzésekkel fogadott Kalligram folyóiratban jelent meg, a 2002.májusi számban. Egy baráti társaság, tábortűz mellett, beszélget értékről, olvasásról, szövegről. elárulom: végül nem jutnak megegyezésre, de nem is ez a cél, inkább csak a diskurzus. Szóval, van aki szerint - egy szöveg értékét a társadalom tagjai nem egyenlően mérik fel, mert ugyanolyanok az emberek képességei Van, aki viszont azt állítja, hogy - nincs szükség egységes értelmezési kísérletekre Másvalaki szerint viszont - feltétlenül szükség van valamilyen elméleti megalapozottságra ahhoz, hogy az olvasás értelmet nyerjen Van, aki úgy véli - hogy a szöveg a hatalomgyakorlaás eszköze. Szóval, értjük? A szereplők nem egymással vitatkoznak, csak a véleményüket fejtik ki, egymás tljes tiszteletben tartásával. Így kellene, hogy

A Székelyföld kulturális folyóirat 2008.januári száma érdekes interjút közöl Sebők Klára színművésznővel. Számomra azért volr érdekes olvasni ezt az interjút, mert ha nekem, mert ha nekem, kis- magyarországi magyarnak azt mondják, soroljon fel öt jó színészt, akkor ilyeneket mondok, hogy Latinovits, Mensáros, Bessenyei, Ruttkai, Mészáros Ági- talán egyetlenegy " határon túli" sem lesz közöttük. Merthogy boldogult ifjúkoromban soha nem láttam határon túli színházak előadását. Sebők Klára elvezet bennünket egy másik színházi világba. Ahol nem a pongyola szórakoztatás az érték, és nem kizárólag a bevétel, hanem a magyar szó, a romániai magyarság kulturális képviselete. Nekünk, akik nem Ceaucescu Romániájában éltünk, ez szokatlan, akik onnan jöttek át, azoknak meg a mi kis kádárista Magyarországunk volt szokatlan, a maga kádárista protofogyasztói társadalmával, pazarló életmódjával, sok esetben szellemi igénytelenségével. Ez persze nem jelenti azt- és Sebők Klára sem ezt mondj

A költészet egyik fontos feladata, hogy izgalmas kalandra hívja az Olvasót. Mihók Tamás verseinek, melyek a Várad folyóirat 2016/11. számában olvashatók, pont ez a célja. A kaland. Kilábalni egy kicsit a hétköznapok mocsarából. Nekem viszont az az érzésem, Mihók Tamás túlságosan is megelégszik azzal, hogy kivisz, arra viszont már kevésbé figyel, hogy hova visz be. Felemel a materializmus szőnyegágyából, aztán elenged. Erre legjobb példa a Váradi románc avagy egy szeretetnyi hungaromán kísérlet című verse. Ebben többször, jól olvashatóan magyar és román nyelven is olvasható az a bizonyos b betűs szó. Ez nekem kevés. Ez nem szellemi kaland, ez csak menekülés a hétköznapok lapos nyelvhasználatából a trágárságba. A mocsárból a tiszta földre kell menekülni, nem pedig a másik mocsárba, nekem erről a versről ez a véleményem. Amúgy a Várad folyóiratot egy érdekes, sokszínű, 18 év felett minden kultúrakedvelő ember számára olvasható kulturális média-produktumnak tartom.

Általában nem szoktam nézni Bayer Zsolt műsorát, de lehet, hogy rászokom. A Hír TV 2019.május 15-én sugározta a Bayer Show ismétlését, s azt kellett látnom, hogy Bayer Zsolt remekel. Immár sokadszor. Azért nem könnyű Bayer Zsolt dolga, mert műsorát általában olyanok nézik, akik egyetértenek vele. Így aztán igencsak ütős poénokat kell bedobni, hogy a közönség valóban élvezze, valóban többet kapjon, előbbre jusson, mint ahol most tart. Persze, a Bayer Showt maga a Nagybetűs Élet írja, az a sokszínű ,mégis egyre inkább egyszínű valóság, melyet a liberális oldal igyekszik kisajátítani, a konzervatív oldal meg ez ellen tiltakozik. Bayer Zsoltnak nagyon nagy feladatot jelenthet, hogy napról napra megújuljon. És megcsinálja! Minden mondatára oda kell figyelni ( meg is teszi ezt a ballib média...), valami érdekes, valami többlet mindig ott van benne. Ki kell mondani, amit talán Bayer Zsolt sem szívesen mond ki: Bayer Zsolt a jelenlegi konzervatív politikai kultúra egyik szellemi vezetője. P

Hogyan alakult a Szovjetunió felbomlása után az oroszországi zsidók helyzete? A Szombat című zsidó kulturális és közéleti folyóirat 2013.nyári számában olvashatjuk Polgár György cikkét, Ki hitte volna? Zsidó reneszánsz Oroszországban címmel. Nagyon megörültem, mikor olvastam. Oroszország történelme teli van zsidóellenes megnyilvánulásokkal, pogromokkal, ám most, a 21. században, végre valami változni látszik. A zsidók már nem akarnak Izraelbe emigrálni. Egyre több zsidó fiatal találja meg otthon a számítását. Kulturális egyesületek alakulnak, a gazdasági életben is megkapja méltó szerepét a zsidóság. Konklúzióképpen elmondható: mintha szorulna vissza a hagyományosan erős antiszemitizmus. Remélem, tartós lesz a béke pravoszláv többség és zsidó kisebbség között. Egész Európára nézve kedvező hatással lenne, ha ebben a hatalmas országban végre nem kellene rettegnie az Ószövetség népének. Amúgy a Szombat ezen száma kitűnő, remek írás olvasható benne a kassai zsidóságról. De tudom aján