Írott és elektronikus média régen és ma

 A Magyar Krónika Budapesten megjelenő kulturális folyóirat. Nagyon korszerűen,kiváló vizuális eszköztárral mutat be aktualitásokat,ismert és kevésbé ismert alkotókat. Most a 83.szám tartalmából szemlézünk. Az egykori budafoki sörgyár helyén ma kultudális központ áll,ahol elsősorban képzőművészek dolgoznak és állítanak ki. Mindez hozzájárulhat a városrész rehabilitációjához-Manninger János filmrendező Kétszer kettő című alkotásával a magyar filmművészetet akarta megújítani,egyben felhívni a figyelmet a vidék és város közti óriási különbségre. A filmet sem a hatalom,sem a közönség nem fogadta kedvezően,a második világháború után a legtöbb embernek nem avantgarde filmeken járt az esze. Mindössze négyszer vetítsgzék Manninger 1946-ban öngyilkos lett-Kitűnő kritikát kapott Szilágyi István:Messze túl a láthatár című könyve-Hager Ritta textilművész kilemcvenéves. Alkotásai az ég és föld találkozásából létrejött új szellemi világot jelenítik meg. Interjú is készült a művésszel,ahol elmond...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,de országos terjesztésű irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat,Magyarország egyik legrégebbi és legszínvonalasabb kulturális sajtóterméke. Most a 2018/12.szám tartalmából szemlézünk. Jómagam még soha nem olvastam Vörös István tollából olyan kitűnő verseket,mint az Egy kor kezdete,Egy nádlevél,Hullámok;Mondóka egy vágyról,A nők fénye. Bravó,legfelső fokban brávó!-Villányi László versei madarakról és emberekről szólnak. Nem gondolom,hogy "önjáró költészet"ez,nagyon is érzem rajta a kimunkáltságot,a megformázást-Antal Balázs:Védtelenül című novellája a férfi védtelenségét,kiszolgáltatottságát fogalmazza meg-G.István László költeményeinek fő témája az öregedés,a mindenűtt tapasztalható halál,a méltóságteljes távozás vágya-Tanulmány Tandori Dezsőről és Kassák Lajosról-Závada Péter hosszúverseiben egy szürke,bizonytalan világról ír,no meg arról a nem mindennapi kérdésről:mit kezdhet ezzel a világgal a 21.századi ember-Tanulmány Szabó Lőrinc és Nem...

 A Magyar Narancs Budapesten megjelenő,de egész Közép-Europában terjesztett hetilap,közéleti és kulturális cikkeket,interjúkat,kritikákat,ajánlókat közöl. A magyarországi sajtó és média meghatározó orgánuma. Most a 2025.május 8-i számból szemlézünk. Bárándy Péter jogász az alkotmányozásról,a kétharmados többségről,a magyar társadalomról-Donald Trump amerikai elnök és a legnagyobb egyetemek között ellentét alakult ki- Egys fideszes politikusok szerint az MTA-t teljescegészében meg kellene fosztani vagyonától-Interjú Kocsis Pál rendezővel,aki minden korosztálynak szóló bábszínházat szeretne kialakítani-Egy korabeli program:séta a 120 éves Rektő Jenő nyomában-50 éves jubileumi koncertet ad a Vágtázó Halottkémek-Kitűnő,ötcsillagos kritikát kapott Avishai Cohen izraeli jazz-bőgős és énekes koncertje-Van,amikor egy színészi alakítás tart formában egy nem túl jó filmet. Hunter Schafer játéka tartja fejszínen a Cuckoo című horrorfilmet- Mautner Zsófi kiváló receptje:tavaszi tepsis csirke s...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,de nemzetközi terjesztésű irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat,a hazai kulturális sajtó egyik zászlóshajója. A 2018/8. szám tartalmából szemlézünk. Interjú Háy János költővel,drámaíróval pályakezdésről,a Gézagyerek című darabról,Debrecenről és a Csokonai Színházról. Háy azt is elárulja,szerinte ki az 1945 utáni magyar líra legnagyobb költője.-Kicsit tartózkodó,kicsit óvatosan dícsérő kritika a debreceni DESZKA Fesztiválról-Pier Paolo Pasolini regényrészlete. Az egész olyan filmszerű,nem is értem,miért-Christoph Ransmayr regényrészlete-Újrafordított Ovidius,aki elkövette,méghozzá kitűnően:Csehy Zoltán-Molnár-Kovács Dorottya tanulmánya a magyar és nemzetközi önfejlesztő irodalmat vizsgálja-Mravik Patrik Tamás tanulmánya a modern disztópiákban (Orwell,H.G.Wells és mások művei) előforduló rítusokat elemzi-Lance Henson:Holt zóna című verse a 2010-es évek költészetének maradandó alkotása-Maatja Pärtna versei az emlékezésről és a kelet-európai emlékezé...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,országos terjesztésű irodalmi,művészeti és kritikiai folyóirat,a magyarországi kulturális média egyik állócsillaga. A 2019/1.szám tematikus,a Halálról szól,pontosabban arról,hogyan ábrázolható a műveszet,az irodalom eszkózeivel az életvég. A tartalomból: Grecsó Krisztián:Magánapokrif című versen Pilinszky János emléke előtt tiszteleg-Oravecz Imre:Ondrok gödre című regényének elemzése-Babits Mihály:Haláltánc című versének a hanghatásokra fókuszáló értelmezése-Új szempontok Kosztolányi Dezső:Esti Kornél című novellaciklusának olvasói befogadásához-Halász Rita:Kánikula című novellája azt a létállapotot ábrázolja,amikor a negyven fok fölötti hőségben szinte minden túlmelegszik,felforr,az emberek teste,lelke is-Pál Sándor Attila versei a halál különböző megítéléseiről,perspektíváiról szólnak. Az olajmunkások tömegszerencsétlenségének balladája kassáki hatásokat mutató avantgarde költemény a nyilvánosság előtt zajló,a kollektív,a mediatizált,embertelen ha...

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,de nemzetközi terjesztésű irodalmi-művészeti-kritikai folyóirat,a magyar kulturális sajtó kiemelkedő produktuma. A 2009/4.szám tartalmából: Takács Zsuzsa:Panasz című verse a modern ember felemás,kételyekkel teli szakralitását ábrázolja. Olvashatjuk még a lapban a költő A hibátlan test,Maszk és San Vicente veintitrès című verseit-Oravecz Imre Kaliforniai fürj című regényének 16.részében egy Amerikába kivándorolt házaspárnak gyermeke születik. De vajon hogyan befolyásolja ez a Magyarországra tervezett hazatérést?-Keszthelyi Rezső négy tételből álló költeménye az otthon intimitásához kapcsolja,mintegy leképezi az emberi lét meghatározó fázisait-Vida Gergely Horror-klasszikusok című versében három,nem is minden szempontból horrorisztikus alkotáshoz közelít a költő szemével. Ezzel irodalmilag legitimálja a horrort,mint műfajt,izgalmas utazásra hívja irodalomhoz (vagy éppen horrorhoz) szokott olvasóit-Kerékgyártó István igencsak szórakoztató novellában ka...

 Erről nem sokat szokott írni az írott és elektronikus média,pedig igen érdekes és jó hír. Izland igen magas gazdasági fejlettséggel és igen magas kulturális színvonallal rendelkező ország. Egy átlagos izlandi 2 könyvet olvas havonta,ezzel az ország egyértelműen Európa élmezönyébe tartozik.  Ennél is fantasztikusabb azonban,hogy a kb.350 000 fős lakossággal rendelkező országban a lakosság 12 százaléka már megjelentetett legalább egy könyvet-s ebben nincs benne az a néhány száz ember,aki külföldön jelentette meg első könyvét. Ez kb.38 000 irót jelent az északi szigetországban. Joggal kijelenthetjük tehát,hogy Izland az írók és olvasók hazája. Arról nem is beszélve,hogy az országban 90 százalék feletti a társalgási szintű angol nyelvet jól beszélők száma,de sokan beszélnek ezen kívűl dánul,svédül,lengyelül is. Az izlandiak műveltsége,kulturális színvonala tehát jóval felülmúlja a világátlagot. 

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá...

 Akit érdekel a katonaság, a hadtörténet, vagy szereti a lovakat, vagy mindhárom, annak szíves figyelmébe ajánlom a Budavári Séták tájékoztató és kulturális magazin 2021/5. számában megjelent Visszatértek a huszárok a budai várba című írást ( Szerző nevét a magazin nem közli).  Bemutatják a huszárságot, mint a magyar hadtörténet egyik különlegességét. Tulajdonképpen az a fő üzenete a cikknek, hogy ezekkel a várbeli huszárokkal lehet fotózkodni ( szelfizni, ahogy manapság mondják), kedvesek, beszédesek, szívesen állnak a magyar és külföldi turisták rendelkezésére. Amellet, hogy őrzői a magyar tradícióknak, részei Magyarország, ezen belül a budai Vár idegenforgalmának. A gyönyörű lovakat pedig kímélik, egy ló maximum hat órát lehet pihenés nélkül szolgálatban. A cikkhez tartozó illusztrációk gyönyörűek, szinte kedve támad az Olvasónak beállni a huszárokhoz. Ha nem is örökre, de egy napra. 

 A Kárpát-medencében a múzeumok- csakúgy, mint az összes többi kulturális intézmény- alulmenedzseltek. Ez jutott eszembe, mikor a Magyar Turista című ,rendkívül színvonalas folyóirat  20004.decemberi számát olvastam. A Mezőpetri- avagy mit rejt a Partium című cikk voltaképpen egy múzeumról szól. A mezőpetri sváb múzeumról. Korábban még soha nem hallottam erről az intézményről. A svábokról legtöbben anyit tudunk, hogy 1945 után kitelepítették őket a diktatúra emberei. Arról a csodálatos svéb kultúráról, melyet ez a német nyelv sajátos diaalektusát beszélő népcsoport létrehozott, szinte semmit nem tudunk. Ebben a múzeumban ezzel ismrkedhetünk meg.Mezőpetri ma Romániához tartozik, de érdemes átutazni, hogy megtekintsük ezt a múzeumot. Úticél tehát Mezőpetri. A cikk pedig kitűnő. 

 Olvasom az Irodalmi Szemle című folyóirat 1986/3. számában Barak László: a realizmus mítosza című versét,s közben azon gondolkodom, miért érezzük még mindig kissé misztikusnak, ha valami vagy valaki úgy jellemzi önmagát, hogy realista. Ez a valami vagy valaki lehet egy művészeti alkotás, de lehet egy hétköznapi ember is, aki kijelenti magáról, hogy ő bizony realista, s ettől- környezete szemében- egyből felmagasztosul. Alaposan megnézi őt az ellenkező nem, irigykedve gondolunk arra, mennyi pénze és hány ingatlanja lehet ennek a derék realista jóembernek. A " realista, reális" szavaknak mind a mai napig van valami titokzatos mellékíze:valami, ami követendő. Magánéletünkben a realistát úgy látjuk, hogy hogy ő a kicsit felettünk álló, a távolbéli ködvilág tudója, minden okok és következtetések ismerője, olykor kritikusa, de mindenekelőtt: gyakorlati felhasználója. A realistának vannak anyagi javai, van tiszta gondolkodása, s irigylik is ezekért, és ezt ő tudja, de nem érdekli. ...

 Ukrajnában 2022.előtt kétfajta bortermelő kultúrával találkozhattunk:az ország déli részén inkább a nagyüzemi bortermelés működött,míg a keleti-északkeleti országrészeken inkább a 2-3 hektáros szőlőföldekre alapozott családi borászatok voltak "divatban".Akit részletesen érdekel az ukrán borászat helyzete,olvassa el Kovács Elemér:Újabb lehetőségek a családi pincészetek előtt című cikkét,mely a Magyar Mezőgazdaság című szakfolyóirat 2022.március 9-i számának 38-39.oldalán található. Az orosz-ukrán konfliktus vajon milyen hatással lehetett az ukrajnai borászatra?A válasz mindenképpen negatív. A folyamatos katonai akciók,a fenyegetettség érzése,a férfiak behívása nem kedvez sem a nagyüzemek,sem a családi gazdaságok működésének. Vajon mikor állhat helyre a régi állapot?Azt senki sem tudja. 

 Kezembe került a Straky Tibor által szerkesztett Zenei Ismertető 1978-79,Debrecen című kiadvány. Ahogy fellapoztam,kiderült,nem akármilyen produkciók kápráztatták el az akkori zenerajongókat. Csak néhányat emelnék ki közülük:október 2-5 között lépett fel a Nemzetközi Orgonaverseny győztese. Október 9-én Amerikából érkezett előadó,Cathy Berberian adta elő From Monteverdi to the Beatles című dalestjét. Október 16-án a városban koncertezett a Berlini Szimfonikus Zenekar. Október 19-én a nagy magyar zeneszerző,Szokolay Sándor szerzői estjét nézhették-hallgathatták meg a bérletesek. Október 30,egy különleges produkció:a Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar és a Kodály Kórus a Magyar Állami Operaház énekeseivel együtt lépett fel. November 13-án a Budapesti Filharmóniai Társaság koncertezett. November 27:Karasszon Dezső orgonaestje. November 29:Kocsis Zoltan,Szenthelyi Miklós és Berkes Kálmán estje. December 9:Ránki Dezső zongoraestje. 1979.január 8:A Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar és Sc...

 Napjainkban,amikor egyre nagyobb erővel kutatunk alternatív energiaforrások után-s úgy tűnik,egy darabig még kutatni is fogunk-,az ezzel a témával foglalkozó szakembereknek érdemes volna elolvadniuk az Erdélyi Gyopár című,turisztikával,természetvédelemmel foglalkozó folyóirat 2004/3. számának 14.oldalán Pál Teréz:A Nagy Magyar-barlangban jártunk című írását. Az egyoldalas,kiválóan megírt túrabeszámoló csúcspontja az,amikor is az Erdély területén túrázó társaság megérkezik a Zenovia turistaházba. A turistaház mellett barlang található,s a barlang biztosítja a ház vízellátását. Nagyon jó,innovatív megoldás,egyetlen kérdésem van:szükséges-e víztisztítás,s ha igen,akkor hogyan oldják meg?Illusztrációként egy fekete-fehér képen láthatjuk a barlangot és a turistaházat,de ez a kép nem mutat semmit a víz útjáról.  S ha már Romániában ilyen ügyesen megoldották,Európa más tájain nem lehetne vizet nyerni a magashegységi barlangokból?Persze,nem olyan óriási kapacitásról van itt szó,de az...

 Komlós János a kommunista diktatúra (huszadik század második fele, Rákosi- majd Kádár-korszak) egyik kegyeltje volt. Kiváló szellemi képességű, de erkölcsileg kifogásolható ember volt.1945 után ÁVH-s tisztként dolgozott, majd a kultúraés a média területén tevékenykedett, az akkoriban születő Magyar Televízióban rengeteget láthatták a nézők. Komlós megalapította a Mikroszkóp Színpadot, ahol is szigorú cenzúra mellett kabaréműsorokkal szórakoztatták a nézőket ( igaz, hozzátehetjük, legendás művészek léptek fel ezekben a szórakoztató előadásokban, akik annyira jól játszottak, hogy a nézőnek eszébe sem jutott, hogy ő most milyen politikai konstelláció részese).A sok poén és a jó színészi játék elfedte a lényeget... Az origo.hu háromrészes cikket közöl Komlós Jánosról, a huszadik századi Magyarország jellegzetes, mindenki által ismert alakjáról. Főleg történelem valamint média-és színháztörténet iránt érdeklődő fiataloknak ajánlom a cikket, de idősebbek is nyugodt szívvel elolvashatjá...

 Az azóta már sajnos megszűnt Agglomeráció című havonta megjelenő és Pest megyében terjesztett lap 2004-ben interjút készített a kiváló közgazdásszal, Bod Péter Ákossal, az adózásról. Az interjú az 1. évfolyam 1. számának 10. oldalán olvasható. Bod Péter Ákos hangsúlyozza:az adórendszer két legfontosabb követelménye a hatékonyság és az igazságosság. a számtalan remek gondolattal teli cikkből most két fontos dolgot emelnék  ki: - az adózás kultúra kérdése is - a helyi adók mindig nagyobb arányban folynak be, mint a központi, állami adók, mert a helyi adók esetében az adózó cég vagy állampolgár helyben látja az eredményeket.  Megfontolandó gondolatok, a 21.században is.  Az Agglomeráció című lap azóta sajnos már megszűnt, előfizetés után itt nézheti meg a lapszámok teljes tartalmát: adt.arcanum.com

 A Magyar Demokrata című hetilap 2021.március 17-i számának 60-63.oldalán olvashatjuk Farkas Anita: Rímben nem ismert tréfát című cikke,amely Romhányi Józsefre emlékezik.Méghozzá nagyon szépen. Romhányi,a Rímhányó magyaritotta meg nekünk az amerikai rajzfilmsorozatok legjobbjait:a Frédi és Bénit,a Maci Lacit. Ő írta a Mekk Elek és a Doktor Bubó szövegét. Jómagam mégis a Mézga család című rajzfilmsorozat szövegét érzem Romhányi főművének. Hihetetlen találó szatíra az 1970-es évek magyar társadalmáról.  Farkas Anita megemlíti cikkben,hogy Romhányit mellőzte a hivatalos kultúrpolitika,s akkoriban-a huszadik század második felében-a populáris kultúrát mostohagyerekként kezelték. Ez igaz,és nem szép. De azért gondoljunk abba bele,hogy akkoriban olyan egyéniségek alkottak a magyar irodalomban,mint Weöres Sándor,Nagy László,Szécsi Margit,Illyés Gyula,Juhász Ferenc és még sokan mások. Talán nem is volt rossz ötlet őket előtérbe helyezni Romhányival szemben. Aki a maga műfajában zseni ...

 Kovács Dávid:Művészetfelfogás és kultúrkritika az Egész igézetében című, kitűnő tanulmánya a Valóság folyóirat 2022/6.számában jelent meg. A fiatal, még nem marxista Lukács György és a fiatal Szabó Dezső kultúrkritikai nézeteit elemzi, megdöbbentő a hasonlóság a két, később teljesen más utat bejárt értelmiségi nézetei között. Mindketten valamiféle Egészet keresnek a kultúrában, valami egységest, uniformizáltat, ami összeköti a társadalmat, amely- szerintük- individualizálódott. Az egységes kultúrát, mint közösségteremtő erőt akarták felsorakoztatni a társadalmat szétforgácsoló eszmei nihilizmus, hangulatkultusz ellenében.Szabó Dezső egyenesen " dogmákat" követel egyik írásában.   A helyzet az, hogy az egyésget nem a kultúrában kell keresni, különösen nem az irodalomban és a képzőművészetben. A költészet, a próza, a festészet, véleményem szerint úgy szép, ha nem egységes.Ha sokféle irányzat kap helyet benne, klasszikustól a legmodernebbig. Lukács és Szabó világnézete vél...

 A HVG közéleti,gazdasági és kulturális hetilap 2022.április 28-i (2022/17) számának 50-52.oldalán Kettős látás címmel cikket olvashatunk Szentgyörgyi Rita tollából. A cikk Urbán András:A trianoni csata című színházi rendezéséről szól. Egy,a rendezővel készült interjú mellett keretes írásokban bemutatja magát az előadást,szól Urbán András rendhagyóan fiatalon,mindössze 17 évesen elkezdett pályafutásáról.A szabadkai rendező kifejti nézeteit kultúra és provokáció viszonyáról,a trianoni béke és nemzeti identitás kapcsolatáról,s arról,mennyire káros,hogy a politika megpróbálja kisajátítani az egyéni identitás összetevőit. Nagyon örültem ennek az írásnak. Azért is,mert mostanában mindenféle önjelölt kanonizálóemberek próbálnak dolgokat mondani történelemről,politikáról,identitásról-és jólesett megtudnom,hogy Urbán András nem tartozik ezek közé. Szabad ember,aki szabad gondolkodásra biztat másokat is. Nagyon tetszett humanista megközelítése is:a kérdéses történelmi szempontok helyett az ...

 A Világ Magyarsága című havonta megjelenő közéleti-kulturális lap 2020.októberi számában rendkívül érdekes életmód témájú cikket olvashatunk,B.Nagy Gyula tollából. A cikk első részében egy kitűnően hangzó máj-méregtelenítő koktélt ajánl figyelmünkbe a Szerző,a cikk következő témája egy boron nevű anyag,amely állítólag minden élelmiszerben megtalálható,az ítás harmadik része pedig,Dr.Simoncini kutatásaira hivatkozva,a szódabikarbóna-fogyasztás előnyeire hívja fel a figyelmet.  Nagyon jó cikk,bár kissé olyan érzésem volt,mintha három írást gyúrtak volna egybe. Ettől eltekintve kitűnő írás,messze felülmúlja a magyar sajtóban közölt életmód-cikkek átlagos színvonalát. Informatív,okos,hasznos.