Írott és elektronikus média régen és ma

A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének folyóirata, évente 4 alkalommal jelenik meg. A 2018/4. szám kék színű címlapja kiváló, konzervatív értelemben esztétikus. Ami a tartalmat illeti: minden történelem szakos hallgató és tanár számára kötelező olvasmánnyá tenném Fodor Pál és Pók Attila tanulmányát, melynek címe:A Magyarság Európában.ezer év a határon. A tanulmány voltaképpen egy bécsi konferencián elhangzott előadás szerkesztett vázlata. Nagyon szépen és pontosan mutat rá arra, milyen történeti-politikai dilemmák előtt állt a magyarság több, mint ezeréves története során. A szerzőpáros több ízben, több korszak kapcsán is kiemeli a nyugati és keleti egyházak eltérő beágyazottságát. Nyugaton az egyház fontos társadalmi és gazdasági intézmény, keleten kolostori és része az államnak. De nemcsak ezért lenne érdemes mindenkinek elolvasni ezt a tanulmányt. Persze, ezzel nem merül ki a Történelmi Szemle 2018/4. kinc

A Pesti Napló a dualizmus korának vezető sajtóterméke, a 19.század magyar történelmének hű útmutatója. Az 1877.január 2, esti kiadás tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Romániában keveslik a török által adott engedményeket. Úgy érzik, hogy a szultán investitura-joga gátolja Nagyrománia kialakulását. - A keleti kérdést illetően: a fegyverszünet 2 hónappal meghosszabbodott, a cikkíró szerint " minden oroszok békés cárja időt akar nyerni arra, hogy hadserege teljesen kész legyen a hadjáratra". - Törökországban Muszhad pasa közbenjárására szultán alkotmányt adott a népnek, a fővárosban örömünnepet rendeztek. - Üzleti hírek: az előtőzsdén jóval magasabban jegyezték az osztrák, mint a magyar hitelrészvényeket. - A gazdasági egyesületek köréből: a bihari, békésmegyei( sic!), erdélyi gazdasági egyesületek számolnak be tevékenységükről. -Gonda Béla cikke a rétöntözésről.